Két magyar díjazottja is van az idén a BBC Music Magazine Awards-nak, a kamarazenei felvételek közül azt a lemezt találták a legjobbnak, amelyen Kokas Katalin és Kelemen Barnabás is játszik. Az elismerés a hallgatóktól is fontos visszaigazolás, hiszen a kategóriagyőzteseket – a klasszikus zenei díjak közül egyedüliként – a közönség szavazatai döntötték el. Hogy mit jelent egy ilyen rangos hanglemezdíj, valamint hogy miben lesz más az idei Fesztivál Akadémia az előző évekhez képest, arról Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművészt kérdeztük.
MM – 061.hu
A kamarazenei felvételek közül a Veress Sándor 1954-es vonóstrióját és Bartók Béla 1903-as C-dúr zongoraötösét bemutató lemezt találták a legjobbnak, amelyen Ön és férje, Kelemen Barnabás is játszik. Mit jelent egy ilyen elismerés?
Sok zenei versenyen fellépő versenyző gyakran a közönség-díjára a legbüszkébb. Kicsit nekünk is ezt jelenti ez a díj, mert bár az alap válogatás a szakma leghíresebb zenekritikusai által történt, a végső eredményt a nemzetközi zenei szaklap olvasói döntöttek el a világ minden pontjáról.
A kategóriagyőzteseket – a klasszikus zenei díjak közül egyedüliként – a közönség szavazatai döntötték el. Más érzéseket ébreszt egy kifejezetten a hallgatók által megszavazott elismerés, mint egy szakmai díj?
Nemzetközi szinten gyakran komolyabbnak tartják a szakmai díjakat az állami díjakkal szemben, jelen esetben a szakmai díjaknál is nagyobb súllyal nyom a hallgatók szavazata a latba.
Nemzetközi szinten gyakran komolyabbnak tartják a szakmai díjakat az állami díjakkal szemben, jelen esetben a szakmai díjaknál is nagyobb súllyal nyom a hallgatók szavazata a latba.
Bartók mindössze 22 évesen írta ezt a művet, hogyan fedezték fel, mikor kezdték el játszani ezt a darabot, és mi adja a különlegességét?
Bartók fiatalkori zongoraötösét 1998 óta játsszuk, először egy észtországi kamarazenei fesztivál adtuk elő Kuressare szigetén. Nem adják elő sűrűn, mert olyan nehézségeket görget az előadók elé, amelyekkel ritkán szállnak szembe fesztiválok alkalmi együttesei.
Bartók fiatalkori zongoraötösét 1998 óta játsszuk, először egy észtországi kamarazenei fesztivál adtuk elő Kuressare szigetén. Nem adják elő sűrűn, mert olyan nehézségeket görget az előadók elé, amelyekkel ritkán szállnak szembe fesztiválok alkalmi együttesei.
Nem véletlenül játszotta Bartók is évtizedeken át ezt a művét, valódi remekmű, ha például Richard Strauss írta volna, lehet, sokkal többször vinnék pódiumra. Nagyon közel áll hozzánk, zsigerekig hatol, monumentális, a legnagyobb mélységekből a legnagyobb magasságokig jutó zenemű.
Előreláthatóan mikor láthatjuk-hallhatjuk ezt a darabot a díjnyertes felállásban?
Eredetileg az idei Fesztivál Akadémián adtuk volna elő ugyanebben a felállásban, a koronavírus miatt, amint az egész idei fesztivál eredeti összeállítását, jövő nyáron lesz hallható.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A karantén alatt újratervezték a Fesztivál Akadémia koncepcióját, pontosan mit jelent ez?
Idén kizárólag magyar művészeket szeretnék támogatni, ezért 60 zeneművészt, 10 színművészt és 20 fiatal zeneakadémista korú diákot kértünk fel, hogy amint megengedhető, megtartsuk a fesztivált. A zenészek a fellépésükön túl egy-egy mesterkurzusra is kaptak felkérést Magyarország-szerte, melynek honoráriumát a nyár elején előlegben megkapják segítségül a jelen helyzetben.
Hogy látja, most, hogy feloldották Budapesten is a kijárási korlátozást, mikor rendezhetik meg a Fesztivál Akadémia?
A Fesztivál Akadémiát, ha addig nem lesz más változás, augusztus 20. és 30 között tartjuk meg Budapesten a Zeneakadémián és egyéb helyszíneken, mint például könyvtárakban vagy templomokban.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Habár fél lábbal még benne vagyunk, talán már megfogalmazható, mit adott, mire tanította a karanténban töltött időszak.
A megtervezett jövő teljesen kifordult minden sarkából, melyet a mi döntésünk volt, hogy hogyan élünk meg. Tragédiának, vagy lehetőségnek. Számolgathattuk volna a kiesett koncerteket, ami már az első héten figyelemreméltó volt, Barnabás Bach Szólóestje a Zeneakadémia Nagytermében az első koncert nélküli nap volt az országban, Gáspár fiunk másnap felvételizett volna a Zeneakadémiára, harmad napon Kurtág Brácsaversenyét játszottam volna a NFZ-vel a Müpa szülinapi koncertjén, és Hanna lányunk zárta volna a sort márciusban Rómeó és Júlia premierjével a Pesti Magyar Színházban, ahol élete első színházi főszerepére fél éve intenzíven készült. De ez az időszak számunkra áldásos volt, elmélyülést, egymásra odafigyelést, a valódi értékek megértésére, megérzésére és megőrzésére tanít, tanított. Azt a hihetetlen pörgést, ahogy 25 éve élünk egy pillanat alatt leállította ez az extrém helyzet, és varázsütésre lett időnk körbe és befelé nézni. Lehetővé tette a lehetetlent.
A megtervezett jövő teljesen kifordult minden sarkából, melyet a mi döntésünk volt, hogy hogyan élünk meg. Tragédiának, vagy lehetőségnek. Számolgathattuk volna a kiesett koncerteket, ami már az első héten figyelemreméltó volt, Barnabás Bach Szólóestje a Zeneakadémia Nagytermében az első koncert nélküli nap volt az országban, Gáspár fiunk másnap felvételizett volna a Zeneakadémiára, harmad napon Kurtág Brácsaversenyét játszottam volna a NFZ-vel a Müpa szülinapi koncertjén, és Hanna lányunk zárta volna a sort márciusban Rómeó és Júlia premierjével a Pesti Magyar Színházban, ahol élete első színházi főszerepére fél éve intenzíven készült. De ez az időszak számunkra áldásos volt, elmélyülést, egymásra odafigyelést, a valódi értékek megértésére, megérzésére és megőrzésére tanít, tanított. Azt a hihetetlen pörgést, ahogy 25 éve élünk egy pillanat alatt leállította ez az extrém helyzet, és varázsütésre lett időnk körbe és befelé nézni. Lehetővé tette a lehetetlent.
Fotó: Horváth Péter Gyula