A Nemzeti Hauszmann Terv 2024-ig tartó időszakban több lépcsőben újul meg a Várnegyed. Újjáépül a palotához kapcsolódó, Hauszmann Alajos által tervezett Lovarda, a főőrségi épület és a Stöckl-lépcső. A királyi palota egykori enteriőrjei közül elsőként a Szent István-termet állítják helyre, feloldva azt az állapotot, hogy Európa egyik legnagyobb királyi palotájának eredeti belső tereiből semmi nem látható. Potzner Ferenc Ybl-díjas építésszel, a KÖZTI vezető tervezőjével beszélgettünk. 

PÁN – nullahategy

Miért vörös posztó sok építész szemében az ún. neobarokk, az a stílus, amelyben a XIX. század második felében a várat is újraalkották?
A második világháború után alapvetően hiányzott, és hiányzik ma is egy jó értelemben vett konzervatív gondolkodás, ami tradíciót, hagyományőrzést is jelent egyidejűleg. Inkább egy antitradicionalista, antiroyalista gondolkodás volt jelen, és egy általános tartózkodás mindennel szemben ami “neo”. Eleve nem szerették az ún. századfordulós vakolatépítészetet, ami azért Yblre és Hauszmannra is jellemző volt. A neoreneszánsznak a neobarokkal ellentétben talán határozottabb lehetett a szerkesztési rendje, harmóniája, így jobban tolerálták. A historizáló stílusok (főleg az eklektika) válogattak a formajegyekből, és olyan elemekkerülhettek a tervekbe, amik nem volt odaillőek. Ez is inkább a neobarokk sajátja volt. Az ún. Horthy-barokk (másképpen tisztviselői barokk), ami részint az art decora is reflektált, sok jó épületet produkált, de a Hauszmann – és az Ybl-féle neobarokkot afféle németes vakolatépítészetnek kiáltották ki. És ebben talán volt némi Habsburg – és monarchiaellenesség is, és talán belejátszhatott a közhangulatba az is, hogy a neobarokk építészek között több német származású is volt, és már a két háború között is érezhető volt bizonyos németellenesség. Végül is ezek együttesen képezhették meg a távolságtartást a neobarokktól. A szakmán belül is tapasztalom, hogy a bálterem archív képeit nézve több kolléga nem rekonstruálná, nem állítaná helyre az enteriőrt.

 

Akkor mi lehet építészeti különlegessége, kreatív volumene a Hauszmann-féle Budavári Palotának?
Szentkirályi Zoltán így értékeli a historizmust: a negatív megítélést erősítheti, hogy sok építészeti emlék megmaradt, míg a korábbi korszakokból viszonylag kevés épület maradt ránk. A neobarokk is produkált magas értékeket, de rengeteg tucat ház maradt ebből az időszakból, így e korszak értékelési statisztikája rosszabb, mint az előző koroké. Az egyes épületek között is vannak kiváló neobarokk házak, de sok az ún. tucat épület. Ugyanakkor az eklektika a városépítészeti léptékben jól teljesített, amikor egységes arculatú, hangulatú utcák, kerületek jöttek létre. Ezen a területen egyértelműen pozitív a megítélése. Sokszor nem az épületek egyedisége számít, egy-egy negyed vagy utcaszakasz alkot harmonikus egységet. Vannak építészek és művészettörténészek akik nem szeretnék, hogy a Csikós udvaron újra épüljön a Lovarda. Szerintem nem volt tucat épület, önmagában is megállta a helyét. A háború utáni bontásokkal sterilizáltak a várat, és egy új képet hoztak létre. A Lovarda része volt az eredeti miliőnek. Nemcsak önmagában, mint esztétikai elem volt a vár része, de funkciója is volt. A Stöckl-lépcsőt is elbontották, pedig az a közlekedést szolgálta, azt, hogy átjárhatóbb legyen a vár.


Az újjáépítésnél modern technikákkal dolgoznak? Milyen lesz anyaghasználat?
Az épület főbb szerkezeti elemei nem változnak, ugyanakkor meg kell felelnie az EU-s szabályozásnak. Oda kell figyelnünk a földrengésbiztonságra is, ez száz évvel ezelőtt nem volt szempont. A Lovarda nem tud pontosan olyan lenni, mint száz éve, mert be kell tennünk vasbeton merevítőket, oly módon, hogy ezek sehol nem látszanak majd. Lovarda alatt épült a várgarázs, így nincsenek meg a Lovarda alapjai, csak néhány téglát találunk még a helyszínen. De az eredeti alapozás már nem is felelne meg a mai követelményeknek. Az építmény értelemszerűen nem tud replika, hiteles másolat lenni, hanem afféle remake, azaz „ilyen is lehetett volna”. Nekem ez belefér a hitelesség kategóriájába. Replikát akkor lehet készíteni, ha valami 100%-ig dokumentált. 110 rajzunk van csak a Lovardáról, még azt is pontosan tudjuk, hogy milyen köveket használtak. Vannak fényképeink, enteriőr rajzaink, teljesen rekonstruálható az enterőr is. Úgy állítjuk helyre, ahogy volt, még a 96 cm-es falat is, csak lesz benne hőszigetelés és vasbeton is. Utóbbi azért szükséges, mert egy másik épület tetején áll majd.

Közismert, hogy VIII. Bonifác pápa kiátkozta a budai polgárokat, akik válaszul kiátkozták a pápát… A várral való foglalkozás során előkerült a vár „Da Vinci-kódja”?
Legendákról nem tudok beszámolni, de arról igen, hogy javasoltuk az ún. Vár 25-ös fejlesztési koncepcióban, hogy legyen egy térszín alatti összefüggő középkori bemutató tér, ami a középkori Buda elsüllyedt rétegét mutatná be. Akár az európai nívójú Zsigmond-palota feltárását is, ami a török időkben robbant fel, mert lőport tartottak a pincéjében. Beleesett az északi szárazárokba, aztán teljesen feltöltötték az árkot. Szóval, sok minden kerülhet még elő…

 

Van egyáltalán a várnak legitim arculata? 1526 után annyiszor lerombolták, annyi ostromot szenvedett el, hogy minden évszázadban más képe volt…
A Mátyás korára is jellemző volt, hogy bár az uralkodó a palotát reneszánsz stílusban építette, de a kápolnát még gótikusban, mert a reneszánszot profán stílusként könyvelte el, és ami egyházi vonatkozású volt, ott inkább a gótikát ajánlotta. Már Mátyás korában is bizonyos épülettípusokhoz rendelték a stílusokat. Ezt, ha nagyon akarjuk, párhuzamba állíthatjuk az eklektikával. (Egy operaházhoz neoreneszánsz „illik”, a mi Operaházunk is neoreneszánsz.) A középkori Buda a török korban még létezett, csak újabb városrészekkel (pl. Újvilág) bővítették. Ha nincs az 1686-os minden elpusztító ostrom, akkor a középkori összefüggések megmenthetőek lennek volna. A királyi palota először megépült szárnyát, (az E-épületet) erődítménynek emelték, nem is nevezték még palotának. Akkor volt a vár történetének az egyik legnagyobb bontási időszaka, ebben az időszakban töröltetett el végleg a középkori arca. Ez az időszak párhuzamba állítható az 1945 utáni történésekkel.

Komoly ellenállás volt a Margit híd, a Kossuth tér és a Várkert Bazár felújítással kapcsolatban, aztán mindhárom projekt sikert aratott. Ezek a munkák hozzájárulhatnak a visszaépítések legitimációjához?
A Várkert Bazár rekonstrukciója elfogadottá vált, mert semmi nem került oda, aminek nem volt előzménye. A Várkert Bazár melletti kortárs szerkezetekért, a mozgólépcsőért és a liftért kaptam hideget-meleget, sokaknak nagyon tetszik, mások utálják. Ezek jól illenek a középkori erődrendszer brutalitásához, egy nyelven beszélnek… Az Ybl-mű minden olyan elemét rekonstruáltunk, amiről volt adat. Fontosnak tartottam, hogy leváljon a kert neoreneszánsz architechtúrájától. Egyébként azt gondolom, hogy a Várnegyed rekonstrukcióját nem turistáknak kell csinálni. Jó dolgokat kell készíteni, és akkor a turisták is odajönnek.

 

Mit gondol a vár „történelmi fertőzöttségéről”?
Sokan azt gondolják, hogy a várnak olyan súlyos a történelmi fertőzöttsége, hogy nincs erkölcsi alap, hogy bármit is tervezzünk oda… Amikor a Sándor palotába a 2002-es választások után nem költözött a Miniszterelnökség, egyesek részéről az is felmerült, hogy legyen ott játszóház… Aztán megtalálta a maga szerepét. A báltermet sokan azért nem szeretnék visszaépíteni, mert a néhány hónapig tartó nyilas uralom kezdetén Szálasi ott tette le az esküt. Ezt a megközelítést tévedésnek gondolom. Ha így néznénk az épületeket, akkor nagyon sok házat nem lenne szabad használnunk. A drezdai Frauenkirchét sem lett volna szabad akkor visszaépíteni, hiszen annak az épületnek is volt köze a nácikhoz… Azok az épületek, amelyeknek köze van a nemzeti hagyományhoz, azonnal politikai kontextusba kerülnek. Ha elkerül a várból a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchenyi Könyvtár, akkor azt javasoltuk, hogy a palota dunai szárnyának visszaépülő terei állami reprezentációs célokat szolgáljanak. A Magyar Nemzeti Galéria kiköltözése után abban a térben palotatörténeti, dinasztiatörténeti, államtörténeti nagy kiállítás lehetne… Jelenleg deszakralizált a palota, nincs egyetlen történelmi enteriőrje sem, kivéve a Nádori kriptát, ami kegyeleti hely, ahová még tavaly is temetkeztek.

Mi lesz az első látványos visszaépülő elem? A Stöckl-lépcső, vagy a Lovarda? Vagy a kettőt együtt adják át?
A Lovarda lehet az első visszaépülő elem, ami nem a királyi palota, hanem annak környezetébe tartozó objektum, vélhetőleg ezután jön a Stöckl-lépcső és a Főőrségi épület. Régészeti feltárások már megtörténtek, a tervezés jön ezután, és a tényleges építés tavasszal kezdődik.

 

Ha megnő a turista forgalom, akár szálloda is lehetne a közelben…
Mi a Vár 25 tervbe egyfajta opcióként lehetségesnek tartottuk volna, hogy az F-épület Nemzeti Könyvtári szárnyában legyen szálloda funkció, hiszen eredetileg ott lakosztályok voltak, de ez a kérdés egyelőre nincs napirenden.

Stöckl-lépcső visszaépítésére 3.5 milliárdba kerül. Miért lesz ilyen drága?
Ebbe az összegbe beletartozik a Főőrség újraépítése is, ami négy, viszonylag nagy belmagasságú szint megalkotását jelenti. A Főőrség helyén látható egy nagyon mély feltárás, amely a palota középkori összefüggéseit teszi megismerhetővé.

Historizáló vagy modern utcabútorok lesznek a rekonstruált területeken?
A Csikós-udvaron nem voltak kandeláberek, de majd valószínűleg lesznek. De ha olyan helyre rakunk világítást, ahol korábban nem volt, akkor nem szeretnék odahazudni egy díszes, régies hatású lámpát. Az utcabútorok kérdése még formálódhat, mert ez lesz az utolsó etap, addig még jó pár épületet vissza kell építeni.