A Kerekes Band legutóbbi Fonogram-díjas Folklore Man című lemeze után néhány hete jelentette meg legújabb albumát, Back To Følk címmel. A vadonatúj dalok budapesti élő bemutatója október 8-án lesz a Fonó Budai Zeneházban. A Kerekes Band minden eddiginél különlegesebb utazásra hívja a rajongókat, elhozzák nekünk az „ősi Følkland szigetek” zenéjét. A szigetcsoport tagjait a google maps helyett inkább a zenekar album borítóján, új számaiban és koncertjein kell keresni. A Kerekes Band egy fantasztikus saját világot képzelt el és hozott létre új albuma köré – erről beszélgettünk Fehér Viktorral és Fehér Zsomborral.
LEIRER TÍMEA – 061.hu
Mielőtt bármi másról is szólnánk, meséljétek el ezt a bizonyos Følkland sztorit!
Fehér Zsombor: Akik ismernek minket, jól tudják, hogy sem a zenekar, sem mi nem létezhetünk különleges „csavarok”, meglepő fordulatok nélkül. Az új lemezünk tálalásához megalkottunk egy képzeletbeli szigetcsoportot, elneveztük Følkland szigeteknek, és ehhez igazítottuk a megjelenésünket, a számok címét, a borítót és a saját megjelenésünket is.
A borítón olvasom: „A szigetcsoport Magna Hungáriától délre terül el, amerre a Csülök-csillagkép ragyog. A szomáziak elől ide menekült magyariakról Desiderius testvér tesz említést a X. században.”Aztán hasonlóan tudományos stílusban folyatódik tovább az agymenés. Kinek köszönhetjük?
Fehér Viktor: A történetet közösen írtuk. A følklandi magyarságról sajnos megfeledkeztünk, pedig itt élnek Magna Hungáriától nem messze, délre. Magyarul beszélnek, egy kis szigetet birtokolnak. Lovas támadásban foglalták el a szigetet és mind a mai napig lóval közlekednek a szigetek között, nem kedvelik a hajót. Mi pedig úgy döntöttünk, hogy ahogyan máshová, úgy Følklandra is elmentünk népzenei hagyományokat kutatni és népzenét gyűjteni, így született meg ez a lemez.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Mindjárt folytatjuk ezt az elképesztő történetet, de nem hagy nyugodni a kérdés: nem elég már a zene?
F.ZS. : Mondjuk úgy, hogy kevés. Nincs már a közönség szemében akkora értéke a zenének, mint mondjuk Jimi Hendrix vagy a Beatles idejében. A zenét szívesen hallgatják az emberek, de az nem érdekli őket, ha a zenéről beszélsz. Márpedig ahhoz, hogy meghallgassák, valamivel fel kell rá hívni a figyelmüket. Ezért mi kitaláltunk egy különleges világot a hetedik album köré, amely megadja az alaphangulatot, amely hosszú távon beszédtéma lehet a közönség számára és számunkra is.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Megint azt fogják mondani rátok, hogy ez komolytalan.
F.V.: A világzenével foglalkozó bandáktól elvárják – és többen hajlandók is ebbe beleállni – hogy valamiféle edukációs szerepet töltsenek be, és mindenféle show elemet iktassanak ki a produkciójukból. Szerintem ez nem jó vonal. Ehhez a zenei világhoz éppúgy hozzátartozik a színpadi show, a mozgás és a látvány, vagy akár egy konceptalbum, mint bármilyen más zenei stílushoz.
F.ZS. : Furulyás vagyok, ami azért valljuk be, nem a legmenőbb hangszer, mégis képes vagyok nagy terpeszben állva tombolni a koncerten. Az embernek az adott helyszínen mindig a maximumot kell nyújtania. Egy színpadra nem úgy áll ki az ember, hogy csak egy helyben áll és zenél. A színpadot be kell lakni, élni kell a lehetőségeivel, ki kell használni, amennyire csak lehet. Azért nehéz dolog ez, mert ha meg valaki eltávolodik ettől az edukációs, visszafogott entellektüel vonaltól, akkor azonnal ráfogják, hogy eladta magát, hogy celebeskedik, meg hasonló ostobaságokat. Azt is mondják, hogy biztosan azért teszünk mögé valamit, mert a zene már nem elég jó ahhoz, hogy eladja magát. Szerintem azzal, hogy készítettünk egy vicces körítést az album mellé, csak nagyobb tömegek számára is befogadhatóbbá tesszük a produkciót.
Nincs azért ebben némi kockázat?
F.ZS. : Természetesen van, hiszen azért egy ilyen fantázia nagyon elcsúszhat. Nagyon kreatívnak kell lenni és jó ötlettel előállni, utána pedig színvonalasan és profin kell mindezt megvalósítani, hogy hiteles és ne gagyi legyen. Ha pontosan és részletesen ki van dolgozva egy különleges világ, akkor az attól kezdve hihetővé válik. Gondoljunk csak bele, senki sem kérdőjelezi meg sem a Csillagok háborúja, sem Harry Potter világát… Sokat szerepjátékoztunk gyermekkorunkban, amely mind a mai napig valóságosnak tűnő emlékként él bennünk, nem volt nehéz újra feleleveníteni a játék fontosságát.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Zenei világotokon változtattatok valamennyit?
F.Zs.: Nyilván a Back To Følk albumon sincs sem dubstep, sem heavy metal. A Kerekes Bandtől elvárt stílust hozzuk. Ami talán váratlan, hogy van a lemezen két lírai szám, amely eddig kevésbé volt jellemző a zenekarra. Az egyik Følkland ősi himnusza, a másik pedig a Hunør Khán című szám, amelyet a kisfiam születésekor kezdtem írni, eredetileg csak otthoni „használatra”, de aztán kiteljesedett a világ. Ezen az új lemezen visszanyúlunk a gyökereinkhez. Sokkal erősebb az albumon a népzenei vonal, mint az elmúlt néhány évben. Instrumentális felvételeket készítettünk, ezzel is hangsúlyozni szerettük volna, hogy új utakra lépünk, vagy pontosabban fogalmazva, visszatérünk kicsit a régi utunkra.
Miért döntöttetek a visszatérés mellett?
F.V.: Megtetszett nekünk ez a „Back to Følk” feeling. Valahogy így kezdődött a Kerekes Band pályafutása is. Aztán néhány évvel ezelőtt eljátszottuk néhány rockosabb dalunkat akusztikus, népi felfogásban és nagyon megtetszett, ráadásul a közönség is imádta. Ezért most úgy döntöttük, hogy ezen az úton indulunk tovább, vagy ha úgy tetszik erre az útra kanyarodunk vissza.
F.ZS.: Az a helyzet, hogy egy-két korábbi dalunkkal a szélsőségekig kibővítettük azt a spektrumot, ahol a rockzenébe még minőségi módon bevonhatók a népi hangszerek. Nyilván van ennek egy határa, és mi úgy érezzük, hogy eljutottunk ide. Keményebben, hangosabban már nem lehet olyan minőségi számokat előállítani, ahol továbbra is a furulya a főszereplő. Ezért úgy gondoltuk, hogy újrakezdünk, újra elindulunk a kályhától és szerintem ez a lemez nagyszerű bizonyítéka annak, hogy megérte ezt a döntést meghoznunk.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Ha végignézzük a dalok címet, láthatjuk, hogy a lemez anyaga szépen bemutatja Følkland múltját és jelenét.
F.V.: Pontosan és ennek kiegészítéseként ott a booklet, amelyben a gazdaságtól kezdve, a kultúrán át az állat és növényvilágig mindent megismerhetünk. Nagyon nagy élmény volt „megteremteni” egy új államot, végiggondolni, hogy mitől működik, mi kell hozzá, mi a feltétlenül szükséges „alkatrészei”.
És mire jutottatok, mi kell hozzá?
F.ZS. : Kell egy jelkép, ez a Szent Veréb, amely Følkland minden állami jelképén megjelenik. Aztán kellenek legendák és hősök, így született meg az Anonymus Beach-en zajlott, az olajmezőkért vívott csata leírása. Vannak népi bölcsességek, mint például, hogy a folklandiak szerint „evés és úszás közben nem beszélünk”. A szigeten több nemzetiség is él, az etnok és a funkok például polgárháborút is vívtak egymással.
Zene is van a szigeten?
F.V.: Igen, saját népzenéjük van, a følklandi nép ősi hazájából hozta magával a muzsika szeretetét. Azóta is ebből építkezik a helyi zenei kultúra. Ezt fejlesztik, csiszolgatják, alakítják. Valahogy úgy, ahogy a Kerekes Band is teszi.
Ha jól látom a borítón, a følklandi himnusznak szövege is van. Ezt azért eléneklitek néha?
F.ZS.: Csak a koncerteken, de ott mindig. Sőt, az egri koncertünkön a „følklandi” gyerekkórus előadásában hallhatta a közönség ezt a szerzeményt, igyekszünk majd őket máshova is elhívni.
Følklandi szuvenírek?
F.V.: Karácsonyra nagyon sok mindennel készülünk. Addigra kihímezik a følklandi asszonyok a folklandi terítőket, lesznek hűtő mágnesek és følklandi bélyeggel ellátott karácsonyi képeslapok is. Sőt, a lemezünk is megjelenik bakeliten, aminek nagyon örülünk.
És Følklanden – ahogy a borítón is látjuk – oldalkocsis motorkerékpárral és lóval járnak?
F. ZS. : Igen, ezt a kettőt váltogatják, attól függően, hogy olajból van több vagy takarmányból.
A veréb, mint totemállat is ott szerepel a motoron…
F.ZS. : Igen, a veréb mindenütt jelen van, a címerben, amit szintén elképzeltünk és megrajzoltunk vagy a zászlón, de van közmondás is, úgy szól, hogy „Jobb ma egy veréb mint.” De van másik szent madár, ezt a fiatalok hozták be Følklandre, ő a „Fløwer Páva”, akit a bulik madaraként tisztelnek. Ő egy négylábú páva, latin neve is van, a Pavo Quadripedis.
Elképesztőek vagytok. Eljön majd az a pillanat, amikor – ha már ilyen szépen kidolgoztatok mindent – létrehozzátok saját „følklandeteket” a saját szigeteteken?
F.V.: Már gyűjtünk rá. De ha a közönség jól veszi a lapot a koncerteken, megérti és elfogadja ezt az ironikus világot, akkor az már kicsit olyan lesz, mintha – verébbel vagy anélkül – létrehoztuk volna ezt a különleges világot.
Vezető kép: Kerekes Band