Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A Suede Night Thoughts című albuma akkor is szenzáció, ha a nagy visszatérés három évvel korábbra szervezte le Brett Anderson zenekara. Ugyanis a 2016 januárjában megjelent album ihletett műalkotás, egyenértékű a Suede korpusz kulcslemezeivel.

PZL – 061.hu                                                

A Suede-et szokás a britpop kezdetéhez kötni, valójában csak annyi közük van az 1994 körül indult irányzathoz, hogy ők is britek és popot játszanak, valójában inkább glamrockot tapogatták le, és alkották meg a saját képükre és hasonlatosságukra, és közelebb álltak Bowie-hoz és Morrissyhez, mint Lennonhoz vagy McCartneyhoz. Olyanok voltak, mintha egy másik égitestről érkeztek volna, magáról a Melankólia bolygóról, ahol minél szomorúbb valaki, annál jobban néz ki.

A Suede eszményi zenekar volt, sokan érezték úgy, hogy pont nekik találták ki, jól karbantartott frusztrációk, tökéletesen túlvezérelt pózok, ihletett dalok és mozdulatok. Szokás felemlegetni, hogy éppen akkor jelent meg a 2013-as visszatérő albumuk, a Bloodsports, amikor Bowie bámulatos visszatérő albuma, a Next Day, és most is akkor publikálták kifogástalan minőségű art-rock kifstő könyvüket, a Night Thoughts-t, amikor napvilágra került Bowie Blackstar című fájdalmasan szép búcsúja. Szerencsére nem takarta ki Bowie fekete drapériája a Suede öngyilkosságot, elmúlást, múltba révedést tematizáló Ed Bullerrel rögzített konceptalbumát.

Már a fenyegető intró, a nagyzenekari hangszereléssel rögzített When You Are Young is bizakodásra okot ad, aztán az Outsiders című slágerrel indul be igazán a műsor, ami simán felkerülhetne a zenekar best of albumára, ahogy a No Tomorrow című tipikus, a kilencvenes évek közepi daliás időket idéző Suede-dal is. Nehéz lenne belekötni ebbe a gazdagon hangszerelt, atmoszférikus albumba, hiszen még fáradt kesergők (pl. a Pale Snow és a Tightrope) sem ültetik le a lemezt, hanem inkább felkészítenek az olyan kinyilatkoztatásokra, mint amilyen a What I’m Trying című slágerköltemény. Az album az utolsó harmadában is érdekes marad, a kilencedik, a Like Kids is best of-gyanús szerzemény. A Night Thoughts finom rezignáltsága ellenére is csak a derű óráit számoljuk, és akarhat-e ennél többet egy popművész?

Suede
Night Thoughts
Warner
12 szám 48 perc


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •