A Corvin moziban történelmi kulisszái között zajlott a Saul fia magyarországi sajtótájékozatója, az 1956-os forradalom szakrális környezetében, ott, ahol később óriási vásznon ezrek nézték a Csillagok háborúját, ott, ahol 1996 őszén a Twister című filmmel megindult a magyar mozizás új korszaka, a multiplex vetítés. A sajtóeseményen megjelent a Cannes-ban számos díjat, köztük a zsűri nagydíját elnyerő film stábja, többek között a főszerepet alakító, New Yorkban élő Röhrig Géza, Nemes Jeles László rendező, a forgatókönyvíró, a magyarul kiválóan beszélő és a magyar irodalmat jól ismerő Clara Royer és a vágó, Matthieu Taponier is.
Nullahategy
Nemes Jeles László elmondta, hogy ő maga nem szeretne előtérbe kerülni, számára az a legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről. Hozzátette: „Amikor találkoztam a sonderkommandósok titokban megírt jegyzeteivel, az foglalkoztatott, hogy megértsek valamit a pokol közepéről…” Megtudhattuk, hogy eredetileg úgy adták le a terveket, hogy a Saul fia francia film lesz, mert amikor összeállították a film pályázatát, semmi esélyük nem volt itthon, mert akkor még nem tisztázódtak a Magyar Nemzeti Filmalap körvonalai, de végül a magyar támogatással valósult meg az alkotás.
Röhrig Géza a film főszerelője elmondta, hogy nem izgult a forgatás alatt, mert előtte rengeteget próbáltak, és az alakítására sem úgy tekintett, mint szerepjátszásra, hanem úgy, mint egyfajta speciális jelenlétre. „A kamera mozgása kevésbé volt fontos, inkább azon volt a hangsúly, hogy megpróbáljunk abban a különleges állapotban maradni. Rengeteget olvastam erről, és próbáltam elképzelni a szituációkat… Olyan ez, mint a szülő nők állapota, elképesztő zsibbadtság, érzéstelenítés, érzelmi epidurálás… Amikor csak a következő levegővételre koncentrálsz… „ – tette hozzá Röhrig. Úgy gondolja, hogy a sonderkommandós életében, sorsában nincsenek ünnepek, nincsenek hétköznapok, mindenki, a halottak és a sonderesek is ugyanolyanok. És ebbe a brutális térbe tör be a kisfiú… Röhrig a maga higgadt eleganciájával megjegyezte: „Természetesen a Saul fia holokausztfilm, de nem csak az. Mert az identitás egy ruha, de ott van a bőr, amit már nem lehet levenni. Ezeken az elemi szinteken mozog a film, de a környezet ebből a szempontból másodlagos, hiszen meg lehetett volna csinálni a filmet 1930-ban a Gulágon, vagy más történelmi háttér előtt.”
A Saul fiát június 11-én mutatják be a magyar mozik.
Fotó: Kovács Tamás/ MTI