Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 60
  •  
    60
    Shares

Sokuk kivár szeptemberig, de azért akad olyan színház, amely már júniusra is tervez bemutatót, vagy korábbi előadásait tűzi műsorra. Szóval irány a színház, a gyerekeket is vihetjük, de ne feledjük, a 18 év alattiak csak védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőtt kíséretében ülhetnek be a nézőtérre. Jöjjön 7 fővárosi előadás, amelyet nem érdemes kihagyni ebben a hónapban!

MM – 061.hu

Rómeó és Júlia / Nemzeti Színház (június 12., 13.)

Gőzerővel készül új évadára a Nemzeti Színház, amely június 11-én pénteken a Vidnyánszky Attila rendezte Rómeó és Júlia premierjével nyit újra. A színház igazgatója korábban úgy fogalmazott, hogy a darab az eredeti reneszánsz világot is idézi, hatásában mégis kortalan lesz. Mint mondta, “a szövegmondás is elemelt, énekszerű, az előadás atmoszféráját megteremtő zenei válogatás pedig ezer évet ölel majd át”.

A drámairodalom egyik legszebb nőalakját Szász Júlia formálja meg, akivel nemrég készítettünk interjút, Rómeót pedig Herczegh Péter formálja meg. A darab különleges jelmezeit Berzsenyi Krisztina álmodta meg, erről szóló riportunkat az alábbi videóban tekinthetik meg.

Fodor Sándor: Énekelsz Cseh Tamást? /  Városmajori Szabadtéri Színpad (június 11.)

A Margó Fesztivál keretében két izgalmas esten is részt vehetnek az érdeklődők, melyeket a Városmajori Szabadtéri Színpadon tartanak meg. Fodor Sándor Cseh Tamásról írt kötetéről Prieger Zsolt beszélget Víg Mihály zeneszerző-énekes és Baán Izsák teológus, bakonybéli bencés perjel és „indián” társaságában.

A kilencvenes évek elején Fodor Sándor már írt egy könyvet Cseh Tamásról. Úgy gondolta a szerző, hogy jórészt azoknak a szövegeknek, interjúknak a felhasználásával rányitja az ajtót a kétezerhúszas évekre, hogy a nyomasztó kádári időket felidéző sorok közé beengedjen egy némi friss szelet. Így került a kötetbe Marozsán Erika, Víg Mihály, Beck Zoltán és Cseh András. Talán a velük késztett interjúkból is érződik, hogy Cseh Tamás mindenkit megérint és szíven talál.

Párbeszéd, sötétben – Koncertszínház Csoóri Sándor életműve alapján / Városmajori Szabadtéri Színpad (június 11.)

Vecsei H. Miklós és csapata József Attila és Pilinszky János életműve után most Csoóri Sándor munkássága előtt tisztelegve hozott létre egy koncertszínházi előadást, amely a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen keres szenvedélyes és egymásra figyeléssel teli válaszokat. Az előadást Vecsei H. Miklós, Kiss Flóra (Quimby, Subtones), Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a borz), Frimmel Jakab (Abel Label), és Ratkóczi Huba (SeeN) játsszák.

Tóték / Örkény Színház (június 13.)

Bár úgy tervezték, hogy az évadot a június 4-i Tóték előadással zárja az Örkény Színház, a nagy érdeklődésre való tekintettel június 13-án 19 órától is műsorra tűzik a darabot. A színház a hatályos kormányrendelet értelmében csak védettségi igazolvánnyal látogatható. Nézőterüket helykihagyással értékesítik, valamint a színház egész területén most is kötelező a maszk használata.

Tragikomédia két részben Mácsai Pál rendezésében, parádés szereposztással: Csuja Imre, Pogány Judit, Takács Nóra Diána, Epres Attila, Ficza István.

Carmen / Margitszigeti Szabadtéri Színpad (június 25., 27.)

Június 25-én és 27-én az operarendezés „Tarantinója”, a katalán Calixto Bieito felfogásában láthatják az érdeklődők a Carmen című operát a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Calixto Bieito előadásaiban a történetek valóságát húsba vágó élességgel és ezért megrázóan provokatív módon mutatja be. Mi sem passzolna jobban ehhez a rendezői stílushoz, mint a szintén őrült indulatokat és érzelmeket megmozgató Carmen? A rendező a 19. századi Sevillában játszódó operát a Franco utáni Spanyolországba helyezi, ahol a realizmus magas fokán ábrázol egy vad és kegyetlen világot – távol tartva tőle a folklorisztikus flamenco kliséjét. A produkciója az egész világot bejárta, most végre Magyarországra is elérkezik, a hazai közönség pedig először láthat Bieito-rendezést.

A darab szeptembertől az Eiffel Műhelyházban lesz látható.

Lear király / Katona József Színház (június 15., 16.)

Shakespeare egyik legtöbbet játszott tragédiája Nádasdy Ádám fordításában kelt életre a Katonában, a darabot Zsámbéki Gábor rendezte, a főbb szerepekben Hegedűs D. Géza, Ónodi Eszter, Rajkai Zoltán és Pelsőczy Réka láthatók. “A Lear világszerte a legjátszottabb Shakespeare-darabok közé tartozik, Magyarországon is gyakran színre kerül jelentős rendezők munkájaként, kiváló színészek főszereplésével. Ennek oka nemcsak az izgalmas karakterekben, a váratlan fordulatokban gazdag cselekményben keresendő, hanem abban, hogy a mű feszült, baljós, váratlan politikai fordulatokat ígérő, állandó fenyegetettséget és kiszámíthatatlanságot sugárzó légköre könnyen azonosítható a mi világunkéval. Még a járvány emlegetése is megdöbbentő, Shakespeare a pár évvel korábbi londoni pestisjárványt használta Gloster ijesztő jövőképéhez” – fogalmazott  a darabról a Papageno-nak a rendező.

Kezdhetek folytatódni / Radnóti Tesla kert (június 15., 16.)

Mikor nem írok verset: nem vagyok  – írta Petri György, költőként, ahogy a színész sem színész, ha nem játszik épp, csak úgy, mint a csellista, ki hangszere nélkül csupán a sarokban fészkelődő ujjpercegés. Legyen már egy este, ahol Petri is van, meg az összes többi nő, nem csak Mari, van egy élő színész, s hangra pendül a csellista is. Legyen egy este, ahol az ember is nézővé válhat, ülhet és figyelhet egy asztalnál, annak két oldalán, és mindezt azért, hogy eljussunk az est végére, mikor elmondhatjuk, hogy volt egy este, ahol Petri is volt.

Pál András és Rozs Tamás párbeszédében szólal meg Petri ezen az estén, színész és zenész közös játékában. 

Vezető kép a Tóték című darabból (Fotó: orkenyszinhaz.hu)


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 60
  •  
    60
    Shares