Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A 32. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon tartották Sopsits Árpád legújabb művének világpremierjét. A rendező a vasárnapi bemutató után azt mondta, hogy bár A martfűi rém többrétegű, történelmi vonalat is tartalmazó film, elsősorban mégis izgalmas alkotásnak, “társadalompolitikai pszichothrillernek” szánta.

MTI

A martfűi rém valós eseményeken alapul. 1957-ben brutálisan megöltek egy nőt Martfűn. A gyilkosságért elítéltek egy férfit, pár évvel később azonban újra megrázó halálesetek történtek. Egy frissen végzett ügyész rájön, hogy a börtönben ártatlan ember bűnhődik, ám az 1956-os forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát. A “fonottkalácsszerűen felépített” filmnek három rétege van: a nyomozás, a sorozatgyilkos élete és az ártatlanul elítélt ember élete – fogalmazott Sopsits Árpád. A film történelmi hátteréről elmondta: nem akart egy sematikus rajzot adni egy korról, ezért többféle embertípust vonultat fel, köztük – például Szirmai Zoltán ügyész személyében – olyanokat, “akik nem kötnek kompromisszumot, nem veszítik el szuverén személyiségüket”.

“Lehet, hogy ez sok áldozattal jár, lehet, hogy a környezetük nehezen tűri ezt és elítéli őket”, de ennek köszönhető, hogy “nincs olyan társadalom, amelyben ne lennének lázadók, akik szembemennek a hatalommal” – mondta a rendező. A fél évszázaddal ezelőtti rémtörténetre vonatkozó igazság megismerhetőségét firtató kérdésre válaszolva Sopsits az ügyész egyik nyomozótársát idézte: “Senki nem lesz hálás neked, amiért kideríted az igazságot”. Ez a hozzáállás sokaknál azóta sem változott – tette hozzá a rendező. “Lehet, hogy igyekszünk megismerni az igazságot, de van, aki pozíciójánál, helyzeténél fogva egyáltalán nem vágyik erre” – vélekedett.

217075

Rámutatva az emberölésért ártatlanul elítélt Pusoma Dénes, illetve a móri gyilkosságokért tévesen elítélt Kaiser Ede esetére, elmondta: a bírói tévedések nem csak a filmben felidézett korszakra jellemzőek. A Szirmai ügyészt megtestesítő Bárnai Péter is úgy vélte: a világ ma lényegében nagyon hasonló, mint a filmben felelevenített történet idején, “ugyanez ma is megtörténhetne – ma is mindenki csak a saját életét félti”. Hozzátette, “abban a korszakban, a totális rendszerben pedig volt is miért aggódni”. A film másik embertípusáról, az áldozatokról beszélve, Sopsits elmondta: ezek nem csak a meggyilkolt nők, valamint a Dosztojevszkij-féle irracionális bűnhődést felidéző, ártatlanul elítélt Réti.

“Azok is áldozatául eshetnek egy rendszernek, akik úgy tűnik, hogy felette állnak, érinthetetlenek” – mutatott rá. Ebben az összefüggésben a filmben elhangzott mondatot idézte: “A mi rendszerünk alapja, hogy bizonytalanságban tartjuk a híveinket, a barátainkat és az ellenségeinket egyaránt”. Sopsits úgy értékelte: Varsóban a film értő közönségre találhat, hiszen a két kelet-közép-európai nemzetnek sok szempontból azonos sorsa van, így a lengyelek valószínűleg nemcsak a film pszichothriller-vonalát, hanem a társadalmi-politikai vonatkozásait is meg fogják érteni. Ugyanakkor, mint hangsúlyozta, az volt a szándéka, hogy a politikai vonaltól függetlenül a film “legalább olyan izgalmas legyen, mint egy hagyományos krimi”.

A martfűi rémet a rendező a múlttal való “másfajta szembesülésnek”, “műfaji kitekintésnek” nevezte, ahhoz képest, amit a Céllövölde, a Torzók és a Hetedik kör című filmjei képviseltek. “A Hetedik körrel egy trilógia problematikáját lezártam, amely vizsgálta egy kamasz lehetőségeit a 80-as évek elején, a 90-es években és a kétezres években” – mondta. “A válasz egyre szomorúbb volt, és ezt nem lehetett tovább fokozni” – tette hozzá. Elmondta: legújabb alkotása a korábbiakhoz képest kevésbé személyes, nincs benne önéletrajziság. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült film legfontosabb szerepeiben Bárnai Péteren kívül Hajduk Károly, Anger Zsolt, Jászberényi Gábor, Trill Zsolt, Szamosi Zsófi és Balsai Mónika látható. A forgatókönyvet Sopsits Árpád írta, az operatőr Szabó Gábor volt, producerei Ferenczy Gábor és Tőzsér Attila.

A martfűi rém a magyar mozikban november 10-től lesz látható. A pénteken kezdődött, tíznapos varsói nemzetközi seregszemle a berlini, a cannes-i, a Karlovy Vary-i és a velencei mustra mellett egyike a 15 A-kategóriás filmfesztiválnak. Sopsits Árpád filmje a fesztivál fődíjáért indul, amelyet eddig még sosem nyert el magyar alkotás. A játékfilmes zsűrinek tagja idén Fliegauf Bence, akinek legutóbbi rendezése, a Liliom ösvény a különprogramban lesz látható. A filmünnep műsorra tűzte továbbá Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál, valamint Simonyi Balázs Indián című alkotását is.

Fotó: martfu.hu

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •