Puskás Tivadar találmánya, a Telefonhírmondó 1893. február 15-én kezdte meg működését a következő szavakkal „Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan az egész világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a Telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.” A telefonhírmondó célja a képzelhető leggyorsabb hírszolgáltatás volt, amit feltalálója, Puskás Tivadar olyképp ért el, hogy egyetlenegy mikrofonba olvasott hír a városnak több különböző pontján egyidejűleg lett hallható.
06.HU
A hírsorozatokat, melyeket egy külön e célra szervezett szerkesztőség szolgáltatott, telegramm-stílusban olvasták fel és egy órán át folyton ismételték. Politikai, helyi, közérdekű és tőzsdei híreken kívül időközönként a pontos közép-európai időt is bemondták a készülékekbe.
Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat épes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt.
Puskás Tivadar 1893 márciusában bekövetkezett halála után a telefonhírmondó központi berendezését a Magyar utca 6 szám alól az Erzsébet körútra helyezték át és a fent ismertetett rendszer 1894 november hóig két mikrofonnal és öt hurokvonallal működésben állt. 1893 őszén a vállalat Puskás Tivadar örököseinek kezeiből Popper István vállalkozó mérnök tulajdonába ment át, aki azt rövid idővel részvénytársasággá alakította és lehetővé tette a telefonhírmondó műszaki fejlődését, melynek folyamán Szvetics Emil műszaki igazgató közreműködésével a számos javítást és újítást eszközölték.