Vér, arany, rock és rajzfilm – Tíz különleges Ady-értelmezés a költő halálának századik évfordulójára

Éppen száz évvel ezelőtt, 1919. január 27-én hunyt el negyvenegy éves korában minden idők egyik legnagyobb magyar költője, Ady Endre. Az évforduló alkalmából összeválogattuk a költőzseni híres és kevésbé ismert verseinek tíz különleges kortárs interpretációját. Talán nem meglepő, hogy a lista javát a zenei feldolgozások adják, de akad animációs kisfilm és versmondás is a feldolgozások között.

MP – nullahategy.hu

Ivády Tamás: Meg akarlak tartani (Ady Endre és a szfinx esete)

A MOME Animáció és a We Love Budapest közös hétrészes sorozatában Budapest híres városi legendáit mesélik el a BA szakos hallgatók. Ivády Tamás Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című novellája és Ady Endre Meg akarlak tartani című verse alapján készítette kisfilmjét. Az egyik városi legendárium szerint Ady egy éjjel hevesen ostromolta az Operaház bejárata mellett strázsáló szfinxet. Éppen a szomszédos törzshelyéről, a Három Hollóból távozott, amikor felfedezte, hogy a szótlan szfinx mennyire hasonlít az ő imádott Lédájára… A látványt Kovásznai György és a Beatles Yellow Submarine filmjének vizuális világa inspirálta, a parafrázist Papp János mondja fel.

Role: Az ágyam hívogat

Az 1987-ben alapított csíkszeredai együttes a magyar irodalom, a székely és csángó népi költészet remekeire építkezik, magába foglalva az ősi erdélyi tradíciókat, hagyományos dallamokat és a progresszív rockzene elemeit. Az évek folyamán 14 koncept műsort készítettek a kodályi elvekre épülő gyerekkoncerttől az Ady Endre és József Attila versek dalba öntéséig, öt rockoperát is sikerült színre vinniük, produkcióikba a Kárpát-medence számos neves magyar néptáncegyüttesét vonták be, és több mint kétszáz alkalommal működtek együtt Böjte Csaba ferences szerzetessel. A roppant hangulatos klipben hallható versfeldolgozás az együttes 2011-es Ady-lemezéről való.

Pokolgép: Szeretném, ha szeretnének

Az 1909-ben megjelent Ady-kötet nyitóversének legismertebb szavalata Latinovits Zoltán nevéhez fűződik, a költeményt többen is megzenésítették, köztük a Pokolgép. A szám a Metalbomba-albumon hallható, az együttes első olyan lemezén, amelyen Tóth Attila énekelt. Az új évezredben kiadott Pokolgép-lemezeken jó néhány versfeldolgozás helyet kapott Kukovecz Gábor alapító gitáros jóvoltából. “Nem szeretem azt a fajta szélsőségességet, hogy egy magyar zenekarnak állandóan kokárdával vagy zászlókat lobogtatva kelljen színpadra állni, hogy kiderüljön a hovatartozása. Én csendesen igyekszem ezt véghezvinni” – nyilatkozta a zenész egy interjúban.

Poétás: Az én menyasszonyom

A Maszkura vezette Poétás együttes a minőségi versmegzenésítést tűzte ki céljául, missziója tehát, hogy költőóriásaink gyöngyszemeinek dalba foglalásával juttasson némi magaskultúrát az információs szupersztrádán elakadt modern embernek. Fontos küldetésük az is, hogy világzenei hangot adjanak olyan műveknek, amelyek nem kerültek kritika és verselemző sorba, sem pedig iskolai tankönyvekbe. (A költemény egyébként Hobo Ady-lemezén is szerepel, és mások között a Pokolgépet is megihlette: dallamos póver/szpíd metal nóta formájában hallható a Pokoli mesék című lemezen.)

Inhumen: Sírni, sírni, sírni

A magyar szövegű modern metalban utazó egri zenekarnak március 15-én jelenik meg az első nagylemeze Elfogult mérleg címmel. A csapat Embertelen címmel kiadott második, négyszámos EP-je Ady Endre Vér és Arany című, 1907-es kötetében megjelent versével, a Sírni, sírni sírni feldolgozásával indul. Ady egy ősi siratóének fájdalmával, elképzelt gyászmenet képeivel érzékelteti a halál okozta megrendülést, a fiatal metálfejek zenéje pedig saját eszközeikkel igyekszik kifejezni a költemény depresszív hangulatát. A korábbi Inhumen-szerzeményekkel ellentétben ez a középlemez már élő dobbal és egy 17 éves énekes hangján szólal meg.

Thy Catafalque – Héja-nász az avaron

A makói avantgárd black metal banda 2004-ben, szerzői kiadásban megjelent harmadik albumán, a Tűnő Idő Tárlaton három versfeldolgozás is helyet kapott: a Zápor Radnóti Miklóstól, Az ősanya szól ivadékaihoz és az A medve-ős egybefűzve Weöres Sándortól és a Héja-nász az avaron Ady Endrétől. Az 1998-ban alapított együttes zenéje az évek múlásával egyre kísérletezőbbé és bátrabbá vált, és ahogy a mellékelt szerzemény is mutatja, sokat merített a szülőföld kultúrájából. Ha valaki sokallaná a lírai sűrűséget, és kevesellné az érthető szót, a vers tisztán csengő szavalata ITT meghallgatható Cserhalmi György nagyszerű előadásában.

Kávészünet: Párisban járt az ősz

A Kávészünet zenekar a legismertebb klasszikus és kortárs költők műveit, valamint saját szövegű versátiratokat szólaltat meg modern, dinamikus hangzással. A kollégiumban alakult hobbiduót (Popovics György és Németh Ferenc) 2009-ben, a Csillag születik című kertévés tehetségkutatóban ismerhette meg őket a nagyközönség, ekkor döntöttek a jelenlegi név használata mellett. Azóta további két taggal és zenekarral kiegészülve koncerteznek, gyakran lépnek fel neves előadókkal – színészekkel, zenészekkel, slammerekkel. Noha ez az Ady-feldolgozás enyhén szólva nem igazán kapta el a vers mélykomor hangulatát, a szövegtől elvonatkoztatva vígan élvezhető.

Misztrál: Őrizem a szemedet

Az 1997-ben alakult együttes a népdalfeldolgozások mellett főként magyar és külföldi költők megzenésített verseit játssza, így Ady Endre sem maradhat ki a repertoárból. Forrásuk a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek világzenei irányzatokkal. Dalaik sajátos hangzást hordoznak, amiben szerepe van a tagok különböző zenei érdeklődésének, ez az indíttatásbeli színesség pedig az ősi motívumoktól a kortárs hangzású elemek alkalmazásáig terjed. Az Őrizem a szemedet 1999-ben jelent meg a Misztrál első, Ébredés című lemezén.

Galla Miklós: Az ős Kaján

Galla Miklós önálló estjein humoros történeteket ad elő a szüleiről, gyerek – és fiatal korából, vagy arról, miként találkozott a Monty Python csoport még élő, öt tagjával, a műsort pedig általában színész – és popzenei anekdoták, vicces és infantilis szóviccek teszik teljessé. Azt azonban kevesen tudják, hogy szokott verset is szavalni. Ezen a tavaly decemberi, a szombathelyi Weöres Sándor Színházban felvételen Az ős Kajánt adja elő mély beleéléssel Adytól, a produkcióra pedig talán Őze Lajos is elismerően bólintana. Egy másik estjén Galla elárulta, Koltai Róbert hívta fel a figyelmét arra, hogy „ne mindig csak a nevettetés, a poén legyen”, néha a humoristának is komolyra kell fordítani a szót.

Resti Kornél Zenekar: Víg úrfiak bora

A változó felállással és zenekarnévvel, jelenleg Resti Kornél “Eredetimegjelöléssel ellátott” Zenekar néven működő alkalmi- és vendéglátóipari együttes repertoárja a versfeldolgozások mellett kezdetben Korda Györgytől Cseh Tamásig terjedt, míg végül csak a versek maradtak. Az irodalmi esteken ismert költők kevésbé ismert költeményeit adják elő megzenésítve, temérdek izgalmas instrumentumon és játék hangszereken, sok-sok improvizációval fűszerezve. A videón Ady 1907-ben megjelent költeményének megzenésített változatát Jancsó Miklós Még kér a nép című 1972-es filmjének részletei gazdagítják.

2019-01-29T07:22:30+02:00 2019. január 27.|