Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 72
  •  
    72
    Shares

Szeptemberre halasztották annak a drezdai kiállításnak a megnyitását, amelynek Jan Vermeer van Delft (1632-1675) egy közelmúltban restaurált műve a Nyitott ablaknál levelet olvasó lány – a festmény titkát egy röntgenfelvétel fedte fel -, lesz a középpontjában. A hír kapcsán összeszedtük a németalföldi mester legszebb műveit, amelyeket elnézve nem kérdés, miért őt tartják az egyik legjelentősebb holland barokk festőnek.

061.hu

Nyitott ablaknál levelet olvasó lány (1657)

Kezdjük a legaktuálisabbal: a németalföldi mester Nyitott ablaknál levelet olvasó lány (1657) című festménye már 1742 óta szerepel a drezdai városi múzeum gyűjteményében, de csak 1979-ben fedezték fel, hogy a képen egy rejtőzködő alak is megbújik: a festmény hátterében, a falon egy Kupidót ábrázoló kép is van. A festékréteg alatt megbújó alakot egy 2017-ben kezdett és négy évig tartó restaurálás tárta fel. A Gemäldegalerie főrestaurátora, Uta Neidhart korábban szakmai pályafutása csúcsaként számolt be arról, hogy restauráláskor sikerült láthatóvá tenni a mindeddig rejtett alakot. Kiderült, hogy a Kupidót jóval a művész halála után lefestették.

Vermeer néhány később, az 1670-es években született képén is megjelent ez a Kupidó, köztük a londoni National Galleryben őrzött, Virginál mellett álló hölgy című (1673) festményén. A szakértők szerint a kupidós kép valószínűleg Vermeeré lehetett, ezért festette rá több alkotására.

Levelet olvasó nő kékben (1662)

Az 1662-ben készült festményt nagy érdeklődés övezte 2012-ben, Jan Vermeer van Delft egyik legszebb alkotása ekkor ugyanis komoly, teljes körű restauráláson esett át, melynek köszönhetően kijavították a korábbi restaurálások hibáit, feltárták az eltűnt részleteket és újra felszínre hozták a modell – a festő várandós felesége, Catharina Bolnes – szaténkabátjának álomszerű fényét és eredeti, ultramarinkék színét. A Levelet olvasó nő kékben időtlen és univerzális remekmű, a hölgy a mi ideális nagykövetünk – fogalmazott Wim Pijbes, a Rijksmuseum főigazgatója.

Leány gyöngy fülbevalóval (1665)

Vermeer világhírű festményéről egy közelmúltbeli, minden eddiginél kiterjedtebb tudományos kutatás új titkokat fedett fel. “Közelebb kerültünk a festményhez, mint korábban valaha” – mondta akkor Martine Gosselink, a hágai Mauritshuis múzeum igazgatója, aki az intézmény virtuális sajtótájékoztatóján mutatta be a kutatás eredményeit. Egy nemzetközi kutatócsoport 2018 márciusában a legújabb szkennerekkel és technológiákkal vizsgálta az 1665 és 1667 között készült alkotást. 1994 óta ez volt a kép második nagy volumenű vizsgálata. A szakértők felfedezték, hogy Vermeer a lány mögé eredetileg egy zöld függönyt festett, mely azonban idővel eltűnt. Röntgensugarak segítségével láthatóvá váltak a lány szempillái is, amelyek szabad szemmel nem észrevehetőek. A gyöngy fülbevaló pedig “illúzió” a múzeum szerint: lebeg, nincs akasztója, mely a fülhöz kapcsolná. A vizsgálatnak köszönhetően először sikerül részletesen leírni Vermeer színpalettáját is. A legnagyobb titokra azonban, hogy ki lehet a képen szereplő fiatal nő, egyelőre nem találtak választ a tudósok.

Tejet öntő nő (1658)

A Tejet öntő nő az amszterdami Rijksmuseumban van kiállítva, ez a múzeum egyik legszebb alkotása. A festmény keletkezésének ideje nem ismert, a Rijksmuseum becslése szerint 1658 körül készülhetett. Vermeer az 1657 után készült festményeiben nagy figyelmet fordított az enteriőrre, a szobákban elhelyezett tárgyakra és a fényre. Valószínűsíthető, hogy az akkortájt népszerű optikai eszközt, a camera obscurát is használta, de nem a készülék által kivetített ábrát vitte vászonra, hanem annak működése hatással lehetett rá. Ezt bizonyítják műveiben a méreteknek és az arányoknak a nagy látószögből fakadó torzulásai, és az, hogy egyes motívumok élesen, míg mások elmosódott körvonalakkal látszanak.

Az asztronómus (1668)

Három Vermeer-munka is szerepelt a Szépművészeti Múzeum 2014-es, az európai kultúra egyik virágkorát, a 17. századi holland művészet időszakát bemutató Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című nagyszabású kiállításán. Vermeer-festmény magyarországi múzeumban ekkor volt először látható: az érett korszakban megfestett Az asztronómust a Louvre-ból sikerült megszerezni, ráadásul a remekmű mellett párdarabja, A geográfus is látható volt a tárlaton A katolikus hit allegóriája című műve mellett.

A Gemäldegalerie Alte Meister tárlata – az eddigi legnagyobb németországi Vermeer-kiállítás – a korábbi tervek szerint március 19-én, majd egy halasztást követően június 3-án nyílt volna meg. A Drezdai Állami Művészeti Gyűjtemények (SKD) hétfői bejelentése szerint a koronavírus-járvány miatt végül szeptember 10-én lesz a megnyitó és január 2-án a zárás. A drezdai kiállításon a közönség megnézheti majd Vermeer Levelet olvasó nő kékben (1663) című festményét, amely az amszterdami Rijksmuseum tulajdona, továbbá a Londonból érkező, Virginál mellett álló hölgyet is. A mester tíz képe mellett más németalföldi festők több mint 40 alkotása is szerepel majd a tárlaton, ahol a járványveszély miatt korlátozzák majd a látogatók számát.

Vermeer életműve számszerűen kicsinek számít, mindössze 35 alkotása ismert.

A vezető képen Vermeer A lovag és ivó hölgy (1658-60) című festménye látható


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 72
  •  
    72
    Shares