Shelley Page, több animációs stúdió nemzetközi tehetségkutatója, a DreamWorks Animation korábbi nemzetközi igazgatója szerint a magyar animációk egészen különleges hangot, minőséget képviselnek. A 15. Anilogue nemzetközi filmfesztivál zsűritagja az MTI-nek csütörtökön elmondta: az utóbbi két évtizedben az animációs filmek közönsége változott a leginkább.

MTI

Shelley Page a nyolcvanas években jegyezte el magát az animáció világával. Pályafutása alatt több mint 30 animációs filmen dolgozott. Sorsfordító élményként mégis az első munkáját, a Roger nyúl a pácban című filmet említette meg, mint mondta, feledhetetlen volt együtt dolgozni az “őrülten zseniális” Richard Williamsszel. Illusztrációkat készítő művészként akkor egy olyan műfajba csöppent, amelyben a rajzai megmozdultak, ami “varázslatos dolog volt”.

Page a kilencvenes évek közepén került a DreamWorks animációs stúdiójába. Nem is annyira a filmek – köztük a Shrek vagy az Így neveld a sárkányodat – jelentették a legnagyobb ösztönzést számára, hanem az a lehetőség, hogy egy kis animációs műhelyből egy hatalmas stúdióba került, amelynek több mint húsz évig kísérhette figyelemmel alakulását. “Rendkívül ritka, hogy valaki tényleg az első naptól mára már egy globálissá vált stúdió fejlődésének tanúja lehessen” – magyarázta.

A legutóbbi időkig a DreamWorks Animation nemzetközi igazgatója volt, a stúdió indiai és kínai műhelyeinek létrehozásában is részt vett. “Brit vagyok, amikor 1995-ben csatlakoztam a DreamWorkshöz, Kaliforniába kellett költöznöm. De a legvadabb álmaimban sem gondoltam rá, hogy eljutok Indiába, majd Kínába”. Kínában öt-hat éve kezdték az Oriental DreamWorks létrehozását. Az ázsiai országban óriási ütemben fejlődik az animációs szektor, és Page szerint különösen figyelemre méltó, hogy a kormány milyen komolyan támogatja ezt az ágazatot, a fesztiválokat, a képzést, ösztönzi az infrastruktúra befektetőit. “Ennek eredményeként érkezik a kínai animációs filmek új hulláma, amelyeket világszerte láthatunk” – mutatott rá.

Mint mondta, először van Budapesten, és igazán örül ennek a lehetőségnek: a fesztivál egészestés filmjeinek nemzetközi zsűrijébe Liszka Tamás fesztiváligazgató hívta meg, akivel egy európai mustrán találkozott. A zsűrizésről úgy vélekedett, hogy legjobban azt szereti, ha a filmekről indult diskurzusban alakul ki, hogy ki kapja a díjat. “Ami engem illet, számomra a karakterek a legfontosabbak, hinnem kell bennük, érdekelnie kell a történetük. Mindig mondogatom a tanítványaimnak is, hogy a robotos filmek például nem tudnak megérinteni, utálom a robotokat” – mesélte.

Az idei egészestés animációk versenyprogramjában Page szerint igazán komoly témák kerültek elő. Két japán (A világ innenső végén, A saját hangod), egy kínai (Hegyek és vizek könyve), egy belga-francia (Zombillénium) és egy iráni (Teheráni tabuk) alkotás szerepel a mezőnyben. A rövidfilmes versenyprogramban három magyar alkotás, Orosz Tina Bye-bye, Mom, Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget és Csáki László Néhány szó című filmje is verseng a 2000 eurós díjért. Page elmondta, hogy a magyar animációkat főleg a nemzetközi fesztiválokon megforduló alkotások révén ismeri, például az Annecy filmfesztiválról, ahol rendszeresen szerepelnek magyar animációs hallgatók filmjei, amelyek szerinte “egészen különleges hangot, minőséget” képviselnek.

Az animációs világban eltöltött húsz évre visszatekintve úgy vélte, hogy a legtöbbet a közönség változott. “Amikor elindultunk, alig használták még az internetet, nem voltak kábelcsatornák, és csak a moziban lehetett animációkat nézni. Ma már nemcsak azokat szólítja meg az animáció, akik egy sötét vetítőben ülnek, hanem akik a telefonjukon nézik a forgalomban. A technológiai fejlődéssel elértünk a VR-filmekhez, amely a nézőt belehelyezi a történetbe, vagy a videojátékokhoz, amelyeknél már a néző rendezheti az akciót. Az animáció történetmesélésének természete nagyot változott. Nehéz is lenne megmondani, mit hoz a jövő, akkora fejlődésen esett át az ágazat” – mondta.

Éppen ezért foglalkozik nagy kedvvel a diákokkal: minden új nemzedék új dolgokkal jelentkezik. Az Anilogue vetíti a Zombilléniumot, amelynek francia rendezőjét, Alexis Ducordot Page még akkor ismerte meg, amikor diplomázott, és most első egészestés animációs filmjével jelentkezik. “A munkámnak a legizgalmasabb része látni az ilyen tehetségek kibontakozását” – hangsúlyozta.

Shelley Page 2017 óta nemzetközi tehetségkutatóként a DreamWorksön kívül több stúdiónak is, köztük a brit Aardman és a sanghaji HB Wink animációs stúdiónak is dolgozik.

Az Anilogue vetítései és programjai vasárnapig tartanak, a fesztivál díjátadóját szombaton rendezik meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

fotó: MTI/Balogh Zoltán