Október 23-én az Arénában lép fel Magyarország legismertebb progresszív rockot játszó formációja, az EAST. A 2012-től újra aktív, de évente csak néhány koncertet adó zenekar az 1994-es BS-fellépése mellett pályfutása legnagyobb eseményére készül. Móczán Péterrel az EAST vezetőjével beszélgettünk. 

PZL – 061.hu

2017 nem kerek évforduló, miért pont most kerül sor erre a koncertre? Ezt a műsort akartátok eleve elkészíteni 2012-es életműkoncerten, amit először a pécsi Kodály központban halott először a közönség?
Ahogy a 2012-es visszatérő koncertünk sem volt kerek évfordulón, hanem egy megtisztelő felkérésre, a POSZT meghívására mondtunk igent, most a Broadway Koncertirodától kaptunk egy hasonló súlyú felkérést az október 23-án az Arénában megrendezésre kerülő nagy EAST-koncertre. A közel háromórás kronológikus koncert műsora csak részben hasonlít majd a pécsi setlistre. Ezúttal például az 1975-1979 közötti instrumentális korszakunk szvitjeiből és a Rések a falon című albumból (1983) is elhangzanak zenéink.

A 2012-ben összeállított műsort több éven keresztül játszottátok. Volt némi változtatás az évek során a műsorban?
Kisebb változtatások előfordultak. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával közös 2014-es koncertünk műsorát is 120 percbe kellet szerkesztenünk és a nagyzenekari hangszerelés is megkívánt néhány zenei módosítást. Az elmúlt években azonban többször előfordult, hogy rövidebb fellépésre, vagy csak az életműkoncert egyik formációjának szólt a meghívás. Az ilyen felkéréseket, megköszöntük, de korábban nem fogadtuk el. A múlt évben azonban változtattunk ezen a koncepción. Úgy gondoltuk, hogy az EAST zenéi, dalai vannak olyan erősek, hogy rövidebb összeállításban is hatásosak lehetnek, illetve EAST zenekar egyik, vagy másik formációja is teljes értékű produkciót tud színpadra állítani. Így léptünk fel tavaly az Ez az a nap keresztény rock fesztiválon, az október 23-i Szabadság koncerten, a Pesthidegkúti Művészeti Fesztivál nyitókoncertjén, valamint a Kongresszusi Központban megrendezett, az ’56 él című koncerten.

Az EAST életműve a jazz-rocktól a minőségi popzenéig terjed. Okozott fejtörést a műsor összeállításakor az arányok megtalálása? Mennyi legyen az instrumentális blokk az énekes részekhez képest?
Nem emlékszem arra, hogy az EAST valaha játszott volna popzenét. Lehet, hogy a Rések a falon albumra gondolsz? Azt mi inkább egy, a lemezfelvételek során a stúdióban gellert kapott kísérletnek tekintjük, de ez nem jelenti azt, hogy ezeket a számokat törölni akarnánk az EAST történetéből. Szóval az október 23-i Aréna-koncerten az első rock-jazz korszaktól az instrumentális progresszív korszakon át, végig megyünk az összes albumon. Persze ez egy monumentális anyag, reggelig is játszhatnánk, mégsem érnénk a végére. Ezért megpróbáljuk úgy szerkeszteni a műsort, hogy mindenből a legjobbakat játsszuk el, lehetőleg az eredeti felállásban.

Fellép veletek Tisza József, aki 1983-ban Zareczkyt váltotta. Anno a Rések a falon albumot mennyire tudtátok úgymond „megturnéztatni”? Az album elkészülte után meddig maradt a csapatban Tisza József? Milyen volt vele több, mint 30 év után az újbóli találkozás?
Akkoriban sok fellépésünk volt, és talán csak egy, esetleg két olyan koncertünk, amelyeken kifejezetten az új album bemutatása volt műsoron. Tisza Józsi hozzávetőlegesen két évig énekelt a zenekarban. 1984-ben szorosabbá vált az EAST és az Eck Imre vezette Pécsi Balett együttműködése és ekkor született Az áldozat (Szodoma), a következő évben pedig az Odüsszeusz című balett zenéje. Ezek progresszív instrumentális zenék voltak, amelyeket a próbákon és az előadásokon élőben játszottunk. Józsinak ezekben a nagyon is szép munkákban nem volt szerepe. Aztán, 1985-ben volt egy másfél hónapos külföldi turnénk, amely után elváltak útjaink.

A populárisabb regiszterben készült Rések a falon album nagyobb példányban fogyott, mint az első két klasszikus? Szóval, volt eredménye a Földközelben és a Rések a falon című slágereknek?
A Játékok című első nagylemezünk fogyott el legnagyobb példányszámban. És ez jelenidőben is elmondható, mert a Hungaroton kiadványai, azaz az első öt albumunk CD-n most is megvásárolható és le lehet tölteni a különböző digitális felületekről. A Rések a falon csak a második legnagyobb példányszámot érte el, alig megelőzve a Hűséget. Ha már példányszámokról esik szó, azt is szeretném elmondani, hogy az 1988-ban megjelent A szerelem sivataga című nagylemezünk, majd az 1994-ben már csak CD kiadványként boltokba került Radio Babel című albumunk is komoly sikereket ért el. Igaz, hogy ezek a sikerek már nem csak a bolti eladások számából, hanem például az internetes felhasználásokból, más metrumokban mérhetők, mint hajdan egy-egy bakelit bolti fogyása. Visszatérve a kérdésedre, az egy téves gondolatmenet, hogy az East szerzői, vagy zenészei a zeneszerzés közben, vagy a zenekar alkotó próbáin azon morfondíroztak volna, hogy mitől lesz „eredményes” a lemez. Olyan zenét írtunk, hangszereltünk, játszottunk, amilyet mi is szerettünk, amilyen tetszett nekünk.

A Takáts Tamás-féle felállással másképpen játszottátok az Üzenet című 1981-es dalt. Az új énekesek belépésekor értelemszerűen újra hangszereltétek a régi szerzeményeket?
Nem volt általános, hogy áthangszereltük volna a korábbi számainkat. Csak néhány dal kapott új ruhát a hosszú évek alatt, elsősorban az 1987-től kezdődő neoklasszikus korszakban.

Az, hogy az Áldozat című albumot ki tudtátok adni, abba belejátszott a zenekar nemzetközi tekintélye is? Egyáltalán: ezt egy projektként kezeltétek vagy  a státusza szerint klasszikus sorlemez?Valóban voltak fesztivál- és koncertsikereink külföldön, megjelent a Blue Paradise és a Hűség Japánban, de Az áldozat című instrumentális balettzene az Eck Imre vezette Pécsi Balettel virágzó együttműködésünknek volt köszönhető és annak, hogy a lemezgyári korifeusokat sikerült arról meggyőzni, hogy negyedik EAST albumot a balettzenével adják ki.

A basszusgitáros poszt ad a kreativitásodnak kellő játékteret? Nem vágytál arra, hogy a zeneszerzésnél hangszerelésnél némileg dominánsabb legyen a hangszered?
Ha csak egy basszusgitáros lennék, az biztosan nem elégítene ki. (Azért az is előfordulhat, hogy amikor a nézőtérről úgy látod, hogy csak álldogálok és nem játszom a basszusgitáron, akkor éppen a Moog Taurus basszus pedálomat nyomkodom lábbal.) Azonban az EAST zenéjének alakításában szerzőként, szövegíróként is jelentős a szerepem, és persze a basszus szólamot, néhány kivételtől eltekintve mindig magamnak írom, bárki is legyen a szerzője. A zenei produceri munkáim is az EAST-tel, Az áldozat (Szodoma) című lemez felvételeivel kezdődött 1984-ben. Az 1994-ben készült Radio Babel albumunk óta pedig minden EAST kép- és hangfelvétel, valamint a koncertek produceri munkáját is végzem. Visszatérve a hangszerem dominánsabb szerepére vonatkozó kérdésedre: a zene a fontos, az összhatás, a zenekar együttszólalása, a zenészeknek és a hangszereknek ezeket kell szolgálnia.

Többször szó volt arról, hogy megjelenne végre CD-n is az 1986 című albumotok. Egyáltalán: készültök erre a koncertre archív kiadvánnyal?
Az 1986 hangfelvétele a Hungaroton tulajdona. Nincs abba beleszólásunk, hogy mikor és milyen formában adja ki az egykor bakeliten megjelent albumunkat a tulajdonos. Néhány évvel ezelőtt ugyan egy kis kiadó tervezte az album megjelentetését CD-n, de aztán ez nem valósult meg.

A 2012-es visszatérő koncerteken nem alkalmaztatok különösebb látványelemeket, viszont a 23 évvel ezelőtti BS-koncerten Szurcsik József grafikái, és más látványelemek is hangsúlyos szerepet kaptak. Szóval: mekkora szerepet kap 2017-ben a koncerten a vizualitás?
Az 1994-ben a BS-ben megrendezett EAST koncert díszleteit Szurcsik József barátunk tervezte, a kivitelezését pedig a Győri Balett díszletműhelyében a szakemberei végezték, Józsi és művészbarátai pedig a kultikus alakokat festették rá. Különleges, a koncertszínpadokon ritkán látható látvány lett a végeredmény. A pécsi visszatérő koncertünket az akkor új, elsősorban komolyzenei hangversenyek számára épült, önmagában is gyönyörű Kodály Központban rendezték. Úgy gondoltuk, hogy a hely szelleméhez, a terem hangulatához egy visszafogottabb látvány illik. Az október 23-i Aréna koncertünk az EAST történetének legnagyobb és leglátványosabb koncertje lesz, amelyben a szakma legjobb szakemberei működnek közre.

Nyilván nem a véletlen műve az október 23-i koncert időzítése. Készül-e dal az az 1989-ben megjelent ‘56 mellé?Milyen motívumok idézik meg a forradalmat?
A szervező Broadway koncertirodáé, valamint a koprodukciós partneré az érdem, hogy október 23-án EAST koncert lesz az Arénában, és mondjuk nem a Mojszejev együttes fellépése. Amikor október 23-a környékén a médiában szóba szokott kerülni ez a dal és a rendszerváltozás, meg szoktam halkan jegyezni, hogy az EAST történetében a rendszerváltoztatás nem 1989-ben kezdődött, csak figyelni kell az Üzenet és Epilóg (1981), a Rések a falon, a Földközelben (1983), vagy az Utolsó határ című számaink szövegét. Koncerten pedig egy olyan program lesz hallható és látható ezen az estén, amely egyszerre lesz összefoglalása az EAST munkásságának és ünnepi.

Vezető kép: Móczán Péter 1978-ban EAST Archív
Képek: Mernyó Ferenc