Szlabey Zoltán folyamatos kiállító itthon és külföldön is. Művei megtalálhatóak a Tate Gallery és a Guggenheim gyűjteményében. Geometrikus képeit nem maszkolja, hanem szabad kézzel festi meg. “CSENGVE, NEVETVE I KIBUGGYAN A KEDVE I S EGY ŐS EVOÉT A FÉNYBE KIÁLT” című egyéni kiállítása egy hónapon keresztül lesz látható a FreylerArt Galériában (május 24 – június 20.)
Szlabey Zoltán (1956) tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán kezdte, majd Misch Ádám festőművésznél fejlesztette tudását. Dolgozott Fajó, Nádler, Hencze, az úgynevezett Iparterv csoport tagjai mellett is, de az itthoni légkör nem nyerte el tetszését, így Svájc felé vette az irányt, ahol zürichi Galériása több külföldi gyűjteménybe értékesítette műveit. Nevéhez fűződik több nemzetközi cég arculat tervezése. Az 1990-es évek közepétől önálló nyomdát működtet, és grafikai stúdiót nyit. Alapítója és kiadója a Gyűjtők és Gyűjtemények magyar-német nyelvű periodikának. Az Abádszalóki Nemzetközi Művésztelep újraalapítója és művészeti vezetője. Folyamatos kiállító itthon és külföldön. Geometrikus képeit nem maszkolja, hanem szabad kézzel festi meg. Művei megtalálhatóak a Tate Gallery és a Guggenheim gyűjteményében. A FreylerArt Galériában tartott egyéni kiállítása mellett a XX. Táblaképfestészeti Biennálén is láthatják egy Triptichonját Szegeden a Reök-Palotában.
„Mániám, hogy nem csak a tragédia drámai műfaj, hanem a komédia is, ezért derűs a képek túlnyomó többsége. Sok a sarkára állított négyszög alakú kép: ezek a szokásostól eltérő, sokkal kifinomultabb kompozíciót igényelnek. Úgy gondolom, a kompozíciók vannak annyira erősek, hogy használhatok szokatlan színharmóniákat – mint például finom, világos „fagyi” színeket, illetve -a reklámból átvett erős, vad színhangzatokat. A képeknek mindig van, és elsősorban érzelmi üzenete. Ehhez mankó a képcím, ami legtöbbször versidézet, de általában eredeti összefüggéséből, mintegy kollázs szerűen kiragadva, a kép megértésének szolgálatába állítva.”
– jellemzi saját munkáit a festő.