Ünnepi műsorfüzet – Tévéműsorok október 23-án

Október 23-án tematikus műsorral várja a tévénézőket a közmédia: élő közvetítést láthatnak a központi megemlékezések és ünnepségek helyszíneiről, valamint ismeretterjesztő, dokumentum- és játékfilmekkel emlékeznek a forradalom hőseire és a megtorlások áldozataira.

061.hu

DUNA

10.25: Az 1956-os forradalom anatómiája, magyar dokumentumfilm, 2016:
Filmünk a világ szemszögéből mutatja be azt a történelmi korszakot, amikor a magyar forradalom és szabadságharc zajlott. Történészeink mind egy-egy ország hozzáértő tudósai, akik sok éve foglalkoznak avval, hogy mik voltak azok a szempontok, ami miatt hazánk csak erkölcsi segítséget kapott. Magyarországnak az elmúlt két évszázadban két forradalma és szabadságharca volt. Az egyik a XIX. század közepén, a másik pedig a XX. század közepén. Mindkettőt leverték külső erők segítségével, de mindkettő nagyot lendített a magyarság sorsán. Nem rögtön, hiszen a történelem lendkerekei lassan forognak. Az igazságot nem keresni kell, hanem küzdeni érte akár a győzelem reménye nélkül is.

11.15: Három fénykép – Töredékek egy emigráns életéből, magyar hírműsor, 45 perc, 2017:
Böröcz István sorsa nem csak az ’56-os események krónikája, hanem a forradalom következményeinek, a sok százezer magyar lélekben végbement drámának egyik példája is: egy magyar forradalmár amerikai polgárrá válásának története. Böröcz beszédstílusa magával ragadó, s megfogalmazásai nekünk, magyarországi magyaroknak, néha bizony fájdalmasak, kijózanítóak. Kevés mozgóképes alkotás készült arról a megrázó lélektani átalakulásról, kettősségről, ahogy egy forradalmár kénytelen “hazát váltani”, miután november 4-én, hirtelenjében színt váltott szomszédjai feljelentették fegyverrejtegetésért: a film egyfelől Böröcz ’56-os történetét, budapesti tevékenységét; másrészről a San Franciscoban élő emigráns örök vívódását, amerikaivá válását dolgozza fel. Vajon kinek volt nehezebb: az otthon maradt, meghurcolt _ vagy talán meg sem hurcolt de a kádári hétköznapokba belefásult -, hazánkfiának, aki legalább Magyarországon élhetett; vagy egy idegenbe kényszerült, sikeres, gazdaggá vált sebésznek? Lehetetlen választ adni.

15.25: Szabadság tér ’56, magyar filmdráma, 95 perc, 1997
A hiteles dokumentumon alapuló tévéfilm 1956-ban játszódik a budapesti Amerikai Követségen. Október 23-tól november 4-ig napról napra követi az eseményeket, hogyan élnek a misszió épületébe bezárkózott diplomaták, hogyan változik kapcsolatuk Washingtonnal és egymással. Nemcsak történelmi eseményeket, hanem átélhető emberi sorsokat is megismerhetünk ebből a különös filmből.

17.00: 1956. október 23. – A forradalom első órái képről képre, percről percre, magyar dokumentumfilm, 15 perc, 1995
Dr. Zimányi Vera történész visszaemlékezése az október 23-i eseményekre, korabeli felvételek segítségével.

17.20: Melbourne ’56 – Olimpia és forradalom, magyar dokumentumfilm, 35 perc, 2006
Ausztráliai magyarok mondják el emlékeiket az olimpiára érkező magyar sportolókról és a magyar forradalomról. Új témaként merül fel: hogyan járult hozzá az 1956-os forradalom az ausztrál kommunista párt megszűnéséhez. A filmben megszólalnak: Bob Santamaria politológus, az ausztrál közélet népszerű alakja, dr. Varasdy Géza Melbourne-i olimpián részt vett sportoló, Hetyei Sándor az olimpia egykori magyar tolmácsa.

18.40: A vádlott vádló, magyar hírműsor, 60 perc, 2019
Filmünk Nagy Imrére halálos ítéletet kimondó bíró, Vida Ferenc életéről szól. A később húsz embert kivégeztető vérbíróra 1942-ben kértek halálos ítéletet hűtlenség vádja miatt. Hogyan lesz a fasizmus ellen küzdő fiatal ügyvédből palesztinai emigráns, illegális kommunista, holokauszt túlélő, elszámoltató kormánybiztos, börtöngazdálkodási előadó, vérbíró, majd ismét szökevény? Vida Ferenc személyes megpróbáltatásain, politikai meggyőződésein, és életútján túl filmünk a vészkorszak helyrehozhatatlan sebeit megöröklő, és néhol saját céljaira felhasználó kommunista hatalom képét prezentálja. A néző egyedi nézőpontból láthatja a XX. század közepi Magyarországot, érzékeltetve; ha egyszer megbomlik az egyensúly a világban, és ezzel emberek individuális életében is, akkor azt már csak újabb generációk hozhatják helyre.

19.50: Liberté ’56, magyar zenés dráma, 110 perc, 2007
A film a forradalom tizenkét napját fogja át, kerettörténetével együtt azonban egy három évtizedes cselekmény eseményeit követi.1958 júniusában, Nagy Imrének és társainak kivégzését követően egy egyetemi klub diákjai elhatározzák, hogy színpadra állítják 1956 őszének budapesti történéseit. Egy másik cselekményszál a magyar politikai vezetésen belül – elsősorban Nagy Imre, Kádár János, Maléter Pál és Bibó István alakjához kötve – kíséri végig a konfliktusokat, olykor naív, olykor torzképszerű értelmezésben.
A filmben a Kocsmáros szerepében Kóti Árpádot, a Nemzet Színészét láthatjuk.

21.50: Szamárköhögés, magyar filmszatíra, 86 perc, 1987
1956 októberében egy reggel egyetlen gyerek sem ment iskolába. Apa, anya és nagyi Tomival és Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit. A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs iskola, a felnőttek megzavarodtak.
“Már lassan két esztendeje, hogy egy társaságban a barátommal azt számlálgattuk, hogy hány pofont is kaptunk eddig életünkben. A nagy nyaklevesekre az ember legalább úgy emlékszik, mint a nagy szerelmekre. És miután nagyjából egykorúak vagyunk, tán nem is furcsa az azonosság: az igazán felejthetetlen frászokat valamennyien az ötvenes évek közepén gyűjtöttük be. Innen a Szamárköhögés ötlete: elmesélni azokat a valóságos és képzeletbeli füleseket, amelyeket – talán nem hangzik túl szerénytelenül – egy korosztály, egy generáció kapott kamaszkora küszöbén. 1956 októberének-novemberének három hete – öt arculcsapás története…” /Gárdos Péter/

DUNA WORLD

14.40: “A remény hullámhosszán…”, magyar dokumentumfilm, 54 perc, 2010
1956. október 23-án fegyvertelen tüntetők érkeztek a Magyar Rádió épülete elé. Az volt a céljuk, hogy követeléseiket közzé tegyék. A párt és rádiós vezetők ezt megtagadták tőlük. Hamarosan tűzharc bontakozott ki az épületet védő ÁVH-sok és a felkelők között. A dokumentumfilm az 1956. október 23-i Rádió előtti tüntetést, majd a halálos áldozatot követelő sortűz történetét dolgozza föl.

M5

19.00: Díszünnepség az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából – Közvetítés a Zeneakadémia Nagyterméből, 70 perc, 2019
“Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik- Ők, akik örökségbe kapták-: Ilyen nagy dolog a Szabadság? … /Mennyből az angyal _ Márai Sándor/ Műsoron: Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84, Beethoven: Prométheusz-nyitány, op. 43, Beethoven: 4. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 Közreműködik: Ránki Dezső (zongora), a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vásáry Tamás

21.00: Szerettünk volna még élni…, magyar hírműsor, 40 perc, 2019
Csizmár Edina dokumentumfilmje két fiatal, Tumbász Ákos és Forró Marianna 56-os szerelmi történetét dolgozza fel. Megismerhetjük két ember életét, s azt, hogyan formálta a történelem, hogyan szakított el két embert egymástól, s hogyan lesz méltó megemlékezése, befejezése napjainkban. Eredeti iratok, régi fotók, valamint történelmi visszatekintéseken keresztül jelenik meg a sztori. A filmben központi szerepet kap Borvendég Zsuzsanna történész, aki ezt a történetet kikutatta, aki az egyik szereplővel még életében beszélgetett, s akinek Forró Marianna eredeti forrásanyagokat adott.

21.45: Avanti ragazzi di Buda, magyar dokumentumfilm, 27 perc, 2016
Avanti ragazzi di Buda / Előre budai srácok. Egy római labdarúgócsapat törzsszurkolói a magyar ötvenhatról énekelnek. Majdnem harminc éve. Dokumentumfilmünk Olaszországba invitál és időutazást tesz a hatvan évvel ezelőtti Rómába, hogy bemutassa ennek a dalnak a történetét.

22.25: Budakeszi srácok, magyar történelmi dráma, 105 perc, 2006
Magyarország, ’50-es évek. Istvánka érzékeny, példaképre, barátságra vágyó kisfiú, kinek édesapja – még az ő születése előtt – meghalt a háborúban. Az iskolakezdés előtt, édesanyja magához veszi, és vidékről felviszi a fővárosba. Egy nap találkozik Márity Lacival, a 21 éves budakeszi nagyfiúval, aki ettől kezdve nemcsak focizni jár vele, de a legtitkosabb kérdéseire is választ ad. A barátja lesz. Istvánka eztán már könnyebben tűri a helyi gyerekek áskálódásait, a felnőttek sokszor érthetetlen viselkedését. Az 1956-os forradalom azonban közbeszól. Márity Laci a felkelők élére áll.

2019-10-22T15:22:17+01:00 2019. október 22.|