Mit csinál egy színész, ha zárva a színház? Mivel tölti mindennapjait? Mennyire sikerül alkalmazkodnia az új helyzethez? A koronavírus miatt nehéz helyzetbe került a szakma, bizonytalanok a színházak a folytatást illetően, nem is lehetne aktuálisabb a sokszor puffogtatott “mondás”: ez egy kiszolgáltatott szakma. A 061.hu új interjú-sorozatában színészeket kérdezünk arról, hogyan viselik a bezártságot, van-e B-tervük a következő hónapokra.

MÉNES MÁRTA – 061.hu

A vírushelyzet miatt igen nehéz helyzetbe kerültek a színházak, a művészvilág. A külföldi példákat nézve számítottál-e arra, hogy hamarosan itthon is bezárják a színházakat? Fel lehet-e erre készülni egyáltalán?
Erre nem lehetett felkészülni. Viszont a döntés érthető volt, csak sokkal hamarabb meg kellett volna hozni. Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt hinni, ha valami messze történik a világban, az nem érhet el hozzánk.
 

Tompos Kátya és Rada Bálint a My Fair Lady előadásán (Fotó: Puskel Zsolt)

Mikor volt az utolsó próba, hogyan köszönt el színészeitől a Centrál Színház vezetősége és mennyi időre?
Nekem nem próbám volt, hanem előadásom, március 11.-én. My fair lady. Másnap is lett volna, de azt már nem tartottuk meg. Tétován elköszöntünk egymástól abban bízva, hogy ez a helyzet nem fog sokáig tartani. Az egyetlen baj az, hogy nem tudjuk, meddig tart majd.
 
Mivel töltöd a napjaidat? Hogyan viseled a bezártságot?
Jelenleg még élvezem, van dolgom, végre kipakolom a fölösleges tárgyakat, helyet csinálok az újaknak, ha akarnék sem tudnék most stresszelni. Óriási ajándékot kaptam, olyat, amiből mindig is hiányom volt: időt, nyugalmat. Nyilván ennek az állapotnak is megvannak a maga fázisai, gondolom ez változni fog, de ebben a tekintetben leleményes vagyok, soha nem unatkozom.
 

Fotó: Kleb Attila

A jelenlegi helyzet komoly próbára teszi az ember lelki teherbíró-képességét. Ez egyénenként változó, valaki rugalmasabb, jobban alkalmazkodik az új helyzetekhez, valaki kevésbé. Te melyik csoportba tartozol?
Alkalmazkodó vagyok. De nem is ez a kérdés. Most meg kell találnia mindenkinek az örömöt ebben a kényszerhelyzetben. Szerencsére van fedél a fejünk felett, így kiélvezhetjük az otthon melegét. Amúgy én szeretem azt is, ha békén hagynak. De ezzel együtt is mozgalmasak a napok. Rengeteg emberrel beszélek napközben, olvasok, zenét hallgatok, élvezem, hogy néha nem tudom, milyen nap van és elveszhetek a saját gondolataimban, mert jelenleg nincs időzár. Nem éltem még át hasonló helyzetet…
 
Szokták mondani, hogy kiszolgáltatott ez a szakma, érdemes több lábon állni. Neked van, vagy volt B-terved?
Nem, de lehet, most végre megtanulok kenyeret sütni és elmegyek péknek!
 
Vezető kép: Kleb Attila