Rayt nem tarthattuk volna meg? Ő annyira rendes srác. A “rendes srác” nem munkakör. A Rocketman című zenés moziban viszont alapvetően nem rendes srácokat látunk, hanem a zeneipar cápáit és rakétáit. A rakéta a Rocketman előadója, Elton John, míg a cápák azok a managerek és más élősködők, akik milliókat keresnek abból, hogy kizsigerelik a művészt, aki természetesen akkor a legmagányosabb, amikor egyszerre tízezrek ünneplik.

PZL – 061.hu            

A filmtörténet számos zenés karriertörténetet tart számon, ott az Üvegtörők, ott a Doors-film, és általában mindig az a tanulság, hogy a zeneipar a zenész legnagyobb ellensége, és akkor még nem beszéltünk a rock and roll olyan étrendkiegészítőiről, mint a drogok, az alkohol. És ott van a sztár, akit mindenki ünnepel, a sztár, aminek a szinonimája: az áldozat. Ők a szabadság szimbólumai, akiknek pont olyan partikellék a méregdrága Gucci szemüveg, mint neked a műanyag pohár. A sztár valójában börtönben él, amit így hívnak: szállodai szoba, repülőgép, konténeres öltöző. És akkor fel kell tennünk a kérdést: hozott-e újat ez a film az elmúlt ötven év zenés karriertörténeteiben? A válasz az, hogy nem. És baj-e ez? A válasz az, hogy nem baj. A történet ismerős: az évszázados toposzt, a klasszikus Pierrot-szituációt látjuk, csak míg Gilles-nek, a szomorú bohócnak a gallérja extrém, addig Eltonnak a szemüvegei, a madarakat idéző jelmezei és a cipői, amikkel csak egyetlen mozdulatot lehet hibátlanul megcsinálni: rálépni a zongora billentyűire.

A film nem markol sokat, amit a Bohém Rapszódiát is jegyző Dexter Fletcher azzal is jelez, hogy popmusical szubzsánerben mesél. Egy musicalt ugyanis nem lehet komolyan venni, nincs olyan, hogy egyszer csak énekelni kezdesz a konyhában, vagy az utcán, és rajtad kívül mindenki tudja a tánc koreográfiáját és a refrént. Ez a revüs világ különösen jól áll az Elton John-féle narratívának, hiszen hősünk színpadi show-kban annyi szemüveget, palástot és csizmát cserélt le, mint egy Broodway-darab teljes tánckara. Elton John dalai életre keltek, megmozdultak és remekül integrálódtak a történetbe, és mivel tudjuk, hogy itt csak egy karriertörténetről van szó, nem is vártunk világmegváltást. És bár semmi újat nem mondott a showbusiness-ről, azt a semmit érdekesen, izgalmasan mesélte el, remek zenékkel, jó ritmusban, és főleg: dumákkal.

Mert ugyebár a rock kottás füzete egy bizonyos távolságból hasonlít a tőzsdeindex vonalaira, azaz itt is minden a pénzről szól. És a pénz számolása közben nincs idő az ölelésre, márpedig Elton John semmi másra nem vágyott, mint arra, hogy megölelje az apja, megölelje valaki, aki nem a dalaiért rajong, hanem azért az sebezető emberért, akinek az a szakmája, hogy zenét írjon szövegekre. A film tele van jó dumákkal, ami persze kötelező eleme kell hogy legyen egy ún. popfilmnek, de például a Bohém Rapszódiában éppenséggel közel sem voltak ilyen jó, bonmot-értékű megszólalások, mint a Rocketman egy-egy vakerja, amelyek akár Tarantinót is beidézhetik, viszont maga a történet nem emelkedik felül azon, amit ne lehetne megcsinálni a Nagymező utcai játszóhelyeken. Pedig ott van az apa-fia sztori, amit elég jól felraktak, ahogy szintén izgalmasan jelenítik meg a gyerekkor egzotikus nyomorát, de valahogy annyi ilyet láttunk, hallottunk már, hogy nem hagy mélyebb nyomot, mint egy Megasztár versenyző bemutatkozó demófilmje.

És még a keretszerkezet is csak egy toposz (terápiás csoportnak mesélni el a történetét), de az nagyon rendben van, miközben Elton John egyre több jelmezt vesz le magáról, hogy aztán ott lássuk az alkoholista, drogfüggő szár helyett a kisfiút. A filmben minden szereplő felismerhető, jellegzetesek a karakterek, az enteriőr, a barkók hossza megfelelő módon aránylik a miniszoknyákhoz, mégis: a Rocketmant a főhőst alakító Taron Egerton viszi el a vállán, aki annyira azonos a figurával, hogy még a hangja is tökéletesen hozza Elton John hangfekvését. Meg kell ölnöd azt, akinek születtél, hogy az lehess, aki lenni akarsz – kapta a bölcseket a fiatal Elton a backstage-ben. Elton John nem megölte, hanem meggyógyította azt, aki benne élt. Erről a gyógyulási folyamatról szól ez a termékbemutatónak sem utolsó látványmozi.

Rocketman
amerikai zenés film
szereplők: Taron Egerton, Jamie Bell, Bryce Dallas Howard
Rendezte: Dexter Fletcher
Bemutató: 2019. június 6.