A veszélyhelyzet miatt minden múzeum bezárta kapuit, és ezzel párhuzamosan egyre több intézmény kínál virtuális sétákat, úgy mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum. Ennek szellemében összeszedtük az elmúlt évek legizgalmasabb időszakos tárlatairól szóló videóinkat, amelyek izgalmas történelmi pillanatokat, helyszíneket és személyeket idéznek meg.
061.HU
Tűz van, babám! – Ismerd meg a tűzoltás és a katasztrófavédelem történelmét Kőbányán
Magyarországon már a XIX. század elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első tűzoltó múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre.
Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955 – ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. 1957-ben megnyílt – azóta többször felújított – állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűzelleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával kulturális hagyományaival.
“Csak a kezemet figyeljék!”- Varázslat a múzeumban, avagy a Rodolfo életét bemutató vándorkiállításon jártunk
“Vigyázat, csalok!” Rodolfo legendássá vált mondatával a figyelemfelkeltésen túl arra a paradoxonra hívta fel a figyelmet, hogy minden csak illúzió. Ami csodának tűnik, csak az ügyes kezű bűvész mutatványa, aki nemcsak a tárgyaival játszik, hanem velünk, a nézőkkel is. Ebbe pillanthatnak bele a mutatványokra fogékony látogatók a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki tárlatán.
Lyukas napok – A pokol tornácán, avagy a Fekete Lyuk megidézése a Kiscelli Múzeumban
A pokol tornácára léphet az, aki a megújult Kiscelli Múzeum időszaki tárlatára ellátogat, amelyet a híres Fekete Lyuk megnyitásának harmincéves jubileuma alkalmából hívott életre a múzeum. A tárlat a rendszerváltás kori budapesti underground egy szeletét mutatja be. Az 1980-as évek végén a Fekete Lyuk volt az egyetlen állandó alternatív zenei szórakozóhely Budapesten, amely beengedett mindenkit, aki az alternatív zenét, a punkot vagy a metált szerette. A kiállítás szélesebb kontextusba helyezi a szórakozóhely működését, amely nem csupán egy klub és koncerthelyiség volt; a Fekete Lyukban tartotta például az underground divattervező, Király Tamás az utolsó próbáját híres berlini divatbemutatója előtt, amely 1988 végén a nemzetközi sikert hozta számára. Portálunkat a főkurátor, Balla Loránd vezette végig a most megnyíló 400nm-es sziklapincében látható Fekete Lyuk tárlatban.
Egy elfeledett porcelángyár története – Hüttl Tivadar gyára és az Aquincum Porcelán
„Törékeny vágyak – porcelánok a királyi asztaltól a panel-vitrinig. Hüttl Tivadar gyára és az Aquincum Porcelángyár” címmel nyílt december végén egy hiánypótló és a végtelenségig részletes új időszaki tárlat az Óbudai Múzeumban. A kiállítás a nagyhírű hazai porcelángyárak mellett kevésbé ismert óbudai üzemmel foglalkozik, amelyet Hüttl Tivadar hozott létre, olyan minőséget produkálva, hogy a „császári és királyi udvari szállító” címet elnyerte. 1903-ban a Jász utcában, majd 1906-ban Óbudán gyárat is alapított, amely az 1951-es államosítást követően Aquincum Porcelángyárként működött tovább.
Így gyógyultak a termálfürdőkben az első világháború sérült katonái
A boldog békeidők fürdőéletének változását mutatja be az első világháború alatt korabeli tárgyi emlékek, enteriőrök, dokumentumok segítségével a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legújabb, november 27-én nyíló kiállítása.
A kiállításon látható anyag javarészt Spekál József nyugállományú mérnök ezredes és felesége, S. Nagy Anikó, az MKVM nyugalmazott főigazgató-helyettese magángyűjteményéből származik. A tárlat anyagában ajándéktárgyak, enteriőrök, fényképek, képeslapok, prospektusok segítségével idézik meg a boldog békeidők fürdőéletét, emellett a látogatók megismerhetik, hogy miként változott a gyógyfürdők szerepe az első világháború alatt.
Gellért 100 – A magyar történelem egy szálló falai között
A főváros egyik legpatinásabb szállodája századik születésnapját ünnepli. Az alapokat még a béke éveiben ásták ki, de a falat már az első világháború közepette rakták. Alighogy megnyílt, birtokba vették a megszálló román csapatok, majd Horthy foglalta el főhadiszállásnak. A húszas évektől nagy bálok, díszvacsorák helyszíne, Gundel Károly keze alatt világhírű lesz a konyha, tízezreket vonz a gyógyvíz, a hullámfürdő. Az ostrom alatt német katonai bázis, a pincében szükségkórház működött. A rommá lőtt hotel újjáépítése szakaszosan, évtizedek alatt zajlott le. Ma egyszerre mutatja a magyar szecesszió legszebb arcát, az 1960-70-es évek belsőépítészetének „retro” jegyeit és a 21. századi vendéglátás minden erényét. A 061.hu Saly Noémi kurátor segítségével járta végig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legújabb időszaki tárlatát, amely a lenyűgöző Gellért történelmében kalauzol, a pincétől a padlásig.
Utazgatok, mert utazni élvezet – Ismerd meg az IBUSZ történetét!
Idegenforgalom, beszerzés, utazás, szállítás. Egyszóval: IBUSZ. A kulcsszavak mögött a cég feladatköre ennél többrétűbb volt. Jelentőségét mutatja, hogy ezzel a vállalattal kezdődött a magyar turizmus története, ami még a szocializmus időszakában is – szinte egyedülállóként – részvénytársasági formában működhetett. Neve ez idő tájt egybeforrt az idegenforgalommal. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása a lehető legszínesebben igyekszik bemutatni e nagy múltú cég elmúlt több mint száz évét, amelyben éppúgy megidézik az 1930-as évek turistaparadicsomának számító Budapestet, mint az 1970-es évek baráti társasutazásait.
Ismerd meg a magyar orvost, akinek a Titanic túlélőinek mentésében kulcsszerepe volt
A hajózás történelmének egyik legnagyobb katasztrófája kétségkívül a Titanic elsüllyedése, amelynek segítségére egy kisebb utasszállító gőzős sietett. A Carpathia hajó minden különösebb gond nélkül tette meg a Fiuméből New Yorkba tartó útját. Már visszafelé tartott 1100 utasával, amikor 1912. április 15-én hajnali negyed egykor egy tiszt berohant a kiváló magyar orvos, Lengyel Árpád kabinjába, és közölte vele: süllyed a Titanic. A hajó azonnal elindult a katasztrófa helyszíne felé. A Budapesten medikusként már komoly mentős tapasztalatot szerző orvos pedig emberfeletti teljesítménnyel gondoskodott a 705 túlélőről. A magyar hős munkássága előtt egy komplex, egész életutat végigkövető időszaki kiállítással tiszteleg a Kresz Géza Mentőmúzeum. A tárlat elmeséli, miért is állt hajóorvosnak Lengyel, megtudhatjuk, milyen sérüléseket kellett ellátni a Carpathian, és kiderül az is, hogy vajon a katasztrófa után újra vízre szállt-e.
Ügynök a bárpultban – Melyik night club volt a kémkedés melegágya a szocialista időkben
A második világháború után alapvetően megváltozott a vendéglátás helyzete hazánkban, az alapanyagok hiánya nemcsak a hétköznapi emberek számára, de a vendéglátás régi vágású, nagy tudású szakembereinek is kihívást jelentett. Soha nem látott méreteket öltött a tömegétkeztetés, az üzemi és iskolai menzákon és vendéglőkben egyaránt. Az éttermi asztaltársaságok, törzsasztalok eltűntek. A hosszú beszélgetések, eszmecserék helyét átvették a futó találkozások egy presszóban és népbüfében. Az informális beszélgetések pedig az államvédelem munkatársait is foglalkoztatták, sőt maguk az ügynökök is rendszeresen találkoztak vendéglátóhelyeken. Erről az időszakról és tevékenységről mesél a a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Ügynök a bárpultban című tárlata.
Pajzán éjek, bűnős élvezetek: ilyen volt az éjszakai élet Budapesten a ’30-as években (VIDEÓ)
A hétköznapok múzeumában két izgalmas időszaki kiállítás várja az érdeklődőket. Egyrészt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 50. születésnapja alkalmából egy tárlat segítségével járja végig történetét, ahol az intézmény életével, történetével, de még a dolgozók hétköznapjaival is megismerkedhetnek a látogatók. Az MKVM 50 részeként saját múzeumi vitrinünket is berendezhetjük némi szakmai útmutató segítségével.
A videókat készítette: Lakatos- Szabó Fruzsina és Tihanyi Rita