Patkány, tégla, informátor – A gengszterfilmtörténet leghíresebb árulói

Noha tegnap még úgy tudtuk, a koronavírus miatt csütörtöktől a koncerthelyszínek és színházak mellett a mozik is bezárják kapuikat, létszámkorlátozás mellett, de a Cinema City és több más mozi mégis nyitva tart. A csütörtöki mozipremier-kínálat egyik legígéretesebb alkotása Marco Bellocchio Az első áruló című ízig-vérig olasz maffiafilmje, amely a Cosa Nostrát elsőként eláruló maffiafőnök, Tommaso Buscetta történetét dolgozza fel. Buscetta kegyetlen bűnözőből vált Olaszország máig megosztó hősévé azzal, hogy tanúvallomásának köszönhetően a hatóságok végre letartóztathatták a szicíliai bűnszövetkezet kulcsembereit és lenyesegethették tengeren túlra is átnyúló polipcsápjait. Az „első áruló” azonban súlyos árat fizetett tettéért: a maffia 33 rokonát végezte ki. Heti filmösszeállításunkban a gengszterfilmek legismertebb árulóit mutatjuk be.

061.hu

Henry Hill (Ray Liotta)

Nagymenők

A gengszterzsáner kimagasló gyöngyszeme, megkerülhetetlen, kultikus, A keresztapával egy szinten említhető alkotás, amely Scorsese munkásságának sokadik klasszikusa és szám szerint hatodik közös munkája De Niróval. A színészóriás Jimmy Conway maffiafőnököt alakítja, aki a fiatal, idealista, kizárólag a szervezett bűnözésben érvényesülni szándékozó ír-olasz vagány Henry (Ray Liotta) patronálója. Az igazi Henry Hill már 11 évesen belecsöppent a szervezett bűnözés világába: a Lucchese családnak dolgozott az 1970-es években New Yorkban, történetét a Wiseguy című kötetben Nicholas Pileggi mesélte el. Rengeteg balhéban vett részt és rengeteg pénzt rabolt bandatársaival, akik azonban hamarosan egymás ellen fordultak, sokan holtan végezték közülük. Henryt paranoia kerítette hatalmába, attól tartott, hogy ő lesz a következő. Főnöke háta mögött drogott árult, 1980-ban drogkereskedelem vádjával letartóztatták. Nem akart börtönbe menni, ezért egyezséget között az FBI-al és besúgó lett. Vallomásával több tucatnyi embert küldött börtönbe. Scorsese nem idealizálja a főszereplőit, mint Coppola az öreg Corleonét, filmje úgy is működik, hogy nincs morális tartással bíró, szerethető karaktere. De minek is, ha a véreskezű szemétládákat olyan színészek alakítják, mint Robert de Niro, az évtizedek óta méltatlanul alulfoglalkoztatott Liotta, és Joe Pesci, aki a filmben rekordot döntve összesen 296-szor bazdmegel. A szöveg persze nem merül ki káromkodásban. A 21. században, a forgatókönyvek elvékonyodásának idején is megrendítő élmény újranézni egy ennyire sűrű matériát.   

Mr. Narancs (Tim Roth)

Kutyaszorítóban

Öt, egymás számára teljesen ismeretlen bűnöző összeáll a tökéletes bűntény végrehajtására. Amikor a gyémántrablás végén a rendőrség rajtuk üt, és a rablásból pillanatok alatt vérfürdő lesz. Egyértelmű, hogy valaki közülük besúgó… Tarantino még videotékásként, fillérekből és fekete-fehérben forgatta volna le első filmjét saját forgatókönyvéből, de miután a gyémántrablás más filmalkotásokból összecsórt megihletett sztorija Harvey Keitelnak is elnyerte a tetszését, QT neve fogalommá válhatott. Akárcsak a Ponyvaregény ikonikus jeleneteit, hótziher, hogy a Kutyaszorítóban képsorait sem felejtjük: a madonnás-borravalós monológot, Michael Madsen fülnyisszantós-táncolós jelenetét, a raktárépületben lezajló mészárlást, vagy Mr. Fehér, Mr. Drapp, Mr. Narancs, Mr. Pink és Széparcú Eddie, vagyis Keitel, Madsen, Tim Roth, Steve Buscemi és Chris Penn dumáit, pózait meg fekete öltönyeit. Ma sem világos, hogy a magyar közönség lesajnálását vagy a forgalmazók inkompetenciáját jelzi az, hogy a hazai mozipremierre 13 évet kellett várni. A beépített zsernyák Mr. Narancsot alakító Tim Roth a forgatás során egyébként olyan sok időt töltött a vértócsában, hogy szabályosan odaragadt a földhöz, és percekig tartott, mire kiszabadították a mesterséges masszából.

Colin Sullivan (Matt Damon) & Billy Costigan (Leonardo DiCaprio)

A tégla

Scorsese nem híve a filmfeldolgozásoknak, de miután A rettegés fokával kivételt tett, az 1962-es film remake-je pedig szép sikert aratott, a mester egy másik instant klasszikussal, a két folytatást is megért Szigorúan piszkos ügyek újrafogalmazásával is megpróbálkozott. A bónusz egyórás játékidővel 150 percesre nyújtott film ugyan nem lett jobb az eredeti hong-konginál – hiszen míg a kínaiak felépítettek egy tökéletesen működő világot egy elképesztően jó történettel, az amcsik ugyanezt világsztárokkal, pár lényegtelen változtatással szépen felpántlikázva újracsomagolták – Scorsese megkapta érte élete első aranyszobrocskáját, Leonardo DiCaprióval alkotott párosukból így akkor már csak a fiatal színésztehetségnek maradt adósa a filmakadémia. Ezúttal azonban őt még csak nem is jelölték a díjra. A történet szerint a bostoni ír maffiavezér Costello (Jack Nicholson) beépített embert (Matt Damon) helyez el a zsaruknál, de ezzel párhuzamosan a rendőrség is beépíti a saját emberét (DiCaprio) a maffiába, hogy aztán mindkettő a másik személyazonossága után kezdjen nyomozni. A legjobb alakítást ezúttal is DiCaprio nyújtja, Damon enerváltan előadott egydimenziós figurájánál a mellékszereplők – a bostoni főkoboldot erősen túljátszó, de így is imádnivalóan sátáni Nicholson, valamint Vera Farmiga és Mark Wahlberg – és a szépen fényképezett bostoni helyszínek is jóval izgalmasabbak.  

Joseph Pistone (Johnny Depp)

Fedőneve: Donnie Brasco

A hetvenes évek második felére az Egyesült Államokban tevékenykedő Cosa Nostra olyan erőssé vált, különösen New Yorkban, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda 1978-ban kénytelen volt kiterjedt akciót indítani az olasz-amerikai maffia ellen. Roberto Saviano, a neves olasz oknyomozó újságíró, aki olyan könyveket írt a szervezett alvilágról, mint a Gomorra, vagy a Zero-zero-zero, találkozott Joe Pistonéval, az igazi Donnie Brascóval, akinek sikerült beépülnie a New York-i Bonanno maffiacsaládba és hat éven keresztül segítette az FBI-t a bűnözők leleplezésében. Ilyen hosszú ideig rendőrnek azóta sem sikerült dolgoznia a maffiában. Joe Pistone azzal volt képes erre a bravúrra, hogy különleges képességekkel, mindenekelőtt nagy türelemmel rendelkezett. Egy új tagról a maffia mindent tudni akar, ezért Pistonénak nemcsak a nevét kellett megváltoztatnia, hanem egy új életet is kellett kitalálnia magának. Az angol Mike Newell (Négy esküvő és egy temetés) filmjében Pistone/Brascót Johnny Depp, a mentorát pedig Al Pacino alakította. A nyomozónak minden egyes szavát, mozdulatát, lépését ki kell számolnia a teljesen ellenséges környezetben, hiszen a legapróbb hiba is az életébe kerülhet, sőt még az is, ha nem hibázik, csak rosszkor van rossz helyen. Depp remek a moziban, az emlékezetesebb alakítást mégis Al Pacino nyújtja, Lefty Ruggiero, a ranglétra közepén toporgó kiöregedett lúzer, de végtelenségig lojális maffiózó szerepében.

Fredo Corleone (John Cazale)

A Keresztapa II.

A keresztapa zajos sikere után nem volt kérdés, hogy a Corleone család történetét folytatni kell. A két évvel később bemutatott második rész abban az időben készült, amikor még Hollywoodban sem léteztek a modern sikerfilmek muszájfolytatásai. Ebből fakadóan a második mozi nem másolja az alapfilmet, vagy próbálja a kontextustól megfosztva hatványra emelni annak értékeit, hanem a forgatókönyv első betűjétől az utolsó képkockáig hasonló igényességgel építkezve áll össze önálló eposzi remekművé. Fredo (John Cazale) a leggyengébb a három Corleone-testvér közül, ezért aztán Sonny (James Caan) halála után a család ügyeit a fiatalabb Michael (Al Pacino) veszi át, aki bátyjára a bűnbizniszben jelentéktelenebb rendezvényszervezői feladatkört ruházza rá. Együgyűségében fel nem fogva, hogy ez a testvére likvidálásával járhat, a sértett Fredo elárulja Michaelt a magát szövetségesnek kiadó maffiavezér, Hyman Roth ármánykodása nyomán. Az árulás természetesen egy merényletben nyilvánul meg Michael Lake Tahoe-i otthonában. Mikor a keresztapa megtudja, hogy a bátyja elárulta, nem akarja többé látni („Tudom, hogy te voltál. Megszakad a szívem érted, Fredo!”), ugyanakkor megtiltja az embereinek, hogy bántsák, legalábbis addig ne, amíg az édesanyjuk él. Anyjuk temetésén a két testvér látszólag kibékül, ám mint kiderül, Michael nem felejt: haleledelnek szánja a tesót.

Kiemelt kép: A Keresztapa II.

2020-03-13T08:07:46+01:00 2020. március 12.|