A Liget Budapest Projektnek köszönhetően az egykori Hungexpo területének újbóli megnyitásával és a romos irodaépületek bontásával hatalmas területet kap vissza a Városliget. A munkálatokat a következő hetekben kezdik el, a használaton kívüli irodaházak helyén 2018-ra felépül a Magyar Zene Háza, mely ugyanakkora területen fog elhelyezkedni, mint a meglévő, leromlott épületek összterülete.
061.hu
Funkcióját tekintve egy zenei „csodák palotájához” hasonló közösségi- és kiállító tér jön létre. Az új múzeumon túl, a bontás eredményeként csaknem 7000 négyzetméter zöldfelülettel is gyarapodik a park, melyet ismét birtokba vehet a liget közönsége. A Városliget 77 évig volt a vásárok központja, az 1896. évi millenniumi kiállítástól kezdődően. Fénykorát a két világháború között élte itt a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV), a háború után zűrzavaros időszak következett, majd az 1958-as brüsszeli expo magyar sikerét követően újra rendeztek sikeres vásárokat a Városligetben. Az 1960-as években sorra épültek az új pavilonok. Az egykori Hungexpo épületeket is ekkor építették; az itt működő vásárközpont 1974-ben költözött el mostani helyére, Kőbányára, mivel a Városliget a növekvő területi igényeket már nem tudta kiszolgálni.
A volt Hungexpo bekerített területe ma részben beépített. Jelenleg kilenc, használaton kívüli épület: iroda- és raktárépületek, kiszolgáló létesítmények, burkolt parkoló és belső utak, illetve vendéglátó-ipari egység és kerthelyisége található rajta. Ezeket az épületeket fogják elbontani a Liget Budapest Projekt részeként, aminek köszönhetően közel 10 000 négyzetméter területet használhatnak ismét a Városliget látogatói. A terület körülbelül háromnegyed része a park zöldfelületét növeli majd, egynegyede pedig a Magyar Zene Háza épületének ad helyet.
A Bartók Központ – Magyar Zene Háza tervezésére 2014 őszén kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatra összesen több mint 168 pályamű érkezett a világ minden tájáról. Sou Fujimoto terve kiemelkedett a mezőnyből, a nemzetközi zsűri többek között a parkkal való harmonikus kapcsolódását méltatta. A japán építész, aki többek között a Hyde parkban 2013-ban megtalálható Serpentine Pavilonnal vált híressé, légies, természet-ihlette, inspiráló épületeiről híres világszerte.
A tervezett épület három szintje – egy partitúra három szólamához hasonlóan – különböző, egymást kiegészítő funkciókkal bír majd. Az alsó szinten egy, a zenei csodák palotájához hasonlatos kiállító tér kap helyet, amely a hangok és a zene születését interaktív, újszerű installációk és applikációk révén személyesen is átélhetővé teszi. A középső szinten a közösségi élményeké és a koncerteké lesz a főszerep, míg a felső szinten oktatótermek és egyfajta zenei kísérleti központ működik majd.
A park fái között sétálva könnyed átmenettel érkezhetünk be a Magyar Zene Háza alá. Az itt kialakított szabadtéri színpad és vendéglátóhely, illetve a nyilvánosság előtt megnyitott közlekedők elérik majd, hogy szinte észrevétlenül sétáljunk be az épület belső tereibe. A látogatók és a zene modern kapcsolatát testesíti meg a Magyar Zene Háza egy extravagáns, környezetbarát épület formájában. Az épületnek az a része, amelyben élő zene szól majd átlátszó lesz, dominál benne az üveg. A kapcsolódó szabadtéri színpaddal együtt olyan érzetet kelt majd, mintha a zenészcsoportok a parkban muzsikálnának.
A Magyar Zene Háza – Magyarországon elsőként – interaktív zenei kiállításokat is tartalmaz majd, melyek egyik fő témája egy zenetörténeti séta, amely a természet hangjait utánzó ősi mágiából indul, elidőz az öt világvallás zenéjénél, megáll különböző zeneileg fontos időszakoknál, így a látogató megismerkedhet az adott kor „hangjával”, zenei stílusaival, legnagyobb alakjaival – mondta Batta András, a Zeneakadémia korábbi rektora, a Zene Háza munkacsoport vezetője. A szakember hozzá tette, a kiállításon hangsúlyos fonálként húzódik végig a magyar zenetörténet, hiszen a Magyar Zene Házának kiemelkedő feladata a nép, a klasszikus és kortárs magyar zene bemutatása és támogatása, a gyerekek zenei nevelése, de természetesen a könnyűzene is teret kap majd.
A Magyar Zene Háza létrehozása, a lepusztult Hungexpo épületek bontásával indul, az építkezés pedig 2016 nyarán veszi kezdetét. A látogatók 2018-ban vehetik birtokba az egyedülálló zenei-, és múzeumi intézményt.