Törököt fogni – Kulturális fesztivál szeptemberben a Gül baba türbéjénél

Szeptember 20. és 22. között először rendezik meg a Gül Baba Kulturális Fesztivált. A háromnapos rendezvényen kultúrák és korok találkoznak, célja, hogy bemutassa a török népet és a két nép kultúrájában felfedezhető összefonódásokat. A fesztivál sokféle programmal – koncertekkel, felolvasóestekkel, építészeti előadásokkal – készül, az egész családnak szórakozási lehetőséget nyújt.

MM-061.hu

“Szeptember 20. és 22. között szeretnénk a teljes komplexumot egy igazán pezsgő kulturális központtá varázsolni. Ezzel az a célunk, hogy a kerületi, városi, illetve az országos kulturális hálózatban is aktív szereplőként legyünk jelen, bízom benne, hogy ez már most is látszik” – hangsúlyozta Szalai István a fesztivál keddi sajtótájékoztatóján. A Gül Baba Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a magyar és a török kormány kitűnő együttműködésének köszönhető, 2014 és 2018 között megvalósult felújítás eredményeképpen szellemi, kulturális és történelmi jelentőségéhez méltó állapot jött létre a türbe és környezetében. A megnyitásának első évfordulóját ünneplő Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely, amelynek eddig több mint 32 ezer látogatója volt, számos olyan workshopnak, koncertnek és alkotóműhelynek szolgált helyszínéül, amelyek nagy sikerrel zárultak. Szalai István elmondta, a török kultúra bemutatása mellett szeretnék közelebb hozni egymáshoz a magyar és a török kultúrát is, mindezt úgy, hogy a gyerekektől a nagyszülőkig minden korosztályt meg tudjanak szólítani. E három napban szeretnék megmutatni, hogy a két nép hogyan él egymás mellett, hogyan fonódik össze múltunk és jelenünk a zenében, képzőművészetben, építészetben.

Szerepelnek a programban magyar és török koncertek, mesemondás, kézműves programok, történeti és építészeti előadások, irodalmi felolvasás, de lesz játszóház és gyereksarok is. A rendezvény ingyenes lesz, ahogy azt a Gül Baba Kulturális Központ rendezvényeinél már megszokhatták a látogatók. A fesztiválon olyan előadókkal találkozhat a közönség, mint a Talamba együttes, Agócs Gergely és a Fonó együttes, Berecz András mesemondó és Andor Anikó, az Év tájépítésze, a Gül Baba Kulturális Központ kertjeinek tervezője. A Herendi porcelán kiállítás helyén konferenciatermet rendeznek be, ahol mások mellett Sudár Balázs turkológus Gül Baba életéről, Kovács Gergő pedig a török építészetről tart majd előadást.

Varga Betti, a PestText főszervezője elmondta, hogy a szeptember 25. és 28. között tartandó nemzetközi irodalmi fesztiválra érkező írók, költők, műfordítók, zenészek között több olyan török előadó, kortárs író – itt lesz például az egyik legfontosabb kortárs török költő, Haydar Ergülen, akivel a Petőfi Irodalmi Múzeumban lehet majd találkozni – is szerepel, akik Gül baba türbéjénél is fellépnek majd, így például egy bursai trió. A főszervező hozzátette: a török költők rendkívül izgalmas nyelvet és gazdag formakészletet hoznak el a fesztiválra, felolvasásukhoz magyar költők, írók, műfordítók is kapcsolódnak majd. „Ahogyan majd a magyar és török irodalom egy-egy ilyen felolvasáson megszólal (…) még jobban kirajzolódnak azok a gazdag hagyományok, kulturális kapcsolatok, amelyek jellemzik ezt a két kultúrát”– mondta hozzátéve, a cél nem az, hogy elhozzák, amit már ismerünk, hanem valami újat mutatni.

Zombor Levente, a Talamba együttes vezetője elmondta, hogy az idei Kapolcska összművészeti fesztivál vendége volt egy nagyobb létszámú török művészeti tánccsoport, akikkel az egy hét alatt kiváló baráti és szakmai kapcsolatot sikerült kialakítaniuk, és ahogy a tábornak vége lett, egyből meghívást kaptak a Gül Baba Kulturális Központba, amit nagyon megtisztelőnek tartanak. “A Talamba az egész világ zenéjét próbálja meg ütőhangszerekkel tolmácsolni Afrikától Latin-Amerikáig, ezúttal pedig egy magyar-török koncerttel készülünk” – mondta Zombor Levente. Szeptember 20-án a Rózsakert fölötti téren egy különleges, erre az alkalomra készült török-magyar ütőhangszeres koncerttel várják a közönséget.

Agócs Gergely népzenész-néprajzkutató arról beszélt, a magyar mint közép-európai nép ezer szállal kapcsolódik a szomszédos népek kultúrájához, két nagy területet kivéve: az egyik a nyelv, a másik a hagyományos zenei kultúránk. Mindkettő gyökerei kelet felé mutatnak. “Ennek a csodálatos, és nagyon összetett nyelvnek, amit a világ egyetlen nyelvén keresztül sem lehet értelmezni, a gyökerei nagyon szerteágazóak. A finnugor és török mellett jelentős iráni komponenst is felfedeztek benne a nyelvészek. Ami a zenét illeti, elsőként Kodály Zoltán vetette fel 1937-ben A magyar népzene című tanulmányának előszavában, hogy ma még nem tudjuk megállapítani, hogy zenei rokonságunk az ugor vagy a türk irányba mutat-e erősebben” – mondta Agócs Gergely, aki kutatásai során arra jutott, a mérleg nyelve egyértelműen a türk felé billen. A türk népeket vizsgálva sok olyan népdalt talált, amelyek beilleszthetőek a magyar népzene tárába. A fesztiválon sok olyan népdalt fog bemutatni, amelyek létező magyar népdaltípusok érvényes változatai. A színpadon kaukázusi gyűjtéseinek adatközlői is fellépnek: baskír, kumuk pásztorok, parasztasszonyok, nagáj zenészek is szerepelnek a műsorban. A Fonó zenekarral a türk népdalok magyar változatait állítja színpadra, aki eljön, az a saját fülével hallhatja majd, hogyan lényegül át egy dagesztáni kumuk bölcsődal egy gyimesi keservessé, és azt, hogy az újstílusúnak tekintett magyar népdalok, amelyekről úgy gondolják, hogy valamikor a 19. században keletkeztek, hogyan vannak jelen a folklórban.

Fotó: Farkas Nikolett

Porcelánra festett kultúrák. Szalai István, a Gül Baba Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója a kulturális központban jelenleg futó, Porcelánra festett kultúrák című Herendi-kiállítással kapcsolatban  a 061.hu-nak elmondta, hogy amikor megálmodták a tárlatot az vezette őket, mi lehet az az összekötő kapocs, anyag, ami a kultúrák között ugyanazt a tradíciót, generációról generációra hagyományozódó örökséget jelenti: így találták meg a porcelánt. „Ez a legnemesebb kerámiaanyag, s habár kínai találmány, az Oszmán Birodalomban rendkívüli fejlődésen ment keresztül, Magyarországon pedig a Herendi, vagy a Zsolnay máig élő nemzetközi márkák. Amikor a Herendit megkerestük, nagy örömmel álltak a közös együttműködés elé” – mondta el a vezérigazgató. Hozzátette, az itt látható, mintegy 220 darabból álló tárlat egyedülálló, hiszen nagy része keleti, kiváltképp török, oszmán motívumokkal díszített darabokból áll, de a kiállításon megtalálhatók az indiai, japán és kínai motívumok is. Emellett olyan klasszikus Herendi-mintákkal is találkozhatnak az ide látogatók, mint az Apponyi- vagy a Viktória-minta, hiszen nem csak a török kultúrát szeretnék bemutatni az ide látogató magyaroknak, hanem a magyar kultúrát is a tárlatra betérő külföldieknek. „A kiállítás egyik legszebb darabja a Leopárdos váza, Vida Sándor mesterfestő alkotása, amelyből mindössze 25 darab készült a világon. Az arab leopárd súlyosan veszélyeztetett faj, ez a váza ennek a jelenségnek a művészi nyelven való megfogalmazása” – mutatott rá Szalai István. A Herendi-tárlat szeptember végéig, a Gül Baba Kulturális Fesztivál kezdetéig látogatható.

Fotók: Horváth Péter Gyula