Augusztus 20. a magyarság legnagyobb ünnepe. A jeles dátumot minden korban megünnepelték, és természetesen koronként más és más érvek kerültek előtérbe.
BARTA ZSOLT- nullahategy
Ünnepünk eredete Szent István királyunkhoz kapcsolódik. Az uralkodó, augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tette meg eredetileg ünneppé, ugyanis ezen a napon tartott törvénynapot, és hívta össze a királyi tanácsot Fehérvárra. Életének vége felé szintén e napon ajánlotta fel országát Szűz Máriának, s ő maga is augusztus 15-én hunyt el, 1038-ban.
A kultusz kialakulása, és az ünnepnap megváltoztatása Szent László király nevéhez fűződik, aki 1083-ban augusztus 20.-ra tette át az ünnepet, mert VII. Gergely pápa ekkor járult hozzá Szent István, Imre herceg, valamint Gellért püspök szentté avatásához. Ettől kezdve a jeles nap egyházi ünnepként élt tovább, ám egyetemes jellegűvé csak 1686-ban, Buda visszafoglalásának évében nyilvánította XI. Ince pápa, elrendelve, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István királyról. XIV. Benedek pápa azonban 1771-ben drasztikusan csökkentette az egyházi ünnepeket, így augusztus 20-a is kikerült a naptárból, ám Mária Terézia újra elrendelte a jeles nap megtartását, sőt ő volt, aki nemzeti ünnepként is bevezette hazánkban. A Szent Jobbot Fehérvárról Bécsbe, majd onnan Budára hozatta, amit első ízben 1771 augusztus 20-án vittek végig körmenetben a városon.
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig csak titokban ünnepelhette meg a magyarság, hiszen a független magyar állam szimbóluma volt, ám az 1867-es kiegyezés után már újra régi fényében ragyoghatott. 1891-ben a Parlament elhatározta egy olyan állami ünnepnap megalkotását, amit a magyar királyság teljes területén megünnepelhetnek. Több érv szólt március 15-e mellett, de mivel a Monarchia azt nem engedélyezte, augusztus 20. vált a nemzet legnagyobb ünnepévé. Zavart csak az okozott, hogy a királyság területén élő, nem katolikus vallásúak nem érezték magukénak az ünnep egyházi jellegét, azonban Ferenc József hamarosan általános munkaszüneti nappá változtatta, átvágva ezzel a gordiuszi csomót. Az ünnep egyházi jellege mellett megjelent az „új kenyér“ szimbóluma, majd Budapesten, a katonai lobbinak köszönhetően a hagyományos tisztavatási ceremónia is erre a napra került.
1903-tól az esti tűzijáték is az ünnep része lett. 1945-ben, mint nemzeti ünnepet eltörölték, ám két éven keresztül egyházi napként még funkcionálhatott nyilvánosan augusztus 20. Az 1948-as kommunista fordulat évében Rákosi szerette volna még az emlékét is eltörölni, ám, gondolva a nyilvánvaló tiltakozásra, mégsem tette meg. Kapóra jött az új alkotmány, így az ünnep egyházi jellegét fokozatosan háttérbe szorítva az új alkotmányra, és az új kenyérre tették a hangsúlyt, hiába tiltakozott az utóbbi ellen Ortutay Gyula néprajzkutató és miniszter.
A szocializmus évtizedeiben augusztus 20. a „gulyáskommunizmus“ ünnepévé vált. Délelőtt, aki tehette körmenetre ment, majd a párt ünnepségein bólogatott, élőben vagy a televízióban megtekintette a tisztavatásnál is népszerűbb vízi parádét, este pedig a tűzijáték láttán tapsolta vörösre a tenyerét. A vallásos hagyományok összekeveredtek a szocialista viszonyokkal. Az ország szinte minden településén az ünnep az új kenyér megszegésével kezdődött, amit hagyományosan a helyi tanácselnök végzett el, majd ünnepélyesen felkérték a „plébános elvtársat“ hogy áldja meg azt.
Több helyiségben a nagyboldogaszony búcsút is ezen a napon tartották, még jobban összekeverve a vallásos és munkásmozgalmi hagyományokat, a proletárdiktatúrát a Szűz Mária kegyelmébe ajánlva. Előtérbe kerültek a hedonista étkezési szokások, a helyi „nagy zabálások“, majd az esti bálok, táncmulatságok. A korabeli televízió egész nap az ünnep szolgálatában állt, aki akart, ki sem mozdult a lakásból, élőben nézhette a pártállam jóvoltából sugárzott eseményeket.
A helyzet 1989-ben változott meg, ebben az esztendőben engedélyezték először újra a budapesti Szent jobb körmenetet, majd 1991-ben, az első szabadon választott parlament újra beiktatta Szent István napját nemzeti ünnepeink közzé.
Vezető kép: fumi.blog.hu