A forgalom látványát általában a működő, élő város képével azonosítjuk, ahol az autók, mint vér az erekben áramolva működtetik a város dobogó szívét. Hamburgban, ahol épp e forgalom eltakarásán, elszeparálásán gondolkodnak, új értelmet nyer az élő város fogalma, ahol a zöld, a tiszta levegő és a csönd határozza meg a lakókörnyezet minőségét.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL – Nullahategy
Talán egyfajta helytakarékossági mánia, vagy a II. Világháború hatása a modernizmusban, hogy az építészet nagyobb hangsúlyt fektet az épületekre, mint a köztük húzódó terekre, amelyekkel láthatóan nem tud mit kezdeni. Kiterített, kétdimenziós épülettekké formáljuk parkjainkat, köztereinket, a térkő és a mértaniság dominál. Ezeket a koncepciókat aztán rendre felülbírálja a tényleges használat, s ez különösen meglátszik például a zöldfelületeket átszelő csapásokon, amelyeket a gyalogosok járnak ki, akik nem hajlandóak mértani szabályok szerint közlekedni, csak egyszerűen. A zöld, élhető várostervezés követői azonban kezdik újra felismerni, hogy a közösségi tereknek jelentős funkciójuk van a város életében. A város ugyanis nemcsak lakóközösség, hanem életközösség is, bár ez a nézőpont a városi népesség növekedésével ideig-óráig háttérbe szorult. Hamburg példája mutathat rá arra, hogy egy város vagy városrész életminőségét egyre inkább az határozza meg, milyenek a közösségi terei, szemben a korábban legfontosabbnak tartott forgalom zavartalanságával.
A harminc évvel ezelőtt elkészült, Ausztriát, Németországot és Dániát összekötő A7-es út jelentős forgalmat bonyolítva köti össze az északi országokat Közép-Európával. A forgalom folyamatos növekedésével azonban a Hamburgot átszelő út egyre nagyobb fejtörést okoz a városvezetés számára. A berlini POLA tájépítészei a növekvő forgalommal együttjáró fokozódó koromkibocsátás és zajszennyezés elkerülése érdekében olyan koncepciót dolgoztak ki, amely az utat az utcaszintnél lejjebb süllyeszti, és olyan tetővel borítja be, amely képes a fák terhelésének is ellenállni. Miközben az autók ezen az alagúton keresztül hajtanak át a városon, a felszabaduló területet parkosítják, s így jön létre egy olyan belvárosi zöld sziget, amely összekapcsolja az addig elválasztott három kerületet egymással. A beruházás szervesen kapcsolódik az Európa Zöld Fővárosa-programba, amelynek 2011-ben Hamburg volt a díjazottja. Az építkezés befejezését 2022-re tervezik.
Hasonló, az egyes városrészeket parkokkal összekapcsoló, és az autóforgalmat a várostól alagúttal elszeparáló elképzelést díjazott 2012-ben a Skyrise Greenery Hong Kongban. A Tien Mun úttal kapcsolatos városfejlesztések tekintetében a zsűri elsősorban azt emelte ki, hogy a város egysíkú szövetétől elütő zöld terület közbeiktatása jól ellensúlyozza a hősziget-hatást, a csökkenő zaj és károsanyag-kibocsátás pedig konformosabbá, élhetőbbé teszi a városrészt.
Érdemes felidéznünk a Budapestet érintő 2011-es fejlesztési terveket is, ahol a Pestet Budával összekötő gyalogoshíd olyan területegyüttest hozna létre, amelyhez a budai oldalon a Gellért-hegy lábánál húzódó, parkosított fürdőkomplexum és sétány is kapcsolódna. A tervek megvalósulása esetén az autóút itt is tetőburkolatot kapna, így a felszabaduló területen a pestihez hasonló, a gyalogosok és biciklisek számára kialakított zöld korzó jönne létre. Sajnos egyelőre nincs hír e tervek megvalósításáról.
Az autóforgalom elszeparálásának újabban felmerülő igénye azt mutatja, ahogyan a város tudatára ébred annak, hogy túl nagy áldozatot kell meghoznia az autós közlekedés érdekében. A korábbi tendenciákkal szemben a minőségi ugrást egy város, vagy városrész számára éppen az jelenti, ha az autóforgalom fokozatos csökkentésével párhuzamosan egyre több közösség teret, parkot és sétálóutcát hoznak létre, ezzel is emelve a lakókörnyezet élhetőségét, és értékét. A város működését, dinamizmusát szimbolizáló forgalom, a társadalmi státuszt reprezentálni hivatott autó mára veszítenek jelentőségükből, és az élhető, minőségi városi életet mára olyan fogalmakkal jellemzik, amelyek a tiszta levegőhöz, a természethez, csöndhöz és a biztonságos, nyugodt közlekedéshez kapcsolódnak. Reméljük Budapest is hasonló változásokon esik majd át, kezdve mondjuk a Hungária-körúttal…
Forrás és fényképek: hamburg.de