Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Buda egyik gyöngyszeme a Mecset utcai Gül Baba türbéje, amely 2018 óta megújult pompában fogadja az érdeklődőket. A fantasztikus történelmi mementó azon kívül, hogy csodás rózsakerttel és panorámával gyönyörködteti látogatóit, érdekes kiállításokkal, izgalmas programokkal és kulturális eseményekkel állít emléket a letűnt koroknak, a török-magyar barátságnak. Ezek mögött a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány csapata áll. A szervezet Gül Baba szellemi örökségének terjesztésére hívott életre a Gül Baba Kulturális Központban turisztikai, gasztronómiai, zenei, irodalmi és népművészeti programokat. Erről az esztendőről mesélt nekünk Szalai István, az alapítvány vezérigazgatója. 

C.N.- 061.hu

Egy évvel ezelőtt milyen céllal indult el a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, és ezeket a célokat mennyire sikerült megvalósítani?
A Magyar Állam azzal a céllal alapította Alapítványunkat, hogy a magyar és török kormányok együttműködésével felújított Gül Baba Türbéjét és a körülötte létrejött komplexumot és rózsakertet üzemeltesse, a jövő generációi számára megőrizze, valamint kulturális tartalommal töltse meg. Mindemellett feladatunk még, hogy a Gül Baba Kulturális Központ falain kívül, Magyarország és Törökország területén egyaránt olyan programokat szervezzünk,  amelyek segítik a két nép közötti kapcsolat megerősítését, egymás kultúrájának megismerését. A 2018 októberi megnyitást követő egy évben több, mint 40.000 látogatónk és közel 60 programunk volt. Azt hiszem, hogy induló kiállítóhelyként büszkék lehetünk erre az eredményre. 

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója

Miért fontos az, hogy a jelen generáció megismerkedjen a török kultúrával, a közös múlttal? 
Úgy tapasztaljuk, hogy hazánkban a magyar-török kapcsolatokról mindig „az a 150 év” ugrik be mindenkinek. Célunk, hogy bemutassuk, a magyar-török kapcsolat jelentőségét, teljes spektrumát, és hogy mélyebben bemutassuk a közönségnek azokat az évszázadokat is, amikor a két ország diplomáciai gesztusokat gyakorolt egymással, és amely óta barátságban élünk. Ha a népzenénket, vagy a népi motívumokat nézzük, számtalan egyezést találunk. Erre jó példát adnak Bartók Béla Anatóliában végzett kutatásai, vagy Agócs Gergely munkássága. Előbbiről egy könyv is született. Sipos János, Török népzene Kis-Ázsiából című könyve a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány támogatásával jelent meg.

A szeptemberi Gül Baba Fesztivál pedig három napig a kultúra minden területéről mutatott be olyan példákat, amelyek segítségével megismerhettük a közös pontokat. Ilyen volt például Agócs Gergelyék koncertje dagesztáni fellépőkkel, vagy éppen a tulipános motívumokat bemutató kiállítás, amely szintén nagyon hasonlít a török népi motívumokhoz. De nem csak az ősöknél, a gyökereinknél vannak összefonódások. Már egy általános iskolás gyerek is tudja, hogy II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost is Törökországban fogadták be, amikor a XIX. században Magyarországról el kellett menniük. Ezekről mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni. De ne felejtsük el a két nép számára fontos történelmi személyiséget Gróf Széchenyi István fiát, Ödönt sem, aki pasaként élte utolsó évtizedeit Isztambulban, és akinek köszönhető a magyar után a török tűzoltóság megalapítása is. Alapítványunk jóvoltából éppen a napokban  helyezik el a gróf mellszobra Gödön.

Hogyan lehet a két nemzetet közelebb hozni egymáshoz? Önök mit tettek ennek érdekében? 
A már említett Gül Baba Fesztiváról sok látogató ment úgy haza, hogy bevallották, nem is gondolták, hogy ilyen érdekes és izgalmas a török kultúra, a gasztronómia vagy éppen ők maguk is meglepődtek azokon az egyezéseken, amelyeket itt bemutattunk. De az egyik legfontosabb eszközünk ehhez a Gül Baba Kulturális Központ. Vannak, akik fenntartással érkeznek meg a kiállítótérbe, majd úgy távoznak, hogy egy komplexebb képük van a török-magyar viszonyról, vagy éppen Gül Babáról. Számos olyan jazz koncertet is szervezünk – Gül Baba Jazz Nights néven – ahol török zenészek, vagy nemzetközi együttesek lépnek fel. Ilyen volt az utolsó roadshow is, ahol Dés András egy cseh és két török zenésztársával lépett fel először Budapesten, majd Pécsett és a harmadik napon Egerben. Mindhárom koncert nagy sikert aratott. Az elmúlt egy évben számos más török zenekart is elhoztunk Magyarországra. A Kaláka fesztiválon fellépett a Kolektif Istanbul, a Kapolcska programra egy gyerekekből álló néptánccsoportot hoztunk, a Klassz a pArton-ra pedig a Németh Quartettet hívtuk meg. A formáció névválasztásának története talán az egyik legszebb példája a két nép közötti kapcsolatnak. Ennek a nemzetközileg is jegyzett, török származású hölgyekből álló vonósnégyesnek a mentorai ugyanis magyarok voltak, akik halálos balesetet szenvedtek, ezért a zenészek tiszteletük és emlékezésük jeléül felvették Németh István és Németh Katalin nevét. De nem csak török zenészeket hozunk Magyarországra, hanem például az idén 40 éves Kaláka együttessel kiutaztunk Isztambulba, ahol óriási sikerrel zenéltek – így a törökök is megismerhették a magyar zene egy kis szeletét.

Melyek voltak az elmúlt egy év legfontosabb eseményei?
Azt kell, hogy mondjam, nekünk a közel 60 programunk mind nagyon fontos volt. A megnyitó már maga egy olyan nagy visszhangot kiváltó esemény volt, ami után azonnal óriási lett a látogatottságunk. De az első Múzeumok Éjszakáján is több, mint 1200 ember volt, ami nagyon nagy feladat volt a kollégáknak, hiszen ez volt az első ilyen nagy rendezvényünk. A Gül Baba Fesztivál pedig talán a legnagyobb büszkeségünk, hiszen külsős rendezvényszervező cég nélkül, egyedül bonyolítottunk le egy olyan rendezvényt, ahol 3 napig 8 helyszínen folyamatosan zajlottak a programok és 5000 ember fordult meg a komplexum területén. A Herendi porcelánkiállítás az egyik legizgalmasabb programunk volt, sokan vidékről utaztak ide, hogy megnézhessék. De ugyanilyen fontosak a már említett koncertek, a kis workshopokról nem is beszélve. Mára már szinte mindegyik teltházzal megy, legyen szó hangszerbemutatóról Birinyi Józseffel, kézműveskedésről vagy olajfestésről a kertben Garay-Nagy Norberttel. 

Mi alapján állították össze a programokat, és hogyan választották ki azokat a szakemberek, akik levezették azokat? 
Mindig a török-magyar kötődést vagy a rózsa motívumot keressük. A kendőkről és selymekről szóló workshopunk úgy alakult ki, hogy Mile Mária rózsa mintás kendői bekerültek a Gül Baba Ajándékboltba és a vásárlók többet szerettek volna tudni róluk. A projekt menedzsereink pedig folyamatosan ötletelnek, hogy milyen fesztiválra tudunk menni, aminek van valamilyen török kötődése – ilyen volt például idén az Ősök napja Bugacon, vagy a Tatai Patara. De a workshopok tematikáját is így választják ki – keresik a rózsával kapcsolatos kézműves foglalkozásokat. Nagy munka van mögötte, de a látogatók növekvő számából ítélve azt mondhatom, megéri.

Ön szerint minek köszönhető az, hogy a türbe látogatószáma egyre magasabb, volt olyan hónap amikor megduplázódott. Milyen csatornákon érik el a látogatókat? 
Vitathatatlan, hogy Gül Baba Türbéje mind a hazai közönség számára, mind a török és más külföldről érkező turisták számára vonzó helyszín spirituális, vallási, vagy turisztikai jelentősége miatt, és a felújítást követően még érdekesebb desztináció lett.  De bízom benne, hogy kiemelt sikere a színvonalas programoknak is köszönhető. Úgy látjuk, szájról szájra is terjed a jó hírünk, de a honlapunkon és közösségi médián keresztül is egyre több embert érünk el. Hálásak lehetünk a sajtónak, hogy hónapról hónapra többet foglalkoznak velünk, keresnek minket. Ráadásul nem csak a magyar sajtó érkezik szinte hetente, hanem rendszeres vendég nálunk a török nemzeti televízió, de előfordult, hogy Japánból, Malajziából, vagy Azerbajdzsánból jött forgatócsoport, hogy bemutassa a komplexumot. Talán ennek is köszönhető, hogy a látogatóink 40 százaléka külföldről érkezik, érthető módon főként Törökországból. 

Mik a jövő legnagyobb tervei?
Nagyon sok tervük van, a kollégákkal már nagyjából összeállítottuk a 2020-as programnaptárat. Az idei első Gül Baba Fesztivált hagyományteremtő eseményként könyveltük el, és ha minden jól megy, még az sem kizárt, hogy jövőre kettő ilyen fesztivált tervezhetünk. De ott leszünk nagy hazai rendezvényeken, ezekről hamarosan bővebben is beszélhetünk. Szeretnénk ismét csatlakozni a Múzeumok Éjszakájához is. De az ideiglenes kiállítótér sem lesz üres. Egymást váltják majd a különböző kiállítások, amik mind olyan tematikát mutatnak be, ami vagy a török kultúrához, gasztronómiához vagy a közös történelemhez kötődnek. Célunk továbbra is az, hogy a kultúra minden szegmensében – a zenétől a filmen és képzőművészeten át a könyvkiadásig – be tudjuk mutatni a magyar-török kulturális kapcsolatok jelentőségét.

Fotók: Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány Facebook


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •