Felújították Budapesten a VIII. kerületi Szent József-plébániatemplomot, amelyre régóta ráfért a tatarozás: az épület a régi sárga helyett új színt kapott, kicserélték a tetőt és restaurálták a szobrokat és más díszítőelemeit, a külső után pedig a belső tér felfrissítése következik.

MTI, 061.hu

A templomot pénteken a koronavírus-járvány miatt zárt körű ünnepség keretében áldja meg Michels Antal plébános. Elmondta, hogy a külső felújítást két ütemben belső korszerűsítés és rekonstrukció követi majd, a külső-belső munkálatokat összesen 1,2 milliárd forint állami támogatásból végzik el. A műemlékvédelem alatt álló, teljes körűen a legutóbb az 1980-as években felújított épületre a plébános szerint “ráfért” a tatarozás. A homlokzatról lehulló faldarabok két autóban is kárt tettek, az épületet díszítő Szent Adalbert-szobor leszakadó bal karja pedig kis híján eltalált egy kerékpárost. A teljes körű külső rekonstrukció 800 millió forint állami támogatásból valósult meg.

A józsefvárosi Szent József-plébániát, akárcsak a terézvárosit, Batthyány József hercegprímás alapította 1777-ben. A templom alapkövét 1797-ben tették le, Tallherr József tervei alapján Kundt Ignác kőműves építette fel. Homlokzata 1814-ben Kasselik Fidél tervei alapján készült. 1863–65 között Hild József vezetésével tatarozták és újraboltozták a templomot, majd 1891–1895 között Barcza Elek kívül-belül átépítette.

Az idei külső rekonstrukció során kicserélték a tetőt, restaurálták a homlokzaton található szobrokat, domborműveket és más díszítőelemeket, felújították a nyílászárókat és a templom lábazatát. A korábban sárga templom krémszínű lett, mert a Horváth Mihály téren álló Fazekas Mihály Gimnázium sárga épülettömbje mellé nem szerettek volna még egy ugyanolyan színű épületet. A domborművek, az oszloptartó részek és a szenteket ábrázoló szobrok fehér színt, a keresztek, a timpanon és a szentek attribútumai – mint például Szent Adalbert pásztorbotja és Árpád-házi Szent Margit kezében a liliom – pedig új aranyozást kaptak.

A templom kéttornyos, klasszicizáló késő barokk homlokzata nyugati irányba, a Horváth Mihály térre, a Nagykörút irányába néz. Attikáján Dunaiszky Lőrinc Szent Józsefet ábrázoló szobra áll, amely 1820-ban készült. A főoltárkép, amely Szent József apoteózisát ábrázolja, Leopold Kupelwieser bécsi festő műve 1837-ből, ő festette a Segítő Madonna-képet is, id. Lucas Cranach munkája nyomán. A főoltár fülkéjében látható három másik kép Wagner József pesti festőművész munkája, 1840 körül készültek. A templom tornyaiban három harang „lakik”, közülük kettőt 1925-ben ifj. Walser Ferenc, egyet 1948-ban Szlezák Ráfáel öntött.

Ugyancsak restaurálták a templom óráit. A két torony négy-négy oldalán összesen nyolc számlap mutatja a templom bármelyik oldaláról látható pontos időt. A plébános kitért arra: a külső felújítás után megújul a belső tér is. Az első ütemben – várhatóan szeptemberre – kicserélik a víz-, gáz- és elektromos vezetékeket és korszerűsítik a hangosítást. A második ütemben a többi között restaurálják az oltárképet, amely az esztergomi bazilika oltárképe után a második legnagyobb Magyarországon. A belső felújítás részeként megújul a “téli kápolna” (ahol fűtési szezonban tartják a szentmiséket), a hittantermek, és kiállítóteret is kialakítanak a templomban. Michels Antal szólt arról is: a VIII. kerületben lévő plébániatemplom sokféle feladatot ellát, számos társadalmi réteg otthonra talál falai között.

A templomban vasárnap délutánonként hajléktalanoknak tartanak szentmisét. A szomszédos Tömő utcában működnek és a templommal szoros kapcsolatban állnak a hajléktalanokat gondozó Teréz anya nővérei, és az épületben tartja összejöveteleit a szintén hajléktalanokat, valamint szenvedélybetegeket, prostituáltakat segítő Új Fészek csoport.  A plébánián HungaRió néven kávézót működtet a Shalom Katolikus Közösség. A Brazíliából érkező misszionáriusok főként főiskolásokkal, egyetemistákkal foglalkoznak, így a számos egyetemnek helyet adó VIII. kerület alkalmas terep számukra az evangelizációra.  Emellett a plébániának van karitász- és KÉSZ- (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) csoportja, valamint nyugdíjasklubja is – tette hozzá a plébános.

A plébániának eleinte német, magyar és szlovák hívei is voltak, az első magyar nyelvű prédikációt 1870-ben mondták. A 19-20. század fordulóján a nagyméretű plébánia csak 12 káplánnal tudta ellátni feladatát; területét 1928-ban csökkentették csak le. A második világháború utáni hitélet kiemelkedő eseménye volt Roger testvér 1984-es látogatása.

Fotók: Mohai Balázs / MTI