Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 14
  •  
    14
    Shares

Március 27-e van, ma van a színházi világnap, melyet  a Nemzetközi Színházi Intézet közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

MTI

A Nemzetközi Színházi Intézet minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el több mint húsz ország színpadain. A Nemzetközi Színházi Intézet az idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Ebből az alkalomból öt földrész öt alkotóját kérték fel a színházi világnapi üzenet megfogalmazására. Az idei színházi világnap európai képviselője Simon McBurney színész, író, rendező.

Simon McBurney 1983-ben alapította meg Londonban a világhírűvé vált Théatre de complicitét, amely 1994-ben a Krokodil utca című produkciójával vendégszerepelt Budapesten.  A művész üzenetében felidézi, hogy 1963-ban, amikor az atomháború fenyegetése súlyosan nehezedett a világra, nagy elődje, Arthur Miller ezt mondta: “ha olyan korban kényszerülünk írni, amikor a diplomácia és a politika karja ilyen fájdalmasan rövid és erőtlen, a művészet delikát, ám olykor messzebbre érő ölelésére hárul a feladat, hogy az emberi közösséget összetartsa”.

Mint fogalmaz, olyan korban élünk, amikor nehéz tisztán látni. A valótlan állítások nagyobb dózisban áradnak felénk, mint valaha a történelem során vagy a történelem előtti időkben. Bármely “tény” megkérdőjelezhető és akármilyen legenda igényt formálhat a figyelmünkre mint “igazság”. Szól arról is, hogy miközben korunk jellemzője a megosztottság, az óriási mozgások idejét is éljük. Azt is írja: olyan korban élünk, amely lemond a jelenről. Az épp csak elmúltra és a közeljövőre összpontosít. Mint írja, sokan mondják, hogy a színház jottányit sem tud és nem fog ezen változtatni. Csakhogy a színház nem fog megszűnni. “Mert a színház egy hely, hajlamos vagyok azt mondani: menedék. Ahol az emberek egybegyűlnek, és azonnal közösséggé formálódnak” – áll az üzenetben.

A világnap alkalmából több színház programokkal várja a közönséget. A József Attila Színházban az Ádámok és Évák Ünnepét rendezik meg ezen a napon: általános és középiskolai színjátszó csoportok kapnak lehetőséget arra, hogy a színházban bemutassák produkcióikat. A miskolci Nemzeti Színház színházbejárással várja az érdeklődőket: a nézők megismerkedhetnek a színház történetével és előadások díszletében nézhetnek körül. A Szegedi Nemzeti Színház Molnár Ferenc három egyfelvonásosának április 6-i bemutatóját megelőzően közönségtalálkozót tart a mai napon.

Erdélyben is megünneplik a színházi világnapot. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban pénteken kezdődött többnapos programsorozat, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata pedig ünnepi rendezvényt tart kedden a helyi Kultúrpalotában: Boros Csaba zeneszerző saját zongoraszerzeményeiből ad elő, Varga Balázs színművész Kovács András Ferenc-verset mond, majd beszélgetés lesz a mecenatúráról, a kultúra támogatási lehetőségeiről. A MASZK Országos Színészegyesület a színházi világnap alkalmából az idei évben is szakmai díjakat ad át, bár a szokásos gálát egyeztetési problémák miatt idén nem rendezik meg. A színházi világnap alkalmából a Hevesi Sándor-díjat, a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának elismerését is odaítélik.   


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 14
  •  
    14
    Shares