Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter téren szentté avatta a 19 éve elhunyt Boldog Kalkuttai Teréz anyát, Nobel-békedíjas apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját. A szertartáson mintegy százezren vettek részt a világ minden tájáról.

MTI, 061.hu

A szabadtéri szentmisén több mint száz országban élőben közvetítette a televízió, háromezer olasz rendőr és biztonsági ember felügyelte, a Vatikán feletti légteret pedig lezárták. Megjelent több állam- és kormányfő, köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök, valamint az a férfi is, aki 2008-ban feleségének a Teréz anyához intézett imádsága hatására gyógyult meg addigi bénulásos és az orvosok által halálosnak nyilvánított betegségéből. Ez a csoda eredményezte az 1997. szeptember 5-én elhunyt, albán származású Teréz anya szentté avatását.

A “szegények angyalaként” is emlegetett apácát már életében sokan szentként tisztelték. Egy másik csodáért – egy bengáli asszony rákbetegségből való felgyógyulásáért – 2003. október 19-én az apácát már boldoggá avatta II. János Pál pápa.

Kritikus hangok

Ferenc pápa szentbeszédében az “isteni irgalmasság nagylelkű szétosztójának” nevezte Teréz anyát, aki “odahajolt a kimerült emberek felé”, elismerve Isten adta méltóságukat. Felemelte hangját a világ hatalmasságai előtt, hogy ismerjék be a szegényekkel szemben elkövetett vétkeiket. “Számára az irgalmasság az a só volt, amely megízesítette minden tettét” – fogalmazott a katolikus egyházfő. 

szentte-avatjak-kalkuttai-terez-anyat_114497

Kritikus hangok is voltak azonban Teréz anya szentté avatásával kapcsolatban. A bírálók szerint ugyanis a Nobel-békedíjas apáca csak a szegénység tünetei, nem pedig okai ellen vette fel a harcot, és egyeseknek szúrta a szemét az abortusszal és a fogamzásgátlással kapcsolatos álláspontja is. Ráadásul halála után előkerültek olyan levelek, amelyekből kiderül, hogy Teréz anya nemegyszer kételkedett Istenben.

Ferenc pápa a szentté avatási szertartás után vendégül látott ebédre – egy közös pizzázásra – 1500 hajléktalant és rászorulót szerte Olaszországból. A Vatikáni Rádió jelentése szerint az ételt egy nápolyi pizzasütőcsapat készíti, és a Szeretet Misszionáriusai rend mintegy 250 apácája és további önkéntesek szolgálják fel.

Szegények angyala

Teréz anya 1910. augusztus 27-én született az akkor a Török Birodalomhoz tartozó Szkopjében (ma Macedónia fővárosa), Agnes Gonxha Bojaxhiu néven. Szülei szegény albán parasztok voltak, apját nyolcévesen veszítette el. Tizenkét évesen szólította fel egy belső hang a szükséget szenvedők megsegítésére, s tizennyolc évesen lépett be a Loreto Nővérek Rendjébe Írországban, ahová azért ment, hogy a misszionáriusi munkához megtanuljon angolul. Teréz nővért – nevét Lisieux-i Szent Teréz után kapta – a rend 1929 elején Indiába küldte, ahol tizennyolc éven át tanított egy kalkuttai katolikus leányiskolában. Az utolsó rendi fogadalmat 1937-ben tette le, ettől kezdve Teréz anyának hívták.

Mother Teresa of Calcutta (1910 - 1997), Head of the Sisters of Charity, working with some of the lepers in Calcutta, 7th December 1971. These are some of the first pictures taken of her after she was highlighted in a BBC documentary film showing her work with the poor and underprivileged of Calcutta. She is seen handing out Christmas gifts in a leper colony - the gifts are a bag of rice and a blanket. (Photo by Michael Brennan/Getty Images)

Fotó: Michael Brennan/Getty Images

1946-ban vonaton utazva hallotta meg a jézusi hívást, hogy a szegények legszegényebbjei között szolgálja őt. Kérésére a rendje elbocsátotta, s ő 1948. augusztus 17-én, első alkalommal magára öltve kék csíkkal ellátott fehér száriját, kilépett a zárda kapuján. Kitanulta az ápolónői munkát, s Kalkutta nyomornegyedét járva elkezdte összeszedni, ápolni, tanítani az utcán élő embereket, 1949-ben felvette az indiai állampolgárságot. 

A Szeretet Misszionáriusai irgalmasrendet 1950. október 7-én alapította meg, a rend 1965 óta a pápa közvetlen irányítása alá tartozik. Tagjai nem dolgozhatnak a gazdagokért, és nem fogadhatnak el fizetséget, minden bevételük adományból származik. A “szegények angyala” által alapított rend keretében ma már mintegy ötezer nővér dolgozik a világ 150 országában.

Kétségek között 

Teréz anya azt a célt tűzte maga elé, hogy szeretetet és gondoskodást nyújtson azoknak, akikkel senki nem törődik. 1952-ben megalapította a Nirmal Hriday (Tiszta Szív) menedékhelyet a haldokló nyomorgóknak és nélkülözőknek. Egyre több önkéntes segítette a munkáját, a kalkuttai egyházi szervezetek, városi hivatalok anyagilag támogatták. Kórházat hozott létre a súlyos betegek számára, otthont alapított az elhagyott, rosszul táplált, testileg-lelkileg sérült gyermekeknek. Gyógyította a betegeket, istápolta a leprásokat, miközben fáradhatatlanul járta a világot.

Magyarországra 1986-ban és 1989-ben látogatott. Rendje egyre több országban létesített alapítványokat, kórházakat, szociális otthonokat, Magyarországon 1989 óta dolgoznak. Teréz anya keresztény hitben fogant, a szeretetet hirdető életfilozófiája a legkülönbözőbb vallási felekezetek körében talált követőkre. Csak a halála után derült ki levelezéséből, hogy Teréz anyát élete bizonyos szakaszaiban kétségek gyötörték, kételkedett abban, hogy Isten akarja-e őt, “Isten visszahúzódásától” félt. 

Pártfogoltjai érdekében a törékeny asszony rendkívül határozott tudott lenni. Amikor a Vatikánban a pápa fogadta, arra kérte, hogy a Szentszék javainak egy részét a szegények között ossza fel, az egyházfőtől kapott gépkocsit elárverezte, a pénzt jótékony célra fordította. Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el: 1979-ben hatodik nőként ítélték neki a Nobel-békedíjat a szegények és nélkülözők, a betegek és árvák között végzett emberbaráti tevékenységéért, 1971-ben VI. Pál pápától megkapta a XXIII. János-békedíjat. 1972-ben a Nehru-díjat, 1980-ban India legnagyobb polgári kitüntetését, a Bharat Ratna díjat, 1985-ben Ronald Reagan amerikai elnöktől a Szabadság Érdemérmet vehette át.

Az örökség

Díszdoktora volt a római Szent Szív Katolikus Egyetemnek és a louvaini Katolikus Egyetemnek, 1982-ben Assisi város díszpolgára lett. 1992-ben albán állampolgárságot és diplomáciai útlevelet kapott, s az UNESCO díjával tüntették ki, 1996-ban tiszteletbeli állampolgárává fogadta az Egyesült Államok (a megtiszteltetésben előtte csak Sir Winston Churchill és Raoul Wallenberg részesült).

A szegények és elesettek gyámolítója 1997. szeptember 5-én Kalkuttában halt meg. Az indiai állam által rendezett búcsúztatásán egymillió ember vett részt. Már halála után két héttel felállították szobrát rendjének háza előtt, szülővárosában 2009-ben emlékháza nyílt, életét több film és musical is feldolgozta. A világban több katolikus templom őrzi nevét, Budapest XII. kerületében a róla elnevezett téren 2014-ben avatták fel szobrát. Róla nevezték el a tiranai repülőteret és az egyik legmagasabb albán állami kitüntetést, Albániában boldoggá avatásának napja nemzeti ünnep.

Az életében is szentként tisztelt asszonyt a katolikus egyház modern kori történetében példátlan gyorsasággal avatták boldoggá, az eljárás már halála után három évvel elkezdődött, noha a kánonjog öt évet ír elő. Miután a boldoggá avatáshoz szükséges csodaként elismerték egy bengáli asszony rákbetegségből való felgyógyulását, Teréz anyát 2003. október 19-én avatta boldoggá II. János Pál pápa, ünnepének halála napját, szeptember 5-ét jelölték ki. Az ENSZ Közgyűlése magyar kezdeményezésre 2012 decemberében Boldog Kalkuttai Teréz anya halálának napját, szeptember 5-ét a jótékonyság világnapjává nyilvánította.

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •