A Grand Mexican Warlock az elmúlt években meglehetősen ritkán állt színpadra – utoljára tavaly márciusban -, így igazi kuriózumnak számít május 19-ei hajós koncertjük. Az első három nagylemez jól ismert dalai mellett első ízben csendül fel néhány vadonatúj szerzemény a javában készülő visszatérő albumról. A megjelenés kötelező!

061.hu

A Szabó Laci által barátokból összeverbuvált, a zenei sajtó által sokáig supergroupként aposztrofált zenekar nagy ívű pályát futott be; az R33 klubszobájában megtartott zártkörű bemelegítő koncert után az igazi debütálás a Dürer Kert nagyszínpadán, a Fish! és a Turbo vendégeként zajlott 2009. december 18-án, ahol el is dőlt, hogy a kezdetben side projectnek szánt formációval érdemes komolyabban törődni.

Ezt követően egy hosszú évekig tartó, meglehetősen aktív és sikeres korszak következett, Budapesten egy-két havi rendszerességgel játszottak, közben felvették és 2010 decemberében megjelentették Aeons című bemutatkozó albumukat, amely visszavonhatatlanul feltette őket a hazai underground térképre. A lemez közönség- és szakmai oldalról is pozitív visszajelzéseket kapott, a koncertre járók száma exponenciálisan nőtt, a lemezbemutató a megboldogult Szikrában, közel teltház előtt zajlott. Az Aeons megjelenése után megnyíltak a lehetőségek a hazai fesztiválok kisebb-nagyobb színpadai és a vidéki klubok felé, illetve a külföldi építkezés is kezdetét vette. Időközben Reich Tamás gitáros a Subscribe-bal való egyre nehezebb egyeztetés miatt kilépett, a posztját Maksi Csaba vette át. A második album hosszan tartó előkészületei már vele együtt zajlottak.

A 2014-es Hell Sweet Hell-t nagyobb várakozás előzte meg, és az Aeonshoz hasonló pozitív kritikákat kapott. A lemezfelvételt követően Somló Dani dobos és a zenekar útjai közös megegyezéssel elváltak, helyére Pap Dávid „Page” került. A Hell Sweet Hell album előtti és utáni 1-1 év volt a GMW talán legsűrűbb, legsikeresebb és egyben legszétesettebb korszaka, rengeteg fellépéssel, heteken át tartó Európa-turnékkal és belső konfliktusokkal fűszerezve. A zenekar az egyre jobb lehetőségek ellenére elfáradt és válságos állapotba került, majd zenei nézeteltérések miatt megvált Maksi Csabitól és Pap Dávidtól. Az új dobos az Óriásból ismert Nagy Dávid lett, másik gitáros egy darabig nem volt. Dáviddal kiegészülve megerősödött a zenekari morál és hamarosan megírták az egyszerűen csak III névre hallgató harmadik nagylemezt, mely az előzőekhez képest a GMW egy jóval letisztultabb arcát mutatta. Az album komoly produkciós munkával készült a Supersize Stúdióban, együtt játszva, szalagra rögzítve, valamint ez az első anyag, mely a részben saját tulajdonban lévő Pongo Pongo Collective kiadó gondozásában jelent meg, a szokásos formátumok mellett vinylen is. A lemezbemutatóra az Akváriumban került sor 2016 áprilisában, Áron András Apey-val kiegészülve, aki ezt követően még egy évig volt tagja a zenekarnak.

A III munkálatai alatt megtapasztalt szerencsés együttállás egy újabb lemezanyag megírására ösztökélte a tagságot. 2016 szeptemberében a csapat elvonult Hegyi Áron billentyűs kulcsi tanyájára, hogy az ott berendezett mobil stúdióban felvegye negyedik nagylemezét… ami azonban két dalt leszámítva soha nem készült el. Sajnos, a jó hangulat ellenére az élet oly mértékben másfelé sodorta a tagokat egymástól, hogy a zenekarra jutó idő szinte nullára redukálódott. Ezen még az sem segített, hogy Apey távozása után visszajött az eredeti gitáros, Reich Tamás.

2018 tavaszán a zenekar egy közös sörözés alkalmával hozta meg a nehéz döntést, miszerint határozatlan időre felfüggeszti tevékenységét, aztán két és fél év szünet után 2021 nyarán visszatértek, ezúttal a Kobuci színpadára, majd tavaly márciusban a Turbinában játszottak.