Több mint hétezer éves ősi várost és temetőt tártak fel régészek Dél-Egyiptomban – jelentette be szerdán az ország műemlékvédelmi minisztériuma.
MTI, 061.hu
A város valószínűleg magas rangú tisztviselők és sírépítők otthonául szolgált. A felfedezés új fénybe helyezheti Abdzsút (Abüdosz), az ókori Egyiptom egyik legősibb és leghíresebb szent városát, amelynek temetőit a predinasztikus kortól a római korig használták. Abdzsu a predinasztikus kor végén, az első dinasztia első négy uralkodójának idején Egyiptom fővárosa volt. A Kr.e 5300 körül épülhetett város maradványaira az Újbirodalom idején uralkodó I. Széthi fáraó luxori templomától mintegy 400 méterre bukkantak a Nílus túlpartján. A szakemberek találtak kunyhó-és edénymaradványokat, vaseszközöket és 15 óriási sírt, néhány közülük nagyobb, mint a királysírok Abdzsúban.
A feltárt sírok egyike (forrás egyptindependent.com)
“A temetőben talált sírok mérete nagyobb, mint néhány királyi sír az első dinasztia (Kr.e 3032/2982-2853/2803) idejéből Abdzsúban, ami azt mutatja, hogy magas rangú embereket temettek oda az ókori egyiptomi történelem e korai időszakában” – olvasható a tárca közleményében. A felfedezés lendületet adhat a gyengélkedő egyiptomi turizmusnak, amelyet számtalan csapás ért Hoszni Mubarak elnök hatalmának 2011-es megdöntése óta, de még ma is fontos forrása az ország külföldi devizabevételeinek.
Vezető fotó: Széthi temploma Abüdoszban (forrás: manzikert.blogspot.hu )