Száz évvel ezelőtt, 1921. január 16-án leplezték le a Szabadság téren ötvenezer ember előtt az Irredenta szoborcsoportot, amely a magyar nemzet egyik első látványos válasza volt a trianoni békediktátum igazságtalanságára. A Védőligák Szövetségének felkérésére Kisfaludi Strobl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János és Sidló Ferenc szobrászművészek öntötték szoborba mindazt, amit az alig több, mint fél éve elszakított országrészek jelentettek Magyarország történelmében – írja a Pest-Buda Magazin.

061.hu

Budapest egyik legfontosabb terén már néhány hónappal a trianoni békeszerződés aláírása után egy egész szoborcsoportot állítottak fel, mely az elvesztett országrészeket szimbolizálta. Az irredenta szoborcsoport 1945 augusztusáig állt a helyén, megsemmisítéséről biztosat nem tudni.

A művek megalkotására a korszak neves szobrászait sikerült megnyerni: Sidló Ferencet, Pásztor Jánost, Szentgyörgyi Istvánt és Kisfaludy Stróbl Zsigmondot. A szoborcsoport később kiegészült egy, a félkörívben álló szobrok által kijelölt középpontban elhelyezkedő, szépen megkonstruált virágágyással, mely a történelmi Magyarországot mintázta, körülötte a korszak „nemzeti imája”, a Magyar Hiszekegy soraival. 1928-ban pedig felavatták az egész kompozíciót megkoronázó Ereklyés országzászlót, melyen a zászló – jelezve, hogy a magyar nemzet nem törődött bele az igazságtalan döntésbe – mindig félárbocon lengett.

A szoborcsoport túlélte a második világháborút, 1945 augusztusáig a szobrok a helyükön álltak, ekkor azonban az akkoriban szokásos előjáték, néhány, „spontán felháborodás szülte” sajtótámadás után eltávolították őket, ezt követő sorsuk máig ismeretlen. A téren felállított Szovjet hősi emlékmű nyomatékosította a nemzet egykori búcsújáró helyének kisajátítását.

A téren további két alkotás is látható: a 2010. március 26-án átadott ún. interaktív szökőkút, valamint a 2011 júniusában felállított Ronald Reagan-szobor. Az egykori amerikai elnök bronzszobra a Szabadság tér északi oldalán helyezkedik el, körülbelül 45 méterre északnyugatra a szovjet háborús emlékműtől. 2014. július 20-án adták át a német megszállás áldozatainak emlékművét. A szoborkompozíció azoknak az embereknek állít emléket, akiknek halála vagy meghurcoltatása Magyarország 1944-es német megszállásához köthető. Párkányi Raab Péter alkotásának központjában Gábriel arkangyal, Magyarország patrónusa áll. Az egyik szárnya hiányzik, azt a testére csavarodó drapéria ellebbenő vége helyettesíti. Az angyal jobb kezében az országalma van, illetve éppen kihull a kezéből, amire a náci Németországot jelképező sas készül lecsapni. A sas jobb lábán „1944” feliratú gyűrű van. Az alakok egy tizenhárom, részben csonka oszlopból álló, hét méter magas, timpanonos kapuzatban állnak, amelyen „A német megszállás áldozatainak emlékműve” felirat olvasható, az egyik oszloptorzó felirata pedig „Az áldozatok emlékére”.