A második világháború idején Magyarországon lengyel menekülteket segítő és zsidómentő idősebb Antall József és Henryk Slawik emlékművét avatták fel kedden Varsóban vezető lengyel politikusok és Tarlós István budapesti főpolgármester jelenlétében.

MTI

A Grzegorz Lubczyk volt budapesti lengyel nagykövetnek, Antall és Slawik életsorsának népszerűsítőjének kezdeményezésére készült emlékmű avatásán Marek Kuchcinski lengyel házelnök aláhúzta: a szobor a sokáig feledésbe merült két hős személyiségét, az általuk képviselt értékeket idézi fel. Piotr Glinski lengyel kormányfő-helyettes és kulturális miniszter a lengyel miniszterelnök levelét olvasta fel. Ebben Beata Szydlo, utalva a két zsidómentő politikus tetteire, meggyőződését fejezte ki, hogy az emlékmű “a más nemzetekre nyitott barátság jelképévé válik”. Antall és Slawik barátsága a lengyel és a magyar nemzet közötti erős kapcsolat példája – szögezte le Szydlo, utalva többek között az 1956-os magyar forradalom idején megnyilvánuló kölcsönös szolidaritásra is.

Varsó, 2016. november 8. Marek Kuchcinski, a lengyel parlament, a szejm házelnöke (j2) fõhajtással tiszteleg Idõsebb Antall József (b) és Henryk Slawik lengyel diplomata szobránál az emlékmû avatásán Varsóban 2016. november 8-án. A politikusok a második világháború idején közös összefogással sok ezer lengyel menekültet segítettek és zsidó származású emberek életének megmentésében mûködtek közre Magyarországon. (MTI/PAP/Jacek Turczyk)

Marek Kuchcinski, a lengyel parlament, a szejm házelnöke (j2) főhajtással tiszteleg Idősebb Antall József (b) és Henryk Slawik lengyel diplomata szobránál (MTI/PAP/Jacek Turczyk

Tarlós István beszédében kiemelte: “nincs két olyan nemzet Európában, mely oly közel állna egymáshoz, mint a magyar és a lengyel.” Antall és Slawik barátsága pedig a magyar-lengyel barátságot, a legfontosabb európai értékeket testesítette meg a nehéz háborús időkben. Az emlékmű felidézi: “lengyel és magyar soha nem hagyja cserben egymást, soha nem hagyja cserben az európai kultúrát” – húzta alá a főpolgármester. Bejelentette: tavasszal a tavaly felavatott budapesti Slawik-rakpart közelében leleplezik a varsói emlékmű ikerpárját. A második világháborús lengyel menekültek részvételével, nagyszámú közönség jelenlétében, katonai tiszteletadással megtartott ünnepségen Hanna Gronkiewicz-Waltz varsói főpolgármester, Gyurcsík Iván budapesti magyar nagykövet is felszólalt.

Családi emlékeit idézte fel id. Antall József dédunokája, Jeszenszky Zsolt. A szobrot Kazimierz Nycz varsói érsek áldotta meg, Michael Schudrich lengyel főrabbi pedig a 15. zsoltárt énekelte el héberül. A varsói magyar nagykövetséghez közeli parkban elhelyezett, többek között a varsói főpolgármesteri hivatal, a lengyel kulturális minisztérium, a lengyel veteránok szövetsége, a varsói magyar nagykövetség és a Varsói Magyar Kulturális Intézet támogatásával létrejött emlékmű Wladyslaw Dudek lengyel szobrász műhelyében készült. Egy korabeli fénykép alapján létesült alkotás az asztalnál egymással beszélgető Antallt és Slawikot jeleníti meg.

Az emlékműavatást megelőzően a varsói székesegyházban Kazimierz Nycz varsói érsek a magyar-lengyel barátságért felajánlott szentmisét mutatott be,  a homíliát mondó Wiktor Skworc sziléziai érsek pedig rámutatott: Antall és Slawik barátsága közös értékeken alapult, ezért erősebb volt a háborús gyűlöletnél. A lengyel és magyar nyelvű misét a Magyarországon lelkipásztori szolgálatot teljesítő lengyel papok koncelebrálták. A sziléziai származású lengyel politikus és újságíró Slawik, valamint a magas rangú állami tisztségviselő, a Független Kisgazdapárt egyik alapítója, a lengyelek atyjaként emlegetett Antall – a későbbi miniszterelnök édesapja – élete kockáztatásával is kiállt a lengyel menekültek mellett. Magyarország német megszállását követően a Gestapo mindkettőjüket letartóztatta. Henryk Slawik a kihallgatások során tudatosan magára vállalta a teljes felelősséget. 1944-ben a mauthausen-guseni koncentrációs táborban a nácik meggyilkolták. Idősebb Antall József 1974-ben halt meg Budapesten.

Fotó: MTI/PAP/Jacek Turczyk