Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Június 20-án lesz hetvenöt éves a kritikusok által a rendezés kaméleonjának nevezett Stephen Frears, a Veszedelmes viszonyok, Az én szép kis mosodám és A királynő című filmek alkotója. 

MTI

A Leicesterben született Frears anglikán nevelést kapott, csak húszévesen tudta meg, hogy anyai ágon zsidó származású. A híres cambridge-i Trinity College-ban jogot hallgatott, de igazán a film és a színház vonzotta. A korszak két meghatározó rendezőegyénisége, Karel Reisz és Lindsay Anderson mellett rendezőasszisztensként leste el a szakma fogásait, dolgozott a BBC-ben, reklámfilmeken edződött, többek között a Diet Coke egyik reklámját rendezte George Michael közreműködésével. Rendezői hitvallását így fogalmazta meg: “Szeretek olyan dolgokról forgatni, amelyekkel azelőtt sohasem találkoztam, megpróbálom magam a nézők helyébe képzelni.”

Első nagyjátékfilmje, az 1971-ben készült Dilettáns zsaroló tisztelgés az amerikai detektívfilmek műfaja előtt. A nemzetközi érdeklődés középpontjába 1985-ben, Az én szép kis mosodám című filmjével került. Az angliai peremcsoportok mindennapjait bemutató, a rasszizmus, a homoszexualitás és a generációs szakadék kérdését boncolgató filmdrámával indult a főszerepet játszó, azóta háromszoros Oscar-díjas Daniel Day-Lewis pályafutása. 1987-ben ismét botrányt kavart témaválasztásával, mert a Hegyezd a füled! című filmjében a homoszexualitását nyíltan vállaló, fiatalon elhunyt drámaíró Joe Orton életét mutatta be, a főszerepet Gary Oldman alakította.
 
A következő évben már Hollywoodban forgatta kosztümös, látványos kiállítású Veszedelmes viszonyok című filmjét, a 18. századi francia író, Choderlos de Laclos regényéből. A Glenn Close, John Malkovich és Michelle Pfeiffer közreműködésével készült, a nagy francia forradalom előtti arisztokrácia erkölcstelen életét bemutató drámát 1988-ban hét Oscarra jelölték, Frears BAFTA-jelölést is kapott a legjobb rendezői kategóriában. 1990-ben rendezőként jelölték Oscar-díjra a Svindlerek című krimiért, az egymással is vetélkedő szélhámosok között játszódó darabban nyújtott alakításáért Anjelica Houstont és Annette Beninget is Oscarra jelölték.

Frears a kilencvenes években vegyes minőségű filmeket készített, akadt köztük kiábrándító bukás is, majd 1998-ban a Berlinale legjobb rendezőjeként kapta meg az Ezüst Medvét a 20. századi westernként aposztrofált The Hi-Lo Country című filmért. 2000-ben Nick Hornby regényéből készítette a Pop, csajok satöbbi című romantikus komédiát, a szerelem és a boldogság, a felnőtté válás vallomásszerű történetét. Két évvel később a félig krimi, félig romantikus szerelmi história, A gyönyörű mocsokságok főszerepét Audrey Tautou-ra és Chiwetel Ejioforra osztotta. Az alkotás nem aratott osztatlan sikert, a kritikusok szerint a túlcsorduló érzelmesség a hitelesség rovására ment. Ugyancsak 2000-ben született a Bombabiztos című akció-thriller, amelyben George Clooney, Richard Dreyfuss és a többi sztár élőben, vágás nélkül, lényegében színdarabként játszotta el szerepét.

2006-ban került a mozikba pályafutásának egyik csúcspontja, A királynő című dráma. A társadalmi jelenségeket sajátos szemszögből megvilágító rendező II. Erzsébet királynő és a frissen megválasztott brit miniszterelnök, Tony Blair viszonyát ábrázolta a Lady Diana halála utáni, a brit monarchiát megrendítő napokban. A királynőt alakító Helen Mirren elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat, Frears pedig második Oscar-jelölését a legjobb rendező kategóriában. 2010-ben a The Guardian mellékleteként megjelent Tamara Drewe című képregényt vitte filmre, amelyben a rút kiskacsából gyönyörű nővé serdült Tamara ellátogat gyermekkora helyszínére, egy kisvárosba, ezzel sokak érzelmeit kavarja fel. Érdekesség, hogy a filmben szereplő boxer kapta a legjobb kutyaalakításért járó díjat Cannes-ban. 2013-ban Judi Dench és Steve Coogan kiváló alakításával forgatta a Philomena – Határtalan szeretet című drámát, amely egy idős ír nőt követ nyomon, aki fél évszázaddal korábban tőle elszakított, Amerikába örökbe adott gyermekének felkutatására indul.

A 2013-ban készített Muhammad Ali a Legfelsőbb Bíróság ellen című filmdráma akkor játszódik, amikor a csúcson álló bokszoló vallási és lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadta a katonai szolgálatot. 2015-ben láthatta a közönség a Lance Armstrongról forgatott életrajzi filmet, amely a győzelemért mindent feláldozó kerékpározó doppingbotrányát dolgozta fel. Egy trilógia harmadik részének is tekinthetjük a szeptemberben a mozikba kerülő Florence – A tökéletlen hang című filmjét, amelyben a rendező A királynő és a Philomena után ismét egy akadályt nem ismerő nőt állít a történet középpontjába. A világ legrosszabb énekesnőjének tartott Florence Foster Jenkins életét bemutató alkotásban nyújtott alakításáért a főszerepet játszó Meryl Streepet a kritika szerint huszadik alkalommal jelölhetik Oscar-díjra.

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •