A közönség nemcsak a filmművészet által, hanem a képzőművészeten, a zenén, az irodalmi és nyelvi programokon, a színházi és táncelőadásokon, valamint társadalmi kérdéseket érintő előadásokon keresztül is közelebb kerülhet a frankofón kultúrához a ma startoló fesztiválon.
061.hu
A képzőművészet terén a Francia Intézet Vasarely: Szerigráfiák, multiplikák című kiállítása prezentálja a francia-magyar kapcsolatokat. A budapesti Szépművészeti Múzeum – Vasarely Múzeummal együttműködésben szervezett kiállítás Victor Vasarely (1906–1997) művészetének egyik legjellemzőbb műfajára, a sokszorosított eljárásokkal készült szerigráfiák és multiplikák bemutatására fókuszál. Vasarely munkáival igyekezett a művészetet megszabadítani „elitista” hagyományaitól. Jelmondata az 1950-es évektől az volt: a művészet legyen elérhető mindenki számára. A “művészet demokratizálása”, a sokszorosított grafika és multiplika vált művészeti produkciójának kiindulópontjává.
A Frankofón Fesztivál ismét számos alkotót és előadóművészt hoz el Magyarországra. Budapestre érkezik Valère Novarina francia-svájci dráma- és esszéíró, rendező és képzőművész, a színházi világ ismert alakja, az Avignoni Fesztivál visszatérő vendége. Kétszer találkozhatunk vele március közepén: 16-án a Francia Intézetben az Érthetetlen anyanyelv című zenés felolvasó esten, majd másnap a Károli Gáspár Református Egyetem Imígyen szóla Louis de Funès című monológjának nyílt próbáján.
A tánc területéről a Trafó „Koreográfusok új utakon” sorozatának két kanadai előadása (Caroline Laurin-Beaucage & Martin Messier: Soak/Compagnie Virginie Brunelle: Átkozottul) mellett a Nemzeti Táncszínház szervezésében létrejött Ballet Preljocaj-est csatlakozott a programsorozathoz. A világhírű Aix-en-Provence-i társulat két kortárs koreográfiát mutat be a Müpában; mindkettő a New York City Ballet társulatának és társulatával készült, 16 év különbséggel.
A Fesztivál több frankofón szerzőt is meghívott irodalmi eseményeire: Grégoire Polet belga író Barcelona! című regényét mutatja be, Vincent Pachès francia író-költő-újságíró pedig a Francia Intézetben látható, Szavak a képek nyomában című kiállítása kapcsán alkotóműhelyt tart a szavak és képek egymásra hatásáról.
Zenei fronton is számos vendégművésszel büszkélkedhet a rendezvény: a versailles-i Barokk Zenei Központ szólistái, Patrick Fayad libanoni zongoraművész, Didier Levallet jazz zenész, a Carrousel francia-svájci sanzonduó, valamint az elektronikus zene, azon belül is a sythwave mozgalom két ismert alakja, Perturbator és Dan Terminus. A különleges koncertek sorában érdemes megemlíteni azt a régizenei koncertet is, amelyen az erre az alkalomra összeállt együttes tagjai korhű kottákat, eredeti hangszereket vagy azok kópiáit használják, és a korabeli francia nyelv használatától sem riadnak meg. Abdoul Camara szenegáli táncművész pedig nyugat-afrikai táncos-zenés estet mutat be a Francia Intézetben Irány Szenegál! címmel.
A Fesztivál programjából nem maradhatnak ki a társadalmi kérdéseket érintő előadások sem. A Mit jelent ma az identitás? és a Migráció, immigráció című beszélgetések meghívott előadója Catherine Wihtol de Wenden politológus-szociológus-kutató, a párizsi Sciences Po oktatója, a Bevándorlástörténeti Múzeum szakmai tanácsadója. A Budapesti Francia Intézet és partnerei mintegy húsz oktatási projektet is támogatnak a Fesztivál keretében. Ezeken a programokon, ahol kifejezetten a francia nyelv áll a középpontban, több ezer diák vesz részt országszerte. Romain Lateltin francia dalszerző-énekes országos turnéján megmutatja, hogy a francia sanzon életreszóló élmény, amellyel bármikor képes mosolyt csalni az arcokra. A francia Qui Va Piano Társulat Molière a porondon című darabjával szintén a frankofón kultúra kedvelőit szólítja meg Budapesten és számos nagyvárosban. A sportesemények sem hiányozhatnak a Fesztivál programjából, a Francia Intézet a Budapesti Francia Gimnáziummal együttműködésben idén először rendezi meg a francia sportágak napját. A francia két tanítási nyelvű gimnáziumokból érkező diákok kipróbálhatják a canne de combat-t, a savate-ot – vagyis a francia bokszot – és a vívást.