Február 14-én ünnepelte tizedik születésnapját a smooth jazz, jazz és lounge zene rajongóinak kedvenc budapesti csatornája, a Jazzy Rádió. A hiánypótló csatornát a két tulajdonos, Antal Zoltán és Suri Imre, valamint a reklámértékesítéssel foglalkozó Target Media vezetője, Nagy Tamás azzal a céllal indította útjára, hogy prémium zenei csatornát hozzanak létre. Tisztában voltak vele, egy ilyen típusú zenei rádióval nem fognak hallgatottsági rekordokat dönteni, de sokakkal ellentétben ők a mennyiség helyett a minőséget választották. A Jazzy rádió „menő” prémium márkává vált, de a hitvallás semmit sem változott, tudtuk meg a Jazz Rádió kft. ügyvezetőjétől, Antal Zoltántól és a Target Media ügyvezetőjétől, Nagy Tamástól.

VIGH JOHANNA – 061.hu

Manapság ritkaságszámba megy, hogy egy kereskedelmi alapokon működő rádió csatorna megünnepelheti a tizedik születésnapját?
Nagy Tamás: Látva a rádiós piacon bekövetkező változásokat, azt hiszem igen. A mai rádiós színtér alig hasonlít a tíz évvel ezelőttire. 2007-ben a Jazzy volt a legfiatalabb, a „zöldfülű”, ma pedig, ha körülnézek, budapesti viszonylatban egy kezemen meg tudom számolni azokat a rádiókat, akik régebb óta működnek nálunk. Csatornák szűntek meg, újak indultak, teljesen átalakult a piac.

Ráadásul a Jazzy nemcsak működik, de tíz esztendeje nagyjából ugyanazzal a zenei profillal hódítja meg a közönséget. Nem voltak nagy stílusbeli „kilengések”, jól érzem?
N.T.: Óriási változtatásokra nem volt szükség, profilváltáson pedig sosem gondolkodtunk. Néhány éve a rádiós piac változásainak hatására elkezdtük szélesíteni a zenei kínálatot, populárisabb dalok is felkerültek a Jazzy palettájára, de a fő profil ekkor sem változott. Most ismét átalakulóban a piac, e változások hatására tavaly nyár óta Kovács László programigazgatóval azon dolgozunk, hogy a Jazzy zenei világa visszatérjen oda, ahonnan tíz évvel ezelőtt indult. A stílusunk ma ugyanaz a nyugodt, tiszta smooth jazzes vonal, amelyet 2007-es indulásunkkor képviseltünk, csupán annyi a különbség, hogy ma egy kicsit több szöveges tartalmat adunk a zenék mellé.

Nagy Tamás és Antal Zoltán Fotó: Horváth Péter Gyula

A szöveges tartalom bővítését az internetes rádió megjelenése, az egyetlen gombnyomással elérhető végtelen zenei tartalom indukálta?
N.T.: Pontosan. Tíz évvel ezelőtt talán még elég volt elmondani a dalok címét, meg hogy milyen idő várható aznap. Ma már ez kevés. Az internetes rádióknak és zeneszolgáltatásoknak köszönhetően mindenki olyan zenét hallgat a mobil eszközén, amilyet szeretne. Ha egy rádiócsatorna maga mellett szeretné tartani hallgatóit, adnia kell valami pluszt számukra.

Egy jazzkedvelő, zeneszerető hallgatókhoz szóló rádióban mi lehet ez a plusz?
N.T.: A smooth jazz specifikus internetes rádiók nagy része valamilyen nemzetközi, idegen nyelvű csatorna. Ezért igyekszünk a hazai vonatkozású, sok esetben Budapest specifikus dolgokra ráerősíteni, hiszen ezt ilyen „zenei kísérettel” máshol nem kapják meg a hallgatók. Egyre több magyar zenét játszunk és komolyan odafigyelünk, hogy minél több hazai és fővárosi információval és hírrel szolgáljunk a hallgatóinknak. Mivel tudjuk, hogy a hallgatók igénylik a jó beszélgetéseket és a magyar nyelvű humort, ebből is igyekszünk minél többet nyújtani a Jazzy műsoraiban.

Nagy Tamás és Antal Zoltán Fotó: Horváth Péter Gyula

A Jazzy zenei kínálata nagyon speciális, nem a tömegigényt szolgálja. Nehéz a smooth jazzhez megfelelő szöveges tartalmat társítani?
N.T.: Tíz évvel ezelőtt, amikor Rómában egy rádiós konferencián beszélgettünk, egy amerikai rádiós szakember azt mondta, ha smooth jazz rádiót indítunk, számítsunk arra, hogy nem lesz nagyon sok hallgatónk, de akik lesznek, azok jómódúak és legtöbb esetben magasan kvalifikáltak. Amerikában ez a tendencia és nálunk is hasonlóan alakult a hallgatói bázis. Számunkra a minőség és nem a mennyiség a legfontosabb, ehhez kellett illeszteni a szöveges tartalmat is. Így került a reggeli sávba a korábban a Rádió Cafén működő Millásreggeli és a délutáni beszélgetős műsor Puzsér Róbertékkel.

Mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Tehát szerettetek volna egy rádiót, amely a magasan kvalifikált, jómódú réteghez szól és ehhez jött a zenei világ, vagy szerettetek volna egy smooth jazz rádiót és a zenei stílus ezt a célközönséget hozta magával?
Antal Zoltán: Tudtuk, hogy a smooth jazz közönsége elég jól behatárolható és sosem lesz 15-20-25 százalékos hallgatottságunk, mint a populáris zenét játszó rádióknak. Amikor egy vállalkozást elindítunk, megvizsgáljuk a piac szereplőit és megkeressük azt a szegmenst, amit még senki sem fedezett fel, azt a rést, amelyet még senki sem töltött be. Mi is ezt tettük, így találtuk meg a célcsoportot és a lounge és smooth jazz zenei világát, amellyel korábban még senki sem próbálkozott Magyarországon.

Nagyon bátor vállalkozás volt ez annak idején…
A.Z.: Sokan voltak, akik azt hitték, hogy egy ilyen rádiót nem lehet eladni, de végül az idő minket igazolt. Tíz éve még egészen más volt az értékesítési szakemberek és a marketing guruk eszköztára, egészen másképp gondolkodtak a piacról és annak szereplőiről, mint ma. Akkoriban még a mennyiségre való törekvés, a minél több hallgató elérése volt a cél. Ma már fontos a minőség is, a tapasztalatok azt mutatják, egy prémium márka értékesítésénél sokkal jobb eredmény érhető el, ha a megfelelő célcsoporthoz, tehát a prémium márka iránt érdeklődő, azt megvásárolni képes közönséghez jut el a marketing üzenet.

Jazzy Rádió 2017.02.27. Fotó: Horváth Péter Gyula

Milyen hatással volt a Jazzy hazai könnyűzenei életre?
N.T.: A hazai smooth jazz előadóinak korábban nem volt rádiós platformjuk, ahol játszották volna a dalaikat, ahol a hallgatók értesülhettek volna az őket érintő újdonságokról. A Jazzy Rádió működésével a jazz érában új előadók tűntek fel és új zenekarok alakultak, évente megrendezett dalversenyünk pedig egyre népszerűbb és színvonalasabb. Hosszú, munkával teli út van már mögöttünk, nagyon jól esett, hogy a tizedik születésnapunkon ilyen sok hazai jazz zenész és énekes küldött nekünk videó és hangüzenetet, köszöntve a Jazzyt és köszönve az elmúlt tíz évet. 2007-ben álmodni sem mertünk arról, hogy a hazai jazzvilág szereplői nemcsak elfogadnak, de ilyen szinten elismernek majd bennünket.

A később elindult Klasszik Rádió, amely szintén a ti cégcsoportotokhoz tartozik, talán még a Jazzynél is bátrabb vállalkozás volt.
A.Z.: Már az elejétől kezdve szerepelt a terveink között, hogy a közönségünket minél több platformon megpróbáljuk elérni. A budapesti rádiós piacról hiányzott még egy kulturális csatorna, amely népszerű klasszikus zenét sugároz hozzá illő intellektuális szöveges tartalommal és budapesti információkkal. Úgy gondoltuk, egy ilyen típusú rádiót körülbelül ugyanaz a közönség hallgat, mint a Jazzyt, így belevágtunk. Bővíteni szerettük volna a kínálatot, de nem a Jazzy zenéjének felhígításával. Helyette inkább létrehoztunk egy új csatornát.

Egy ilyen típusú rádiónál ez a fajta kreatív bővítés jelentheti a jövőt?
N.T.: Azt hiszem igen. Kezdetben nagyon sok jazz és smooth jazz rendezvényt szerveztünk, de ma már nagyon sok efféle koncertre és fesztiválra várják a közönséget, így valóban sokkal nagyobb kreativitásra van szükség, ha bővíteni szeretnénk a portfóliónkat. Már tervezzük a jövőt, új terveken gondolkodunk, hogy a következő kerek évforduló alkalmával megint új dolgokról számolhassunk be.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula