Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 82
  •  
    82
    Shares

Bizonyosan állítható, hogy a koronavírus-járványról a jövőben mindenkinek a szigorú karanténszabályok, a végeláthatatlan home office és az utcán maszkot viselő emberek jutnak majd az eszébe. Az egyik ilyen emblematikus maszk az N95 névre hallgató eszköz, amely  a potenciális gazdatesteknek tekinthető embertársainkkal közös légtérben mozgolódva az egyik legjobb védelmet nyújtja. Ez a típus a levegőben található fertőző anyagok 95 százalékát kiszűri, beleértve a vírusokat is, ellentétben a sebészi maszkokkal, amelyek túlzott védelmet nem biztosítanak. De nézzük, honnan is jutottunk el ideáig.

BOKOR GÁBOR – 061.hu

Miként a szájmaszkokról szóló hosszú cikkében a Fast Company fogalmaz, az  N95 egy életmentő eszköz, amelyből borzasztó hiány van most a világon, holott korábban könnyedén beszerezhető volt. Csak hát jött a koronavírus és egy szempillantás alatt felvásárolták a készleteket.

N95-ös arcmaszk (Fotó: kamino.hu)

Christos Lynteris, a St. Andrew’s Egyetem antropológus professzora szerint az aggódó polgárok még azelőtt kezdtek el maszkokat hordani, hogy tudták volna, a baktériumok és vírusok képesek szállni a levegőben és így is megbetegíthetik őket. Példaként egy 1720-as, Marseille-ből származó festményre mutatott, amelyen holttesteket szállító emberek láthatók, akiknek szövet takarja az arcát. A dél-francia nagyváros volt a 18. században tomboló pestisjárvány epicentruma. Akkoriban még nem tudták, hogy a bubópestis leggyakrabban nem cseppfertőzés útján terjed, hanem patkánybolha csípése miatt következik be, amely a baktériumokat köztes gazdaként hordozza. A baktériumok ezzel egy addig egészséges gazdába jutnak be, miután a bolhában már felszaporodtak.

“Úgy vélték, hogy a földből párologó ártalmas gáz okozza a pestist, ezért védték kendővel és maszkkal az arcukat. Nem azért hordák, hogy egy másik, esetlegesen fertőzött embertől megóvják magukat”– mondta a professzor.

Ezekkel a teóriákkal magyarázható az, hogy az 1600-as években miért hordtak a pestises időszakokban az orvosok csőrre hasonlító maszkokat. A korabeli maszkokat elsősorban orvosok hordták, akik kiutaztak a beteghez, hogy megállapítsák a betegséget, majd ha az bebizonyosodik, megjelöljék őket. Akkoriban, oltóanyag és gyógyszer hiányában a pestis rendkívüli gyorsasággal, az első tünettől számított 48 órán belül végzett a betegekkel. A történészek szerint a csőrszerű maszkok végén két orrnyílás volt, a “csőr” hátsó traktusába pedig illatgyertyát vagy más, jó illatú anyagot tettek, mivel azt hitték, hogy a kellemetlen szagokon túl az majd a betegségtől is védelmet nyújt.

“Egészen a 19. századig élt az a hit, hogy a bűz betegséget okoz” – magyarázta Lynteris.

Pestisdoktor a XVII. századi Rómában

Az első, a maihoz már hasonló műtős maszkok az 1800-as évek végén jelentek meg, ám az ezek is inkább hasonlítottak az arc elé terített kendőhöz, aminek elsősorban nem az volt a feladata, hogy a levegőben található kórokozókat kiszűrje. Arra szolgáltak, hogy a műtét közben az orvos, ha netán köhögne, ne a szétnyitott testű páciensbe juttassa az esetleges baktériumokat és kórokozókat, amelyek a nyállal terjednek. Ma ugyanezen okból viselnek orvosi maszkokat a doktorok és a műtőben dolgozó személyzet. És itt jön képbe egy nagyon fontos különbség a műtéti maszk és a ma oly nélkülözhetetlen szájmaszk között: míg előbbi a környezetet védi, utóbbi az egyént, aki hordja. Ezért is olyan mérgesek az egészségügyi dolgozók és szakértők, mikor azt az információt kapják, hogy a szájmaszkból hiány van, hordjanak inkább műtéti maszkot – írja a Fastcompany.com, amely szerint további fontos különbség, hogy a műtéti maszk jóval lazább, nem szorul annyira rá az emberi arcra, így sokkal könnyebben beengedi a kórokozókat.

Az első komolyabb szájmaszkot egy kínai orvos, név szerint Lien-teh Wu fejlesztette ki az 1910-es években, mikor Kína északi részén, Mandzsúriában felütötte a fejét a pestis. A szörnyű kór a fertőzöttek száz (!) százalékával végzett. Az orvos, miután végignézett egy boncolást és tárgyalt a boncmesterrel, megállapította hogy nem csak a szúnyogok és legyek által lehet elkapni a pestist, így kifejlesztett egy sokkal masszívabb maszkot, amely több réteg gézből és pamutból állt, hogy jobban szűrje a belélegzett levegőt. Bár Wu találmánya forradalmi volt, sokan kételkedtek benne. Az első világháborút megelőző években aztán szélsebesen kezdett el terjedni a kínai orvos eszköze, hiszen megállapították, hogy az akkor ismert kórokozók majdnem mindegyikétől megvédte azt, akin volt.

A Wu által kifejleszett maszk lett a modern orvostudomány egyik szimbóluma, nem hiába kezdték el egyre szélesebb körben hordani, még az utca embere is. Az 1918-ban kitört spanyolnátha (influenza)-járvány idején is világcégek tömkelege kezdte el a kínaihoz hasonló maszkok kifejlesztését, hogy megfékezzék a kórokozó terjedését.

Lien-teh Wu (forrás: Think China)

Az említett N95 maszk is a Wu-féle alapelveket követi. A világháborúk alatt a tudósok gázmaszkokat is kreáltak komplex légszűrővel, ami az egész fejet eltakarta, hogy megvédjék viselőjét és mindig tiszta levegőt szívhasson be. De ezeknek a maszkoknak is van hátránya, ugyanis azon felül, hogy a többségük nem valami kényelmes, idővel egyre nehezebb lesz bennük a légzés, hiszen a szövet közötti rések eltömődnek. Úgy vélik, hogy egy N95-ös maszkot legfeljebb nyolc órán át lehet hordani egy nap. A 2000-es évek elején, mikor a SARS-vírus söpört végig a fél világon, a kínai emberek ehhez hasonló komoly maszkokat hordtak, majd mikor ez nem teljesen lassította le a járványt és az begyűrűzött Pekingbe, az utcákon csak gázálarchoz hasonló, nagyon komoly maszkot viselő járókelőket lehetett látni.

Egyes vélemények szerint azonban nem minden esetben szigetel jól ez az maszk, hiszen ha valakinek szakálla van, már nem tökéletes a szigetelés és nem a kellő hatásfokkal véd az eszköz.

Napjainkban sem annyira elterjedt, hogy a kórházakban ilyen komoly védőfelszerelést hordanának és ennek állítólag az az oka, hogy csak a mostani koronavírus-járvány idején van jelentősége, “békeidőben” annyira nem fontos. Nikki McCullough, a világ egyik legnagyobb barkács- és háztartási eszközeit gyártó cég, a 3M egyik vezetője elmondta, hogy a ma oly keresett N95 maszk évszázadok alatt fejlődött és ehhez több járvány is kellett. “A koronavírus után is folytatjuk a fejlesztést” – ígérte a szakember.

Kiemelt fotó: Egészségügyi dolgozók és katonák a mandzsúriai pestisjárvány kitörése után, 1910-ben (forrás: Think China)


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 82
  •  
    82
    Shares