Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Százötven éve, 1865. december 30-án született Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író, költő, A dzsungel könyve című ifjúsági regény szerzője.

MTI

Az indiai Bombayben (ma: Mumbai) látta meg a napvilágot, apja a művészeti főiskola szobrászattanára volt, anyai ágon a későbbi miniszterelnök, Stanley Baldwin volt az unokatestvére. Noha családja nem volt előkelő származású, inkább művészemberekből állt, mégis az Indiában élő angol közösség magasabb köreihez tartozott. Kiplinget hatéves korában nővérével együtt Angliába küldték tanulni, egy tipikus angol fiúiskolába, itt szerzett élményeiről A három kópé címmel megjelent regényében számolt be.

1882-ben visszatért Indiába. Előbb a Lahorban megjelenő Civil and Military Gazette című napilap munkatársa lett, majd az allahábádi The Pioneer című laphoz szegődött, és újságíróként körbeutazta a hatalmas országot. Ekkor kezdődött szépírói munkássága is, versei és elbeszélései előbb lapokban jelentek meg. 1866-ban publikálta első verseskötetét, és két év alatt hét novelláskötete is napvilágot látott. Változatos témájú, erőteljes stílusú művei hamar népszerűvé tették Angliában is, ahová 1889-ben tért vissza. Ebben az évben feleségül vett egy amerikai nőt, akivel az Egyesült Államokbeli Vermontba költözött.

Az amerikai városban építették fel Naulakha névre keresztelt otthonukat, amelyet az író gyakorta az ő “bárkájaként” emlegetett. Itt születtek meg 1894-95-ben azok a regények – A dzsungel könyve, majd az Új dzsungelkönyv -, amelyek Kipling számára meghozták a világhírt. A dzsungelben, állatok közt felnőtt emberkölyök, Maugli kalandjainak népszerűségét növelték a különböző feldolgozások, így az 1942-es, Korda Zoltán rendezte mozifilm és a Walt Disney-féle rajzfilmváltozat is. Magyarországon a Pesti Színházban megy évek óta telt házzal a műből készült musical, amelynek fülbemászó dallamait Dés Lászlónak, szellemes szövegét pedig Békés Pálnak és Geszti Péternek köszönhetjük.

1898-tól egyre több időt töltött Afrikában, ahol barátságot kötött Cecil Rhodes-szal. E kapcsolat hatására egyre jobban felerősödött militarista meggyőződése, hite a fehér, angolszász faj felsőbbrendűségében, amely uralkodik a “csekélyebb, törvény nélkül való népeken”, őrzi a világ rendjét, miközben vaskézzel birodalmat épít és kormányoz. Az effajta gondolkodásmódot tükröző művei miatt Kipling rendkívül népszerű volt a századforduló és az 1910-es évek Angliájában. Elismertségét fokozta az irodalmi Nobel-díj, amelyet 1907-ben adományoztak neki “nagyszerű megfigyelőképességéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért”. 1910-es verseskötetében jelent meg a Ha… című költeménye, amely a BBC egy 1995-ös közvélemény-kutatása szerint minden idők legkedveltebb verse az angol olvasók körében.

Az első világháború idején népszerűsége csökkenni kezdett, ő maga egyre inkább visszavonult, nem utolsósorban személyes tragédiája miatt: fia 1915-ben elesett a francia fronton. Az 1918-at követő időszakban visszatért az újságíráshoz. Miután szert tett saját automobilra, beutazta egész Angliát, úti élményeiből számos cikket jelentetett meg. Még életében, 1927-ben megalakult a Kipling Társaság, amely munkásságának feldolgozását, megismertetését tűzte ki céljául, és a mai napig kiadja a The Kipling Society Journal című lapot.

Utolsó éveit szinte teljes visszavonultságban élte, 1936. január 18-án bekövetkezett halálát agyvérzés okozta. Halála után nem sokkal jelent meg szemérmes hangvételű önéletrajzi írása Something of Myself (Valamit magamról) címmel. Sírja a Westminster apátság úgynevezett költő sarkában található. 2013-ban Manhattanben megtalálták több mint ötven, korábban ismeretlen költeményét, melyeket a Cambridge-i Egyetem kiadója még abban az évben külön kötetben jelentetett meg.

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •