Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Ferdinand von Zeppelin, az első kormányozható léghajó tervezője száz éve, 1917. március 8-án halt meg. A zeppelinek voltak az ember által valaha épített legnagyobb repülő szerkezetek, hosszabbak, mint három Boeing 747 gép, és csak 24 méterrel rövidebbek, mint a Titanic. Tündöklésüknek a Hindenburg léghajó New Jerseyben, 1937. május 7-én történt katasztrófája vetett véget.

MTI

Konstanzban született 1838. július 8-án grófi családban. Felmenői példáját követve ő is katonai pályára lépett, hivatásos szolgálatát húszévesen kezdte meg. Az amerikai polgárháborúban megfigyelő volt az északi hadseregben, majd részt vett a Mississippi forrásvidékének felkutatására indított expedícióban, ekkor emelkedett először levegőbe egy megfigyelő ballonnal. Ezután a (vesztes) osztrák oldalon vett részt 1866-ban a porosz-osztrák, majd a (győztes) német oldalon az 1870-es német-francia háborúban. 1891-ben altábornagyi rangban helyezték rendelkezési állományba, ezután kezdett a repülés kérdéseivel foglalkozni. Több kudarc után végül a magyar Schwarz Dávid terveit továbbfejlesztve sikerült megépítenie a merev testű, kormányozható léghajót. (Schwarz léghajója csak egyszer, már a feltaláló halála után szállt fel, de a pilóta hibájából lezuhant, Zeppelin ezután vette meg a találmányt az özvegytől.)

A Boden-tó partján fekvő Friedrichshafenben hozta létre léghajóépítő üzemét, itt készült a 128 méter hosszú, 12 méter átmérőjű LZ-1, amelynek 16 elválasztott gázzsákjába a levegőnél könnyebb hidrogéngázt töltöttek. A légcsavarokat két 16 lóerős motor hajtotta, a repülő szivart az oldal- és magassági kormányokkal tökéletesen lehetett kormányozni. A léghajó első próbaútján, 1900. július 2-án öt emberrel a fedélzetén 410 méter magasságot ért el, és 17 perc alatt hat kilométert repült. Hiába volt a látványos siker, a befektetők nem voltak hajlandók több tőkét a vállalkozásba fektetni, Zeppelin kénytelen volt a céget felszámolni, a léghajót szétszerelni.

A katonai vezetést azonban érdekelte a találmány, az állami támogatás, a javára szervezett sorsjáték és a felesége birtokára felvett jelzálog lehetővé tette, hogy folytassa kísérleteit. Az LZ-2 és az LZ-3 útjai során több balesetet szenvedett, mégis hatalmas feltűnést keltettek, s a lelkes németek 1908-ban hatmillió márkát gyűjtöttek össze a gróf számára. A valóban megbízható LZ-4 1908-ban készült el, s az első világháború kitöréséig 21 léghajót építettek, ezek 1910-től szállítottak utasokat. A siker akkora volt, hogy a köznyelvben ezután minden merev testű léghajót zeppelinnek neveztek.

A légi járműveket a háború kitörésekor a hadsereg lefoglalta. Többségüket felderítésre használták, de néhány bombázás során is bevetették őket, például London fölött, az akciónak azonban inkább csak lélektani hatása volt. A zeppelinek ugyanis lassúságuk miatt ki voltak szolgáltatva a mozgékony repülőgépeknek, ráadásul robbanékonyságuk miatt könnyű célpontot jelentettek, ezért az 1916-os verduni csata után kivonták őket a frontvonalból. Zeppelin 1917. március 8-án hunyt el, már nem érte meg, hogy az 1918-as német vereség után a győztes hatalmak bezáratták gyárát, a zeppelineket pedig az amerikaiak kapták meg kárpótlásként.

A munkát Zeppelin halála után Hugo Eckener kapitány folytatta, aki – mivel a békeszerződés tiltotta a léghajók katonai célú felhasználását – utasszállító járművek fejlesztésébe fogott. Az 1928-ban épített Graf Zeppelin 21 nap alatt járta körbe a földet, összesen 144 alkalommal kelt át az Atlanti-óceánon, és 1937-ig 590 utat megtéve 16 ezer utast szállított. Magyarországon 1931. március 29-én szállt le a csepeli repülőtéren az első zeppelin, amelyből elsőként Karinthy Frigyes lépett ki. Ezek a léghajók voltak az ember által valaha épített legnagyobb repülő szerkezetek, hosszabbak, mint három Boeing 747 gép, és csak 24 méterrel rövidebbek, mint a Titanic. Tündöklésüknek szörnyű baleset vetett véget: a robbanásveszélyes hidrogénnel töltött Hindenburg léghajó 1937. május 7-én New Jerseyben leszállás közben, máig tisztázatlan körülmények között kigyulladt, a robbanás 36 emberéletet követelt.

Az utóbbi években a zeppelinek reneszánszukat élik, mert olcsón üzemeltethetők, nem szennyezik a környezetet, zajszintjük alacsony, nincs szükségük nagy repülőterekre és nagy terhek szállítására is alkalmasak. Az új típusú zeppelineket használják turisztikai célokra, például városnézésre, de nyersanyagok lelőhelyének felkutatására is. A zeppelinekről több film is készült, s a kultúrtörténetbe is bevonultak: róluk kölcsönözte nevét a Led Zeppelin.

Fotók: Bayerischer Rundfunk, deadinventors.com, worldpress.com


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •