17 éve ezen a napon torkollott tragédiába a karácsonyi vásár a főváros egyik legnépszerűbb épületében, 1999 december 15-én lett a lángok martaléka az egykori Budapest Sportcsarnok, melynek a helyén négy évvel később adták át a mai Budapest Sportarénát.
nullahategy.hu
A Budapest Sportcsarnok 17 éven át volt nemzetközi szintű sportversenyek, koncertek és kulturális események helyszíne. Építéséről 1974-ben döntöttek, amikor egy nagyobb sportcsarnok és egy buszpályaudvar létrehozásáról hoztak határozatot az akkori fővárosi tanácsban. Mintaként a leningrádi Jubileum Sportpalota szolgált, az új csarnok építési engedélye pedig éppen december 15-én született meg, a tervezője Kiss István, sokszoros magyar bajnok távol- és hármasugró lett. 1978-tól 1981-ig épült a létesítmény, a csarnok nagy bravúrját a kábeltető-szerkezet jelentette, amelyet megfeszített huzalok tartottak. Az 1982-ben átadott BS akkoriban rendkívül korszerűnek számított, jégpályaként, atlétikai pályaként, labdajátékokra és koncertekre is alkalmas volt. Sőt, 1983-ban Európa legjobb koncerthelyszínének választották, mert a belső mennyezeti hídrendszerre hangterelőket lehetett függeszteni.
1999-ben ezen a napon, hajnali 5 óra útán kapott riasztást a fővárosi tűzoltóság. Mivel a füstelvezető nyílást korábban szellőztetési céllal megnyitották, nem jelzett időben a tűzjelző rendszer, így későn érkezett a hívás, így a nagy erők bevetése ellenére nem sikerült megmenteni a BS-t.. A tragédia után megindult a találgatás a szándékosságról, de minden jel arra mutatott, hogy egy égve felejtett gyertya okozta a tragédiát.
A tűz során 10 milliárd forintos kár keletkezett. Ez volt az ország egyetlen, több ezer ember befogadására alkalmas koncert- és rendezvényhelyszíne. A BS romjainak eltakarítása 2000-ben fejeződött be. A BS helyére 2001-ben kezdték el építeni a Budapest Sportarénát, amely végül 2003. március 13-án nyitotta meg kapuit.
fotó: wikipedia,mti