A kamaszok szüzességének elvesztéséről a szülők nem kapnak hivatalos értesítést, mint a sikeres egyetemi felvételiről, szóval, a szülők épphogy túl vannak a gyerek sokadik dackorszakán, amikor újabb és újabb megpróbáltatások érik őket. Íme, itt egy film, ami a Hogyan vesztettem el-tematikára épül, de most nem egy 1982-es Ifjúsági Magazint lapozgatunk, helyszíni riportunk a jóléti kertvárosi Amerika, ahol a szüzesség ugyanolyan para, mint Kongóban vagy Bukarestben.

PZL – 061.hu

A világ tehát legalább néhány vonatkozásban demokratikus, azaz bárhol is élsz, a magad módján lehetsz felnőtt. És akkor itt egy film, ami nem a kamaszok és még csak nem is egy 40 éves szűz szemszögéből mutatja meg milyen is megszabadulni a szüzesség fenyegető rémképétől, hanem a szülők aspektusából láthatjuk milyen az, amikor elvesztik a gyereküket. Az alaphelyzet tehát izgalmas, mert túlmutat azon, hogyan sikerült gyermekünknek első nagy kalandja, mert a dolog valójában arról szól, hogy el tudja-e engedni a gyermekét a szülő. Persze, ez már számtalan filmben, regényben, drámában dolgozták fel, és a Szűzőrség pedig vígjáték és nem Shakespeare-dráma, így aztán inkább a helyzetkomikumon és a vicces karaktereken van a hangsúly, nem pedig a mélylélektani fúrásokon, mégis:  remekül feltárja a lányos szülők félelmeit.

Mivel a Szűzőrség elején inkább több a gyenge poén, mint a jó, attól tartottunk, hogy egy kellemetlen tini-vígjáték sül ki belőle, de aztán vetésforgóban jöttek az egészen vicces beszólások („Diploma a lúzereknek való…”) és a halványabb burleszk-szerű jelenetek, de végül is a film pozitív szaldós lett, ami többek között a remek castingnak köszönhető és annak, hogy elég jól, sikerült felrakni a karakterbibliát, és a figurák jól mozognak a szerepeikben. Kay Cannon mozijában az is jó, hogy remekül letapogatja az emoji szimbólumokkal kommunikáló kortárs tinédzser szubkultúrát, a SnapChat és a filteres szelfik világát, a partizás újabb kihívtás-trendjeit (pl. seggszlopa), hogy lesznek pillanatok, amikor a 40 pluszosoknak kedvük támad meginni egy light Fantát. Persze, húsz évvel az Amerikai pite után nehéz már a parti-animál poénokat évről überelni, és a Szűzőrség szerencsére néhány undorító motívumnál (fenékbe sör) meg is áll.

A mozi számos popkulturális utalást dob be a közösbe, és az a jó, hogy alapvetően az elmúlt tíz év filmjeit citálja (Halálos iramban, Jégvarázs, Alkonyat), így tartva meg a tényleg kortárs karakterét. Szóval, három szülő, Lisa (Leslie Mann), Mitchell (John Cena) és Hunter (Ike Barinholtz) úgy dönt, hogy megakadályozzák gyerekeik szex-paktumját, azaz hogy a szalagavató bálon veszítsék el a szüzességüket. Persze, csak bénáznak és égetik a gyerekeiket, akik ezen a bizonyos éjszakán megpróbálnak elmenekülni az ősök elől, akik mindenhová, még a hálószobákba is követik őket. És persze a Szűzőrség afféle felnövés-történet, ami arról, szól, hogy a szülők felnőnek a feladathoz: ahhoz, hogy képesek legyenek elengedni a gyerekeiket, akikkel nem akkor lesznek jófejek, ha a szülinapi tortájukra emoji-marcipánt tesznek, hanem ha hagyják őket, hogy a tortán kívül más édességeket is megkóstoljanak. Olyanokat, amiket a felnőttek is.

Szűzőrség
amerikai vígjáték
szereplők: Leslie Mann, John Cena, Ike Barinholtz, Kathryn Newton
rendezte: Kay Cannon
bemutató: 2018. május 3. (Forgalmazó: UIP-Duna Film)