Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 30
  •  
    30
    Shares

Bár a kultúra házai is határozatlan időre bezártak a koronavírus-járvány miatt, nem kell teljes mértékben nélkülöznünk a kiállításokat. A krízisben a világ egyre több múzeumában, galériájában, magángyűjteményében tehetünk virtuális sétát, ami természetesen nem pótolhatja a személyes találkozás élményét a műalkotásokkal, a könnyű elérhetőség azonban azok számára is közelebb vonja a művészeteket, akik csak ritkán vagy egyáltalán nem látogatnak múzeumokat. Szabadjáték címmel a Műcsarnok szombaton az interneten nyitotta meg második Nemzeti Szalonját, de elkészítették kiállításainak virtuális sétáit is, amelyek segítségével most online bejárhatjuk aktuális tárlataikat – és végigjárhatjuk a korábbiakat is.

061.hu

 Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon

A szombaton nyílt kiállításon nagyjából kétszáz alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk a Műcsarnok termeiben. A Szurcsik József és Kondor-Szilágyi Mária rendezte tárlat jól tükrözi napjaink összetett, az uralkodó stílusirányzatoktól elszakadó jelenségeit, a különböző alkotói attitűdök, felfogások, sokoldalú művészi megnyilvánulások élő világát. A monumentális, robusztus szobroktól a filigrán, könnyed grafikákig, a letisztult geometrikus absztrakciótól a humorral átitatott műveken át a barokkos telítettségű figurális kompozíciókig terjedő széles palettán valamennyien rátalálhatunk a minket megérintő művekre.

A klasszikus anyagokkal és technikákkal készült alkotások mellett nem ritka a konceptuális indíttatású, de a nagy művészeti hagyományokat követő alkotás sem. Virtuóz módon megalkotott, realisztikus művek és drámai hatású, nagyszabású nonfiguratív alkotások is láthatók a válogatásban. Művek, amelyek ágakból épültek össze műtárggyá, másokban az alumínium, az acél, a bronz és textil, különféle fa, műanyag, sár, gumi, kerámia, csont, üveg, víz, különböző fajtájú kövek és kompozit anyagok is megjelennek. A Szabadjáték mint tematika vagy hívószó pontosan kifejezi a tárlat alapvető lényegét. Mindemellett nincsenek tabuk és prekoncepciók, nincsenek elvárások és diktátumok – csak művészet és szabad játék. A cél annak bemutatása, milyen a jelenkori művészet, ami éppen ezekben az években születik Magyarországon.

A kiállítás ITT nézhető végig. És íme egy összefoglaló videó a megnyitóról:

Velencei történet/Automaton

Az ország legnagyobb fotográfiai eseménye, a veszélyhelyzet miatt most az online kultúrtérbe vonult Budapest Fotófesztivált ezúttal egy olyan kiállítás nyitotta meg február 28-án, amely a kurátor Szarka Ágota szavaival élve „a képzőművészet és a fotográfia, a képzelet és a valóság határán épült különleges képi világával varázsolja el a látogatókat”.

Paolo Ventura egy képzeletbeli, saját kezűleg és kicsiben felépített Velencéről készül képi történetet hozott el a Műcsarnokba. Az Automaton a második világháború alatt játszódik, amikor a német hadsereg bevonult Észak-Olaszországba, hogy megakadályozza korábbi szövetségese elpártolását. Egy olyan történet az alapja, amelyet Paolo Ventura még a gyermekkorában hallott mesekönyv szerző édesapjától. Főszereplője egy idős zsidó órás, aki 1943-ban, a náci megszállás és az olasz történelem talán legsötétebb korszakában igyekszik boldogulni a velencei gettóban. A történet ebben az elhagyatott, zárt és rettegéssel teli városrészben bontakozik ki. Az öregúr elhatározza, hogy felépíti az automatont (egy robotfiút), aki társaságot nyújt neki a sötét napokban, és családtagként él vele. A sztori egyetlen, valóban megtörtént része a náci hadsereg és az olasz rendőrség bevonulása a zsidók lakhelyéül még 1516-ban kijelölt gettóba 1943 decemberében.

Ventura kiállításán ITT tehet virtuális sétát.

Papírok–rácsok–akkád

Major Kamill életútjának fontos állomásait villantja fel a Papírok–rácsok–akkád című, február 26-án nyílt kiállítás. A a szélesebb közönség előtt idehaza kevésbé ismert Franciaországban élő művészt számos baráti és munkakapcsolat fűzte/fűzi a legjelentősebb párizsi magyar képzőművészekhez, akik között olyan nagy nevek sorakoznak, mint Hantaï Simon, Reigl Judit, Székely Vera, Molnár Vera, Jean-Pierre Yvaral (Vasarely), Pátkai Ervin, Anna Márk, Lucien Hervé, és mások.

Major Kamill geometrikus absztrakcióban alkot, amihez a kezdetektől szellemi inspirációt adott a Gilgames eposz. Az ékírásos agyagtáblákon fennmaradt történet nemcsak verbális erejével, hanem piktografikus jelekből és szimbólumokból álló vizuális rendszerével is máig nagy hatást gyakorol a művészre. Agyag helyett nehezebben megmunkálható fatáblákba vési ki reliefjeit, amelyeken a fontos szerep jut a fény-árnyék hatásoknak is. A táblák egy része monokróm, másokon mindössze két szín jelenik meg. A rácsszerkezetű, hálós képek is pozitív-negatív felületekre épülnek, csakúgy, mint a Hantaï Simonnal közös munka hatására született, gyűrt, kötözött anyagokból, sokszor papírból készült absztrakt kompozíciók. Azonban míg Hantaït a megkötözött, befestékezett csomókból kibontott absztrakt mintázat izgatta, Majornál a csomók térbelisége, plaszticitása lesz hangsúlyos, ahogy a gyűrt, összecsomózott anyagokból antropomorf alakzatok születnek.

Major Kamill online bejárható tárlatához IDE kattintson.

Derkó 2020

A Derkovits Gyula festő-és grafikusművészről elnevezett, művészkörökben évtizedek óta Derkónak becézett ösztöndíj fő küldetése, hogy segítse a fiatal, pályakezdő művészeket, anyagi támogatást nyújtva a megélhetéshez, hogy a művészek az alkotói folyamatokra koncentrálhassanak. Emellett a Derkó az életpálya folyamán elsőként kapható állami kitüntetés, ami presztízst jelent, sőt, belépőt a nagybetűs művészvilágba, a derkósokra pedig felfigyelhetnek a művészettörténészek, a galériatulajdonosok és a gyűjtők. A havi bruttó 200 ezer forintnyi ösztöndíjat jelentő díjra 35 éves kor alatt pályázhatnak, és legfeljebb három egymást követő évben nyerhetik el. A pályázók műveit független szakmai zsűri bírálja el, amely évente 26 művészt díjazhat, több mint 180 jelentkező alkotó közül kell kiválasztani, kiknek a pályája ígéretes, vagy kik azok, akiknek merész próbálkozásai, újító ötletei támogatásra érdemesek. A Műcsarnokban megrendezett kiállítás évek óta a friss ösztöndíjasok bemutatkozásának jelentős fóruma. A tárlat egyfajta válogatott seregszemle, amelyből új utak indulhatnak, csoportos vagy önálló kiállítási felkérésekkel.

A Derkovits-ösztöndíjasok nyertes munkái között ITT kóborolhat, a Műcsarnok korábbi online kiállításai közül pedig INNEN válogathat.

Fotó: Műcsarnok


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 30
  •  
    30
    Shares