Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Ma, május 15-én ünnepli 65. születésnapját Mike Oldfield, brit zenész, zeneszerző, előadóművész. Legnagyobb slágerei a Moonlight Shadow, a To France vagy a Shadow On The Wall, de neki köszönhetjük a különleges hangzású Tubular Bells sorozatot is.

061.hu

A ​brit zeneszerző 1973-ban robbant be a köztudatba a Tubular Bells című instrumentális opusszal, melyből néhány év alatt 17 millió példány fogyott el, és azóta is a világ legeladottabb lemezei közé tartozik. A világhírű Ördögűző című film betétdalául is szolgáló lemez óriási sikere nemcsak a zenészt, hanem az akkor még fapados kiadót, a Virgint is elindította világhódító útján. Mike Oldfield a rock, a klasszikus és világzene elemeit ötvözi hangszeres műveiben, de már első lemezének zenei hangzása és rendszere is összetéveszthetetlen. Zenei megoldásai egyediek, és bár elismert művész, életműve még nem találta meg méltó helyét a zenetörténeti pantheonban.

Kifinomult muzikalitása, többszörösen polifonikus és poliritmikus, összetett, de ugyanakkor romantikus zenei elképzelései, hangszeres virtuozitása a legnagyobb újkori zeneszerzők közé sorolja alakját. 29 nagylemez, nagysikerű filmzenék, teltházas koncertek az Edinburgh-i várban, a londoni Lovastestőrségi dísztéren, világkörüli turnék, egy teljesen egyedi stílus megalapozása – hosszan lehetne sorolni Oldfield érdemeit.

Nagyon korán kezdte pályafutását. Mindössze 14 éves amikor testvérével, Sally Oldfield-el megalakítja a Sallyangie folk duót. Egy év elteltével már meg is jelenik az első “családi” album: Children Of The Sun címmel. Rendkívüli tehetségére jellemző, hogy tizenhat évesen már olyan zenészek veszik maguk mellé, mint a Soft Machine-ből ismert Kevin Ayers. A zenekar basszusgitárosaként részt vesz a Shooting At The Moon című lemez létrehozásában, majd miután az együttes felbomlik, önálló szerződést kap a Virgin lemeztársaságtól. Itt jelenik meg 73-ban a Tubular Bells című opus, mely mindmáig a progresszív/elektronikus zene egyik legnagyobb sikere. A lemez egyetlen, 49 perces számot tartalmaz, melyben a rock, folk és minimalista stílusok ötvöződnek egymással, sejtelmes atmoszférikus hatást keltve. Rendkívüli sikeréhez az is hozzájárult, hogy az Exorcist című filmben több részlet is elhangzik a műből. A korongon Oldfield 30 hangszeren játszik, egyetlen konceptuális egységbe olvasztva az ezekből kicsikart hangokat. A kritika egyöntetű lelkesedéssel fogadta a lemezt, miközben hónapokon keresztül vezette a toplistákat és 74-ben Grammy díjjal jutalmazták.

Következő lemeze a Hergest Ridge már kevésbé dinamikus, sokkal inkább a klasszikus zenei elemek dominálnak rajta, ám így is rendkívül sikeres lett. Az 1975-ben megjelent Ommadawn, egy újabb zenei irányba tett kísérlet, a folk világának az újrafelfedezése. A fantasztikus sikerek ellenére (vagy éppen miattuk), Mike három éven keresztül hallgat és várja, hogy punk mindent elsöprő dörejei csendesüljenek. 78-ban áll ismét a nyilvánosság elé az Incantations című nagylemezzel, mely ősi amerikai zenei témákat dolgoz fel enyhe kelta hatással. Most előszőr hosszú turnéra is indul, de a koncertsorozat nem nyereséges, így a tervezettnél hamarabb ér véget. A 80-as évek nem várt fordulatot hoz Oldfield zenei világában. A hosszú zenei opuszokat a rövid pop beütésű számok váltják fel melyek közül jónéhány vilásláger lett: Moonlight Shadow, Shadow On The Wall, To France… Ebben az időszakban a kritika nem volt túlságosan elragadtatva Mike szerzeményeitől, de a slágerlistás helyezések tovább növelték népszerűségét.

1992-ben aztán eljött az idő egy újabb Tubular Bells kiadásnak és az immár védjeggyé vált kompozíció folytatása a TB II ismét a csúcsra emelte szerzőjét. Az eredeti téma tér vissza benne, új variációkkal és ötketekkel kiegészítve. 1994-ben ismét egy instrumentális albummal, a Songs Of Distant Earth-el jelentkezik, amely a közelmúltban elhunyt Arthur C. Clark regényét dolgozza fel. A következő korong a Voyager, amely ismételten a kelta népzene kiapadhatatlan tárházából merít és szinte mindíg sikerre számíthat. 98-ban megjelenik a Tubular Bells III, amely kapcsolódik ugyan az előbbiekhez de csak ritkán fedezhetők fel benne az eredetí motívumok. Az új évezred első lemeze a Tres Lunas, amely egy számítógépes játékhoz írt kísérőene, s mint ilyen erősen szintetikus a hangzása. 2007-ben megjelent önéletrajzi kötete Changeling címmel.

fotó: telegraph.co.uk


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •