Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

660 éve, 1358. május 15-én kezdték meg a Képes Krónika megírását, amely a magyarok tetteit foglalta össze a kezdetektől 1330-ig.. A latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex szerzője feltehetően Kálti Márk, a szöveg elejétől végig egy kéz írása, kalligrafikus könyvírás. A krónikát a budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. 

061.hu

A krónika szövegének szerzője bevezetésében pontosan megjelöli az írás kezdetét: “Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében, ugyanazon Urunk mennybemenetele nyolcadában, kedden kezdtem el ezt a krónikát…”. Ez 1358. május 15-nek felel meg és a történelemtudomány általánosan elfogadja hitelesnek. A szöveg elkészítése ugyanis nem feltétlenül esik egybe a kész krónikáéval, mert azt a másoló és a miniatúrák készítője egy nyers szövegből készíthette.

Bár keletkezéséről nem sokat tudunk, a történelemtudomány a krónika készítését Nagy Lajos korába teszi. Ezt többek között miniatúrái támasztják alá, amelyeken többször megjelennek az Anjou-jelvények . A készítés helyszíne a királyi kancellária lehetett és mivel a másolás csak a szöveg megírása után volt lehetséges, valamikor 1358-1382 közöttre tehető. Egyes feltevések szerint Lajos a kódexet Katalin leánya eljegyzése alkalmával küldte ajándékba a francia királynak, ez esetben a készítés 1358-1374 között történhetett, bár ezt a feltevést némileg kétségessé teszi, hogy a magyar király, ha már könyvet küld ajándékba a francia királynak, miért nem fejezteti be egészen és miért egy ilyen csonkán maradt művel kedveskedik. Az újabb kutatások már azt feltételezik, hogy a krónika a királyi könyvtár számára készült.

A szöveg szerzője a krónikából nem derül ki, ezért azt különböző bizonytalan forrásokból próbálják meghatározni, de teljes bizonyossággal ma sem tudható, ki volt. A legkorábbi, az esetleges szerzőre utaló adat 1593-ból való: Baranyai Decsi János ekkoriban írott történeti munkájában említi, hogy “ha egy bizonyos barbár író, név szerint Márk, őseink eredetét és történetét írásba nem foglalta volna, bizonyára arra kényszerülnénk, hogy saját szülőföldünkön idegenek és jövevények legyünk. Tőle vette Thuróczy írásának egész anyagát.” Azt nem tudjuk, hogy Baranyai Decsi János honnan vette Márk szerzőségét, de ez alapján próbálták első sorban meghatározni a kutatók, hogy a korabeli ismert személyek közül kinek volt lehetősége ilyen munkát megírni. Így jutottak el a legvalószínűbb jelölthöz, Kálti Márkhoz, aki I. Károly feleségének, a lengyel származású Erzsébetnek volt udvari papja.

Munkájához a szerző nagyrészt mára már elveszett korábbi krónikákat, gesztákat használt fel, de nem tekinthetjük csak egyszerű szerkesztőnek, mert az események leírása elé egy megfelelő hangvételű előszót is írt, amit ma egyértelműen a szerző önálló munkájának tartanak. Egyébként már a némileg megváltozott szemléletre utal, hogy a történet az addig szokásos geszta helyett a krónika címet viseli, amit a szerző különféle régi krónikákból szedett össze.

A szöveg utolsó negyedében a történetírás ismeretlen okból több helyen elnagyolttá, vázlatossá válik. Talán nem volt elég forrása a krónikaírónak vagy pedig sietség lehetett az eredmény oka. A krónika vége viszont elég különös, ugyanis félbeszakad az utolsó mondat: “A magyarok által ott megölt vlachok számát csak a furfangos pokolbeli számvető állapíthatta meg. Így járván ért el a király Visegrádra. Vitéz és kemény csatákat vívtak a magyarok, mégis megesett ez velük, hogy”

Nem tudni, miért szakadt meg a leírás, elképzelhető, hogy a szerző halála miatt. Nem tudjuk, hogy eredetileg 1333-1334-en túl is terjedt-e a krónikához felhasznált szöveg, de még az sem lehetetlen, hogy 1342 utáni része is létezett. A szöveggel kapcsolatban alternatív kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az minden bizonnyal magyar anyanyelvű ember munkája, így az a helyzet áll elő, hogy egy eredetileg magyar szöveget fordítottak latinra, majd azt a mai fordítók visszafordítják magyarra.

forrás: Sipos Róbert: A képes krónika

fotó: wikipedia


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •