Konyhamalac címmel jelent meg a Vinkó József újságíró, szerkesztő, műsorvezető hetvenöt gasztrotörténeti tárcát, kritikát tartalmazó, legújabb kötete, amelyből kiderül, miért barátfüle a barátfüle, ki készített először vargabélest, kiről nevezték el a székelykáposztát vagy a Rákóczi-túróst, honnan jön a léhűtő elnevezés és kik a sörkoptatók.
MTI
“A kötet előzményét szintén a Heti Válasz Kiadó jelentette meg két éve Szellem a fazékból címmel. A Konyhamalac szintén hetvenöt írást tartalmaz, ezeket azonban már úgy hívom: gyomortörténetek, mert vannak köztük kritikák is” – mondta a szerző. Vinkó József hozzáfűzte, a Konyhamalac borítóján látható, embereket fogyasztó disznó is jelzi, hogy ez egy gunyoros, kritikus hangvételű könyv, némileg keserű iróniával. Mindenhol azt hallani, hogy gasztroforradalom zajlik, a polcok szinte leszakadnak az új szakácskönyvektől, a séfek sztárok lettek, miközben a kereskedelmi televíziókból “a lecsólé és a kozmás pörköltszaft folyik”, a televíziós főzőshow-k a gasztronómia megcsúfolásai – emelte ki a szakíró, hozzátéve: a mai magyar gasztronómiát még mindig jellemzi “a gasztrokádárizmus találkozása a plázagasztronómiával”.
Vinkó József elmondása szerint a Konyhamalac fő témája mindezek ellenére a gasztrohistória, a kötet írásaiban “az ételek történetéről és lelkéről van szó”, a könnyed stílus ellenére azonban rengeteg kutatómunka van a tárcák mögött. A kötetből sok más mellett megtudható, hogyan készül az agyvelőkolbász, evett-e zserbót Gerbeaud Emil, honnan kapta a nevét a somlói galuska, hogy hívták az első pesti kávést, illetve hogy mi a csehpimasz, szabógallér, lábatlan tyúk vagy a papszelet. A szerző hangsúlyozta: a jelenlegi, látszólagos “gasztroboom” idején is fontos ismerni ételeink történetét, hiszen “a gasztronómia alapvető része a kultúrának, sőt egy ország kultúrájának legsűrűbb foglalata a gasztronómiai kultúra” – hangsúlyozta Vinkó József.
Kép: Heti Válasz Kiadó