A sci-fi rajongók ünnepe is lehet a mai, hiszen ki tudja, hogyan alakult volna a fantasztikus filmek világa, ha annak idején Stanley Kubrick nem készíti el, vagy nem ilyennek készíti a 2001 Űrodüsszeia című filmet. A mára klasszikussá vált alkotást, melyet néhány éve felújított változatban ismét játszottak a mozik, eredetiben pontosan ma 50 évvel ezelőtt mutatták be.

061.hu

Stanley Kubrick 1968-ban bemutatott filmje túlnőtt mindazon, amit hasonló műfajban valaha néző moziban átélhetett. A 2001: Űrodüsszeia igazi filmtörténeti mérföldkő, monumentális képi kompozícióival, a végtelen űrben utazó ember félelmetes víziójával évtizedekre kijelölte a tudományos-fantasztikus zsáner útját. Kubrick nélkül a Star Warstól a Gravitáción át Interstellarig egyik sci-fi világsiker sem úgy nézne ki, ahogy ma ismerjük. A Kék Duna keringő dallamára utazó űrhajó, az ijesztő egyszerűséget formázó monolit, az öntudatára ébredt mesterséges intelligencia és a transzcendens finálé olyan védjegyeivé váltak e filmeposznak, amely végtelen távlatokat nyit az emberi fantázia számára – nem csoda, hogy szimbólumrendszeréről, mondanivalójáról még ma, közel fél évszázaddal később is születnek elemzések.

A film sztorija szerint valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán egy különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évmilliókkal később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt azonban az űrhajót irányító HAL 9000 fedélzeti komputer meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.

A lehetséges határait csak egyetlen módon fedezhetjük fel, ha megkockáztatjuk, hogy kevéssel túl is haladunk rajta, a lehetetlenbe” – fogalmazta meg a forgatókönyvet jegyző Arthur C. Clarke, a sci-fi irodalom és a tudományos ismeretterjesztés világhírű alakja. aki a filmmel párhuzamosan annak regényváltozatát is megírta. Zenéjét Richard Strauss, ifjabb Johann Strauss, Aram Hacsaturján és Ligeti György műveinek felhasználásával maga Kubrick állította össze, aki a zene mellett a látványterveket is felügyelte. A mai napig lenyűgöző, saját korát messze meghaladó technikai trükköket alkalmazó látványvilágért a rendező első és egyetlen Oscar díját kapta 1969-ben.

képek és forrás: Artnews.hu