Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Kulturális emléknek minősítette Oskar Schindler német zsidómentő gyáriparosnak a kelet-csehországi Brnenecben (Brünnlitz) fekvő egykori lőszergyárát a cseh kulturális minisztérium.

MTI

A minisztérium szeretné később nemzeti emléknek minősíteni a volt lőszergyárat, amelyben a Soa és Oskar Schindler Emlékhely Alapítvány a helyi önkormányzattal együttműködve holokauszt-emlékhelyet tervez létrehozni. Az alapítvány azt tervezi, hogy a nagyon rossz állapotban lévő gyárépületeket megmentik, felújítják és fokozatosan rendbe hozzák az egykori gettó egész területét is. Az alapítvány szerint a mai Csehország területén ez volt az egyetlen náci koncentrációs tábor.

“Célunk az, hogy az egész egykori tábort eredeti, háború alatti állapotába állítsuk vissza. A történelmi múltnak megfelelően újjáépítjük az őrtornyokat, a kórházat és az összes ismert épületet, tehát az egész gettót. A terv része, hogy a gyárba újra beszereljük a korabeli gépeket és műszaki eszközöket” – fejtette ki korábban Jaroslav Novák, az alapítvány igazgatója. Az alapítványnak több év után a közelmúltban sikerült megszereznie a majdnem két évtizede elhagyatva álló gyártelepet, amely közvetlen környezetével együtt a 2. világháború idején zsidó gettó volt.

Oskar Schindler (1908-1974) német nagyvállalkozó 1943-ban költöztette át a korábbi zománcozóüzemből kialakított lőszergyárát a lengyelországi Krakkóból Brnenecbe, ahol még két évig működött, de ezen idő alatt gyakorlatilag egyetlen használható lőszert sem gyártott a náci hadsereg számára. A költözésre azért volt szükség, mert a szovjet hadsereg csapatai elérték Lengyelország keleti határait.

ht_schindlers_list_ll_130719_33x16_1600

Schindler és listája (forrás: abcnews.go.com)

Magas szintű kapcsolatainak és pénzének köszönhetően a korábban aktív nemzetiszocialista Schindler elérte, hogy nemcsak a gyárat, hanem annak több mint ezer lengyel zsidó alkalmazottját is áthelyezzék Brnenecbe. A költözéskor listát készítettek azokról a zsidókról, akiket Schindler nélkülözhetetlennek minősített gyára számára és magával vitt Csehországba, és ezzel megmentette őket a pusztulástól. Erről készítette Steven Spielberg 1993-ban a Schindler listája című filmjét.

A brünnlitzi üzem 1945. május 8-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott zsidó alkalmazottaitól, amelybe a következő mondatot vésték bele: “Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt” (Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg). Ez a mondat lett az izraeli Jad Vasem holokausztkutató intézet mottója.

Az alapítvány már elkezdte a tárgyalásokat a támogatókkal, akik a nagyszabású terv költségeit fogják fedezni. A holokauszt-emlékhely létrehozását a település és a Pardubicei régió is támogatja. “A múzeum terve már korábban is felmerült, de a bonyolult tulajdonosi viszonyok miatt az elképzelést akkor nem sikerült megvalósítani. Most adva van a lehetőség a sikerre” – nyilatkozta Blahoslav Kaspar, Brnenec polgármestere.

Oskar Schindler ugyan összességében ellentmondásos személyiség volt, de zsidómentő tette hősies cselekedetnek számít. A Pardubicei régió önkormányzata már 2007-ben a régió legnevesebb személyiségei közé sorolta – emlékeztetett Martin Netolicky, a régió elöljáró-helyettese.

Vezető fotó: wikipedia

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •