A Kiscsillag mindenkit meglep majd egy koncertszínház jellegű produkcióval, amit Földes Eszter rendez. A Semmi konferencia című előadás premierje április 26-án lesz az Erkel Színházban, majd lemezen is kiadják a hanganyagot. Az eseményt beharangozó sajtótájékoztató után beszélgettünk Lovasi Andrással. 

PZL – 061.hu

Olyan egy sajtótájékoztató végén egy interjú, mint a Szigeten 1994-ben hajnal háromkor a Bahia sátorban fellépni
Az első két vagy három Szigeten mi voltunk az utolsó fellépők a Bahia színpadon, és nagyon jó bulikat adtunk, pedig nem volt megbeszélve soha semmi, a Hair-ből és az István, a királyból játszottunk részleteket… Egyszer Müller Péter és a Takáts Tamás felkeveredtek a színpadra… Annyira fel voltunk pörögve, hogy a Müller Péterre rátekertük a mikrofonzsinórt, és fellöktük…

Lovasi Andras Fotó: Horváth Péter Gyual

Fotó: Horváth Péter Gyula

“Ha mindennek a helyén kell lennie a Semmi konferencia produkcióban, mint a heavy metálban”, akkor hová lesz a dolog amatőr bája?
Az amatőr bájnak máshol kell majd lennie. Itt inkább arra kell figyelni, hogy minden tempóban történjen. Az amatőr báj az, hogy néha kiesel a ritmusból. Minden értelemben. Az a legnagyobb kihívás, hogy koncentrálj egy óra negyven percen keresztül. Szövegeket kell mondani, elő kell adnod az új dalaidat, oda kell érni a gitárhoz, rá kell lépni a harmadik pedálra. Alapvetően nem az a célunk, hogy a Kiscsillag-rajongók újabb színt kapjanak a zenekari oeuvre-ből, hanem az, hogy élvezhető legyen a műsor.

Most te írtad az összes dal alapját ehhez a produkcióhoz. Mire kell ügyelj, hogy ne légy Roger Waters a te Faladban? Ugyebár Waters minden dalt maga írt A fal idején, és össze is veszett a zenésztársaival.
Ennek persze mindig meg van a veszélye, de én alapvetően nem csinálok semmit készre, pont azért, hogy mindenki a sajátjának érezhesse, és hozzá tudja tenni magát. Ritkán viszek elejétől végéig meghangszerelt dalokat, ritkán írok készre szövegeket, sokszor rímek sincsenek benne, és amikor megszületik egy zene, „ráírom”. Van, amikor csak két sort írok le, szóval, az én dolgaimba könnyű belefolyni.

Lovasi Andras Fotó: Horváth Péter Gyual

Fotó: Horváth Péter Gyula

A Menetszél adta meg az új zenés játéknak az inspirációt. Voltak olyan dalaid, amiknek egy-egy motívuma hasonlóan megvolt korábban, és egyszer csak a helyükre kerültek?
Azt szeretem, ha csak ilyen van. Meg kell tanulni a türelmet, nem kell minden témára azonnal ráugrani, mint kutya a lábtörlőre. Ez sem véletlenül készült el most… Volt egy két ötletem régebben, amiket félreraktam. Sok embert kérdeztem meg, hogy kit hívnának el egy Semmi konferencia előadásra. Én kezdtem el írni, aztán Eszter bekapcsolódott a munkába. A sztorit az elejétől végéig kitaláltuk, és közben rászabtuk a lehetőségeinkre, és csak utána kezdtük el a zenével foglalkozni.

Önként, és dobolva távozott Ábel. Ha jön egy új ütős, sokszor új lendületet ad a csapatnak. Ez történt veletek is?
Van a brit mondás, mely szerint ha változtatni akarsz a zenéden, cserélj dobosod. Ábel lépett ki a zenekarból, de előtte két héttel azt mondtam Lecsónak: én soha nem rúgnám ki Ábelt a zenekarból, mert ahhoz túlságosan is szeretem, de akkor tenném neki a legjobbat, ha kirúgnám. És január elején bejelentette, hogy elmegy, nekiáll a saját dolgait összerakni. Egy idő után úgyis azt érezte volna, hogy a Lecsó és az én árnyékomban van, ezért bizonyos szempontból még én cseszegettem is, hogy itt vagy harminc éves lassan, iszonyú tehetséges vagy, nálam képzettebb zenész vagy, és évente háromszor fellépsz a senki által nem ismert saját zenekaroddal…

Mi lesz, ha a Semmi konferencia túlságosan is sikeres lesz, és kicsit beleragadsz… Mert te gyorsan túlléptél korábban a kötöttebb formájú műsorokon…
Az ember úgy bánik a projektjeivel, mint a gyerekeivel. Segít abban, hogy világra jöjjenek, megtanítja őket járni, felneveli őket, de aztán elengedi, hadd menjenek… Nyilván, büszke lennék arra, ha ezt a műsort később színészek játszanák, színházi körülmények között, és persze, én nem szeretném életem végéig ezt előadni havonta egyszer… Ha jól sikerül, akkor úgyis arra gurul, amerre kell neki…

Ősszel önálló lemez lesz a Semmi konferencia anyagából. Ez egy slágeres, jellegzetesen kiscsillagos poplemez lesz?
Nem popzene lesz, de a siker úgysem az albumeladásokban, hanem a youtube letöltésekben mérhető. Ha eladunk belőle egy bizonyos mennyiséget, az annak lesz köszönhető, hogy van egy idősebb rajongói bázisunk, akik ragaszkodnak a CD-formátumhoz. Ebből a szempontból nem aggódom, hogy óriási kockázatot vállalunk, pedig a hagyományos dalformát csak néhány számban tartottuk meg. Ez lesz a legszofisztikáltabb Kiscsillag-lemez, az előadásra pedig úgy tekintek, mint egy lehetőségre, amivel ki tudunk lépni a saját kategóriánkból. Már nem azt írjuk a biográfiába, hogy garázs-rock zenekar vagyunk, hanem azt, hogy art-rock formáció.

Könnyű volt-e együtt dolgozni a feleségeddel?
Nekem nincs írói öntudatom, a közös munka nem is működött volna, ha én írónak tartom magam.Nem véletlen, hogy például az idáig tudom a történetet első részének megírását anno áttoltam Papp Sándor Zsigára. Nem véletlenül került a történetbe Eszter, aki rengeteg hasznos ötletet mondott, mert én nem értek a dramaturgiához, a történetvezetéshez.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban felléptél Térey Jánossal, megzenésítetted Lackfi János verseit, de Papp Gábor Zsigmond volt az első író, akivel valódi közös munkába fogtatok, miközben veled bármelyik kortárs író vagy költő szívesen dolgozott volna
De látod, ezt sem folytattuk tovább, mert Zsiga amikor megírta, egyből ki is vonta magát. Ő ezt szerintem egyszerűen egy szívességnek gondolta, talán nem is különösebben büszke rá.

Átírtátok a szövegét?
Nagyon tetszett a Semmi kis életek című regénye, felhívtam, találkoztunk, megbeszéltük a közös munka alapjait, és a történet figuráit végül ő találta ki és ő rajzolta fel az alapszituációkat. Sok mondata került ki, ez igaz, a második részt pedig én írtam, és Eszter ebből a két szövegből húzta össze a végső verziót.

Ha akarnánk, se lehetne a Semmi konferencia a mi Képzelt riportunk, mert alig van benne reflexió a popra
Ebben a darabban semmilyen vonatkozásban nincs benne a pop, nem jelenik meg benne, mint kulturális tényező. Az egyik szereplő Dj lesz Londonban, ennyi…Ez egy viszonylag kortalan történet, a hajléktalan szereplő is mesefigura, aki egy fában lakik, szóval, ez egy mese.