“Végy két vagy több csirkét ‘s vagdald darabokra. Izzassz réz lábasban egy darab vajat vagy zsírt, vess bele paprikát, szegfűborsot, vöröshagymát ‘s fojtsd be sárgásra – osztán az összevagdalt csirkét vesd közibe…” – Czifray István
HORPÁCZI DÁVID- Nullahategy
Az idén egy héttel előbbre hozott Gourmet Fesztivál ismét magasra tette a lécet. Még csak megközelítőleg sincs hasonlóan színes és színvonalas gasztrofesztivál hazánkban. Akkora jóság négy napon keresztül egy helyen elérni az ország összes tisztességes éttermének, cukrászdájának, bárjának és borászatának kínálatát, arról nem is beszélve, hogy mindezen kulináris élmények atyjaitól bármelyik percben kérhetünk tanácsot vagy válthatunk velük pár szót egy ital mellett, nagyjából bármiről.
Az gulyás és a rakott krumpli után, 2015-ben a paprikás csirke volt terítéken, amit elképesztően változatos formákban kóstolhattunk meg. Kenyérben sült paprikás csirke rákkal, csirkepaprikás quiche, paprikás csirke-popcorn, paprikás csirke leves és még sorolhatnánk végtelenségig a választékot. Természetesen, ha szinte érthetetlen módon valakinek nem jött be a paprikás csirke, akkor bőven találhatott magának más harapnivalót is.
Idén a street food vonalon nagyon beerősödött a grillezés és a barbecue, aminek egyenes következménye volt, hogy az illatok miatt néhány bódé mellett lehetetlen volt kóstolás nélkül továbbmenni. Ebben a kategóriában személyes kedvenceink voltak a Mangalica és Társai grillezett hot dogjai. Náluk egyébként pecsenyezsírós bagett, grillezett tarja és “kétkezes” mangalica burger is kapható volt. Az utóbbival kapcsolatban már kicsit felemásak az érzéseim, mondván korántsem volt kétkezes, meglehetősen hideg volt és nagyjából fél órát kellett rá várni a szombati napon, de mindezek ellenére az íze kiváló volt.
Külön említésre méltó volt a Bábel tökfőzeléke hamis fasírttal, amit idén annyira nem találtak el, de tálalásból ismét jelesen vizsgáztak. Jövőre kérnénk vissza a paradicsom esszenciát málnával és mentával.
Az idei év tematikájánál maradva a Terminálban elfogyasztott paprikás csirke leves hozta a kötelezőt, egy fokkal sem volt több vagy kevesebb, mint amilyennek kell lennie. Tökéletes íz, textúra, tálalás és szerviz. Példaértékű.
Desszertet keresőknek kikerülhetetlen volt a Zazzi cukrászda kínálata, ahol gyakorlatilag úgy megtömtek bennünket, hogy vacsorázni már indokolatlan volt. Legjobban az édes szendvicseiket imádtuk.
Ha már az első két napon kívülről áztunk folyamatosan, akkor gondolni kellett egy kis belső öblítésre is, amire a sörfőzdék, borászatok és pezsgő pincészetek mellett a legjobb helyszín a Boutiq Bar standja volt, akik erre az alkalomra Unicum szilva alapú koktélokat és frissítőket mixeltek. Leírhatatlan a srácok-lányok szakértelme és az italaik íze.
Nyilván nem lehet az összes tételt végigkóstolni, hiszen a gyomrunk űrtartalma, az időnk és a pénztárcánk is véges, de talán pont ezekért ajánlott mindenkinek jövőre még jobban rákészülni a fesztiválra és bérletet vásárolni. Mert ez tényleg egy fesztivál, csak az olcsó sör és hangos zenekarok helyett itt az ételek és megalkotóik a főszereplők. És mi ezt nagyon szeretjük.
A végén csak annyit. Aki nem evett még Pataky Péter, az Ikon étterem séfjének debrecenijéből, az nem is élt igazán..
