Öt őszi premier, amit nem érdemes kihagyni

Dráma, groteszk vígjáték, opera – gazdag ősz vár ránk a színházi programokat illetően. Most összeszedtünk öt olyan bemutatót, amit mi már nagyon várunk szeptember-októberben.

061.hu

Ők tudják, mi a szerelem (2022. szeptember 22., Nemzeti Színház)

1959-ben Ádám Ottó rendező arra kérte a sikeres drámaíró és műfordító Hubay Miklóst, hogy a népszerű Tolnay Klári számára keressen egy francia egyfelvonásost, amit egy másikkal együtt játszana egy estén a művésznő. Hubay azonban a beszélgetés ihletésére inkább saját darab írásába fogott. Így született meg az Ők tudják, mi a szerelem. Témáját Hubay a valóságból, Hector Berlioz zeneszerző emlékirataiból merítette. Tolnay partnere akkor a harmincegy éves Sinkovits Imre lett. Az előadás olyan sikeres volt, hogy negyven évig játszották, és mindketten „beleöregedtek” szerepeikbe.

A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt. Hubay a darab mottójául Weöres Sándor Boldogság című verséből választott részletet: „Vének leszünk és ráncosak, // de szívünkben virágosak. // Nagy felhő-hintánk csupa láng…”

Ezúttal Udvaros Dorottyával és Blaskó Péterrel láthatjuk a darabot Rátóti Zoltán rendezésében a Nemzeti Színházban.

Tosca (2022. szeptember 24., Magyar Állami Operaház)

Mit tudhat az a mű, amely operaigazgatók garmadájának és a közönségnek is csillapíthatatlan és megszakíthatatlan érdeklődésére tart igényt? Az apró részletek zenei kidolgozottsága, a hétköznapi pillanatok érzékeny kifejezése, a szikár, lényegretörő történetmesélés és persze a drámai pillanatok mellett a melódiagazdagság is mind ellenállhatatlanná teszi a Toscát. A festő Cavaradossi és a színésznő Tosca romantikus, érzékeny szerelmi életébe betör a politika és az operairodalom talán egyik leggonoszabb figurája, Scarpia báró. A szerelmespár női és férfi tagját egyaránt emberi nagysággal emeli fölül a másik iránt érzett szerelem kínzáson, zsaroláson, szenvedésen, végül magán a halálon. Egy klasszikus a gyönyörűen felújított Operaházban, egész biztosan nem okoz csalódást.

Az imádkozó (2022. október 1., UP Újpesti Rendezvénytér)

“Ez lesz a huszonkilencedik darabom. Szívem szerint csak annyit mondanék róla: huszonkilencedik fantázia a huszonegyedik század Magyarországából” – mondja Pintér Béla új darabjáról.

Az ember jó esetben ismeri azt a szeretetet, ahogy mondjuk az anyukáját szereti, a szerelmét vagy éppenséggel a hazáját, de a szeretet legmagasabb, legmagasztosabb minősége az, amit a gyermekünk iránt érzünk, érezhetünk. Darabunk hősei között van olyan, aki csak áhítozik erre a szeretetre, olyan is, aki részesül az áldásban, és átélheti, azonban némelyikük átéli, és bizony át is hárítja. De félek, hogy túl sokat árulok el a történetből – hangzik a darabhoz szóló leírás.

Liliom (2022. október 7., Örkény István Színház)

Az évad első nagyszínpadi bemutatója az Örkény Színházban Molnár Ferenc Liliomja, ami Kovács D. Dániel rendezésében kerül színpadra. A premiert október 7-én tartják, a próbák már megkezdődtek. Liliom szerepében Patkós Márton, Juliként Józsa Bettina, Mariként Kókai Tünde, Hugó szerepében Vajda Milán, Munkátné alakjában Szandtner Anna, Hollunderné és Fogalmazó szerepében Znamenák István lesz látható. A Hollunder fiú Jéger Zsombor, a Ficsúr Borsi-Balogh Máté, Linzmann Csuja Imre lesz

Ajánló a darab elé:

„Liliom, egy csirkefogó élete és halála.

(…) A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a külső Józsefvárosban mesélni szokták. Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá. Ezért rendőrfogalmazó a Liliomban a mennyei bíró, ezért nem támasztják föl a meghalt hintáslegényt angyalok, hanem az isten detektívjei, ezért nem törődtem azzal, álomjáték, mesejáték, tündérjáték-e ez a kis darab, ezért hagytam meg abban a faragatlanságában és egyszerű folyamatosságában, ami a naiv mesét jellemzi, ahol bizony nem okolják meg nagy gonddal azt, hogy miért kezd el egyszerre csak beszélni a halott. Most már lehet vitatkozni azon, hogy szabad-e a színpadon az írónak primitívnek lennie? A festőknek megvan ez a joguk, a könyvbe író íróknak szintén. De szabad-e, lehet-e a színpadon a szerzőnek naivnak, gyermeknek, hiszékenynek, álmélkodónak lennie? Szabad-e azt kívánnia a közönségtől, hogy ne tegyen föl ilyen kérdéseket: Álmodja ezt a mesét valaki? (…)”

A zseni (2022. október 14., Katona József Színház)

A Katona József Színházban A zsenit mutatják be Ascher Tamás rendezésében október 14-én. Mint Ascher fogalmaz: “reményeim szerint a nyomasztó, borzalmas tényekből született mű eleven, szórakoztató és fanyar humorú előadás lesz a Kamrában”.

Hogy járt-e valóban 1937 telén Sztálinnál a Művész Színház megalapítója, az egyetemes színházművészet óriása, Konsztantyin Sztanyiszlavszkíj; erről nincs megbízható adat. De járhatott volna, mert minden egyéb, ami ennek a másfél órás Słobodzianek-darabnak történelmi háttere: igaz. Valóban üldözte Sztálin Mejerholdot, – az ekkor már világhírű rendezőt – színházát bezáratta, ő pedig az idős Sztanyiszlavszkíj védőszárnyai alatt még dolgozhatott egy darabig.

És valóban, a darabban elhangzó mondatoknak megfelelően, Sztanyiszlavszkíj halála után Mejerholdot letartóztatták, majd kivégezték, feleségét rablótámadást imitálva legyilkolták.

A darab fókuszában egyetlen helyzet, Sztálin és Sztanyiszlavszkíj képzelt beszélgetése áll: az idős mester helyzetgyakorlatok sorával oktatja a diktátort, hogyan tűnjön még hatékonyabb önkényúrnak, hogyan keltsen még nagyobb rettegést – s mindezért cserébe néhány művész számára kér kegyelmet, elsősorban Mejerhold számára. A darab: az óvatos és ravasz színházi vénember, meg a paranoiáját jól leplező, még ravaszabb önkényúr párviadala. A néző pedig megpróbálhat eligazodni: valóban ennyire ismeri a diktátor a kor színházi-irodalmi beltenyészetét, esztétikai és pozícióharcait? Mi mozgatja döntéseit a kultúrharcban, személyi politikáját?

Słobodzianek lengyel drámaíró, A mi osztályunk című művét a Katona tette ismertté. Ebben a darabban is kortársi kérdésekkel vallatja a kultúrtörténeti múltat, amelyet egyébként részletekbe menően hiteles tényekkel tálal. Valóban létező személy volt a fő-kritikus, Kerzsavcev: élete jól példázza a máig eleven tipust, a véleményeit hatósági kívánalmakhoz igazító állami embert. És létezett a sötét előéletű Poszkrjobiscsev, a mindenható titkár is.