Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Idén ünnepeljük Lajtha László, Kossuth-díjas magyar népzenegyűjtő, zeneszerző, zenepedagógus születésének 129. évfordulóját. Ennek alkalmából a Hagyományok Háza ünnepi megemlékezést tartott az V. kerületi Váci utca 79. szám alatti ház egykori lakója emlékére. A Lajtha-emléktáblánál beszédet mondott Szentgyörgyvölgyi Péter, V. kerületi polgármester és Árendás Péter, a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum vezetője, majd zenés menet indult a Tükrös Zenekar vezetésével.

061.hu

A Lajtha László tiszteletére rendezett ünnepség a zeneszerző emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött a budapesti Váci utca 79-es számú ház előtt. A zeneszerző 1923-ban költözött oda családjával és egészen 1963-ban bekövetkezett haláláig ott volt az otthona.

Az ünneplők onnan Nyitrai Tamás és a Tükrös zenekar vezetésével indultak Lajtha László Károlyi-kerti szobrához, ahol beszédet mond Gyurkó Csilla, Lajtha jogörököse és Solymosi-Tari Emőke, Lajtha-kutató, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 

Lajtha Lászlót a népzene, és általában a népi hagyományok iránti szenvedélyes szeretete, és elhivatottsága vezérelte. Még csak 18 éves volt, amikor Bartók nyomán népzenegyűjtő útra indult Erdélybe, édesanyja szülőhelyére. Számos elismerésben részesült már életében is, többek között – Liszt Ferenc után másodikként – a Francia Szépművészeti Akadémia tagjává választották. Népzenekutatóként főként a hangszeres népzene és a vallásos népének gyűjtésével vált kiemelkedővé, emellett az 1972-ben megindult magyar táncházmozgalom alapvető forrásanyagául is Lajtha széki gyűjtése szolgált.

“A névadó mindig példa volt számomra. Személyében nemcsak a nagyformátumú zeneszerzőt tiszteltem, hanem a zenéhez kötődő alázatát is becsültem. Szóbeszédből tudom, hogy amikor Bartókék 1916-ban felvették Lajthával a kapcsolatot, tulajdonképpen egy zenéhez értő szolgát kerestek, no, ez volt Lajtha. Szolga volt a szó legnemesebb értelmében, emellett kimagasló egyéniségére is felnézhetünk: a francia zene frissességét hozta el a magyar népzenei világba. Habitusa is példamutató, a háború után egy sikeres angliai életszakaszból érkezett haza, felvállalva az üldöztetést és nélkülözést. Szívós munkával hozta létre a Lajtha-csoportot: kiemelkedő munkát végeztek Tóth Margittal, Erdélyi Zsuzsannával. Kevésbé köztudott, de a Kossuth-díjjal járó összeget is megosztotta a rászorulókkal. Büszke vagyok arra, hogy hagyatékát a Hagyományok Háza gondozhatja”

– fogalmazott korábban a népzenekutatóról Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.

Fotók: Facebook


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •