Italo Calvino Láthatatlan városok című regényében Marco Polo titokzatos városokról mesél Kublai kánnak. Csak a történet végén derül ki, hogy végig szeretett Velencéjéről, a város számtalan különböző arcáról beszélt. Budapest az én Velencém. Azokat a láthatatlan, belső városokat szeretnem megismerni benne, vagy fölismerni akár egy utcasarokról, térről, kávézóról vagy romkocsmáról, amelyeknek saját történetük van, és amelyek együtt adják azt a Budapestet, amit szeretünk és gyűlölünk, aminek lakói vagyunk. Keresem a várost a múltban, a várost, ami lehetne, vagy ami lehetett volna, és azt, amilyenné tenni szeretnénk. Cikkeimben ezekről a belső városokról kérdezek. Írásaimat a Pesti Mese és a Gastro/Lifeaholic rovatokban keressétek.