Térfeltárás és parktörténelem – Idén is különleges helyszínekre hív a Budapest100

A fővárosi terek jutnak főszerephez a Budapest100 idei, Nyissunk a térre! mottójú programjában. A százéves épületek és placcok ünneplésére 2011-ben létrejött, évente új tematikára épülő kezdeményezés szervezői május 5-én és 6-án 23 helyszínen, közel 50 házban várják az érdeklődőket. Három kiemelt teret mi is meglátogattunk az esemény előtt: a Belvárosban, Józsefvárosban és Ferencvárosban tett sajtótúra alapján adunk ízelítőt a hétvégi térfeltáráshoz.

MP – 061.hu

Az önkéntesek, lokálpatrióták és a lakók összefogásával szerveződő Budapest100 sorozat minden évben az építésük, alapkőletételük vagy avatásuk századik évfordulóját ünneplő házakat köszönti. Azaz majdnem minden évben. Az elmúlt két-három esztendőben ugyanis némi csúsztatásra késztette a szervezőket, hogy az első világháború századik évfordulójára kellett tervezniük az eseményeket, hiszen a Nagy Háború alatt értelemszerűen a magyar fővárosban sem épült túl sok minden.

Így esett a választás 2016-ben az akkor 120 éves Nagykörút házaira, tavaly a rakpartokra, az idén pedig a város tereire, ahol május első hétvégéjén a város 23 terén közel félszáz épület nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt (a néhány regisztrációhoz kötött helyszínt külön jelzik a honlapon).

Noha az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére 2011-ben indult program évfordulós koncepciójába nem illeszkedik tűpontosan az utóbbi rendezvények tematikája, az évről-évre egyre népszerűbb programban továbbra is éppúgy kiemelt hangsúlyt kap a városi placcok és épületek múltja, mint az ott élő emberek személyes története. Javarészt a város azon szeletei tárulnak fel a látogatók előtt, amelyekre a mindennapi rohanásban kevesebb figyelem irányul.

Károlyi kert, V. kerület

A Belváros legrégibb kertje – amelynek a legenda szerint területén feküdt Mátyás király vadaskertje – az idei Budapest100 egyik leggazdagabb múltú és legpatinásabb, egyben az egyetlen 5. kerületi helyszíne. A Henszlmann Imre és a Magyar utca találkozásánál fekvő, az angolkerteket idéző motívumokkal kialakított park és az 1696-ban emelt barokk palota 1768-tól 1929-es államosításáig a Károlyi-család tulajdonában állt (a család részére egészen 1997-ig fennmaradt egy lakosztály), a kertet 1932-ben közparkká nyilvánították. A XIX században a klasszicista stílus jegyében átalakított palota és kertje az 1838-as nagy pesti árvíz idején, majd a II. világháború alatt is súlyos károkat szenvedett, utóbbi helyreállítása után 1970-ig volt látogatható, majd közel egy évtizedre az M3-as metróvonal építkezésének felvonulási területe lett. Gazdag növényzete ekkor teljesen kipusztult, ezért 1981-ben a parkot újratervezték, 1996-ban pedig az elhasználódás miatt ismét rehabilitálni kellett.

Károlyi kert, koncert. 1958 (forrás: Fortepan)

A helyszín tervezett programjai az épület, a kert és a környék történetéhez kapcsolódnak. A vezetett sétákon szó lesz majd a kert és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kapcsolatáról, a város irodalmi életében betöltött szerepéről és nem maradhatnak el a zenei programok sem, hiszen 1940 és 1970 között rendszeres szabadtéri hangversenyeket tartottak itt több neves vendégművész fellépésével. Egy fiktív kurtizán történetén keresztül megidézik a Magyar utcán 19. század végén kialakított vigalmi negyedet, a Komáromi Csaba főmúzeológus vezette épülettörténeti sétát pedig az Urbaniti nevű városi társasjáték egészíti ki, játékos pop-up kiállítást is szerveznek és a palotasor termei is megtekinthetők lesznek. Izgalmas történetek hangzanak el a Károlyi-családról is és arról, miként vált a grófi palota később múzeumi intézménnyé az 1950-es években. 1848. március idusának fontosabb eseményei is a környéken zajlottak, a számos történelmi érdekesség egyike, hogy innen hurcolták el 1849. január 8-án Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Haynau pedig itt alakította ki hadiszállását a megtorlások idején.

Az elmúlt évszázadokban jelentősen átalakult városrész – az Erzsébet híd építésének köszönhetően – javarészt eltűnt tereit járhatják végig a látogatók Csonka János tanárral. Mint mondta, furcsa belegondolni, hogy a régi terek helyén ma épületek és utak vannak (pl. a Klotild-paloták, a Szabad sajtó út és a Kossuth Lajos utca), az egykori épületek helyét pedig terek foglalják el. A túravezető elárulta, a városfalak mögött Pest alig 20 hektárt foglalt el a korai időkben, a 15. században még erre a területre koncentrálódott az egész város. Az Egyetem tér túlsó végén, a Királyi Pál utca elejénél már egy másik település, Szentfalva kezdődött.

Lőrinc pap tér, VIII. kerület 

A Palotanegyed három tere is szerepel a Budapest 100-on. A Krúdy Gyula utca és a Mária utca találkozásánál található kis teresedés régen Scitovszky hercegprímásnak, 1951 óta pedig Dózsa György alvezérének, Nagybotú Ceglédi Lőrincnek a nevét viseli. A téren áll a Katolikus Néppárt egyik vezéreként is elhíresült harcos egyházpolitikus gróf Zichy Nándor ma már luxushotelként üzemelő eklektikus családi palotája, ahol állítólag Ferenc József és Erzsébet királyné is többször látogatást tett. A főnemes támogatásával, Kauser József tervei szerint épülhetett fel itt a Jézus Szíve jezsuita templom és rendház 1888 és 1909 között. A gróf tiszteletére szobrot is állítottak a tér közepén.

Lőrinc pap tér, Jézus Szíve templom, 1910 (forrás: Fortepan)

A 3. szám alatti több mint százéves házban működik az Újirány tájépítész csoport irodája. A csoport aktív közreműködésével évről évre szépült a tér, a hat-nyolc éve megkezdett zöldesítés után mára egy tervezett parkot hoztak létre. A ház udvara is megszépült, a tér padjait nemrég festették le a jezsuitákkal és a lakókkal. Még a kerítéskorlátok is saját tervezésűek, és szintén közösségi finanszírozásból valósultak meg. Kovács Árpád, a tájépítész iroda egyik alapítója szerint a tér hangulatában, léptékében egy kis falut idéz, ahol mindenki ismer mindenkit, a szomszédság példaértékűen működik a környéken. A programban nyílik egy régi képekkel és érdekességekkel teli izgalmas kiállítás a ház múltjáról és lakóiról, ezek közé tartozik, hogy ez az épület szerepel a Sorstalanság című film nyitó és záró képsoraiban. Bemutatják a házban őrzött, több mint százdarabos címeres téglagyűjteményt, lesz ping-pong bajnokság (a Lőrinc pap tériek kihívják a környező terek lakóit és az arra járókat), egy labirintus-installáció, filmvetítés és piknik a ház lakóival.

Markusovszky tér, IX. kerület

1850-ben egy Mária Terézia korában épült földszintes kaszárnya és katonai kórház épületbővítésével nyitotta meg kapuit a Ferencvárosi Dohánygyár, az 1940-es években Markusovszky Lajos orvosprofesszorról, az Országos Közegészségügyi Egyesület alapítójáról elnevezett téren. A dohánygyár emlékét a Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc regénye is őrzi, hiszen a legendás fiúcsapat tagjai, Csónakos és Nemecsek hazafelé menet az iskolából gyakran megálltak itt, hogy felszippantsák az épület pinceablakában megült dohányport. Ehhez kapcsolódik az egyik hétvégi program, amelyben Fodor Tamás Jászai-díjas színművész és rendező, a Stúdió-K színház egyik alapítója maratoni felolvasásba kezd a regényből, amibe bárki bekapcsolódhat.

Markusovszky tér, szemben az Üllői út 26-28. Klinikai tömbök központi épülete. 1956 (forrás: Fortepan)

A gyárat, amely a legtöbb helyi programot ihlette, 1911-ben a külvárosba költöztették, de épületeit a város próbálta újrahasznosítani – az egyikben később például a Semmelweis egyetem menzája működött. Budapest bombázásakor, 1945-ben a Köztelek utcai oldal teljesen megsemmisült és így jött létre a házfalak között üresen maradt telekterületből a mai tér. A ma már 50 évesnél is idősebb faóriások, az „asztronauta játszótér”,  kutyafuttató és a sportpályák mellett a 90-es évektől a 2009-ig itt működött a Kultiplex, Budapest egyik meghatározó underground központja. Az oldalsó épület hatalmas tűzfala még ma is őrzi a lebontott épület egykori körvonalának nyomát. Itt is szabadon bejárható lesz több lakóépület. Például a Kinizsi utca 31. szám alatti Kinizsi-ház, amelyet az építtető Szelecky Aurél unokája mutat majd be. A mellette álló egyemeletes épület, a Kinizsi utca 29. – Knézich utca 2. tetéjéről kikandikálva egy másik izgalmas látképét adja a térnek.

A programokról minden megtalálható a Budapest100 honlapján, ahol a letölthető programfüzet is rendelkezésre áll. További információk az esemény Facebook-oldalán olvashatók. 

Vezető fotó: Sakk-köri élet a Károlyi-kertben (forrás:fszek.hu)

2018-10-18T21:21:08+00:00 2018. április 28.|